A Magyar Közlöny november 28-i számában szerepel, hogy 87,7 milliárd forintról 111 milliárdra emeli a kormány a debreceni akkumulátorgyárhoz szükséges infrastruktúrára szánt pénzt. A pénzből többek közt az ipari terület ivóvíz- és iparivíz-ellátását fogják biztosítani.

Idén augusztusban jelentették be, hogy újabb akkumulátorgyárat építenek Magyarországon: ezúttal a kínai CATL fog majd óriásberuházásba Debrecenben. Magyar Levente külügyi államtitkár „az ország történetének eddigi legnagyobb beruházásának” nevezte a kínai befektetést.

Egy héttel a beruházásról szóló hír megjelenése után a kormány azt is bejelentette, hogy tetemes összeget szán a gyár felépítéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztésére, a mintegy 88 milliárd forintos kormányzati építkezést pedig a MAVIR Zrt., az Opus Titász Zrt., az MVM Démász Zrt. és Debrecen önkormányzata fogja végrehajtani.

Az akkori tervek a 88 milliárdból 16,6 milliárd forintot szántak a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Titász Zrt.-nek. Ennek összege az új költségvetésben 30 milliárdra emelkedett.

Az akkumulátorgyártás rendkívül sok vizet emészt fel, ami szerte az országban helyiek és zöld szervezetek aggodalmát váltotta ki, ahová csak akkumulátorgyárt épült. A debreceni infrastruktúra fejlesztés java is áramellátást és vízellátást fog biztosítani a gyárnak. Ezért a Civil Fórum Debrecen Egyesület is aggodalmát fejezte ki a város vízellátása miatt, és csak remélni tudják, hogy a Civaqua-program nevet viselő vízügyi fejlesztés a debrecenieket és az élővilágot szolgálja majd, nem pedig az ipart.

A kormány tervei között szerepel „a biztonságos, a lakosság védelmét szolgáló zajvédelmi rendszer” építése is, de ha az országos tapasztalatokra hallgatunk a kormány ígéretei helyett, akkor a debreceniek is megnövekedett zajszintre számíthatnak: mint arról 2018 óta folyamatosan tudósít a Mérce, a Samsung gödi akkumulátorgyára állandó zajszennyezéssel terheli a lakosságot, és a probléma más településeken is megjelent az akkumulátorgyárakkal együtt.

Arra a felvetésre, hogy nem fél-e attól, hogy az eddigi legnagyobb magyar beruházást a gödi Samsung gyárhoz hasonlóan különleges gazdasági övezetté minősíti át a kormány, vagyis elveszi Debrecentől, és minden azzal összefüggő fontos döntést, előnyt, adót a megyei önkormányzathoz csatornáz át, Papp úgy válaszolt:

„Ez eddig a legrosszabb rémálmaimban sem jelent meg. Mivel a kormánnyal jó kapcsolatot ápolunk, a felvetés esélye zéró. Ha mégis megtörténne, magam abban a pillanatban fejezném be a politikai pályafutásomat. Ismétlem, ilyen lépésre semmilyen körülmény nem utal – mondta, hozzátéve: hessegessék is el a képviselők a gondolatot, mert „nem szeretné, ha ilyen hírek kelnének szárnyra.”

És akkor felmerül a kérdés, hogy miért az államnak kell ezt állnia, ha már multiberuházást akar ösztönözni a kormány, miért nem elég azzal Magyarországra vonzania a tőkét, hogy a kínai CATL Európa legalacsonyabb társasági adóját fogja itt fizetni…