Hetekkel ezelőtt, jó előre hirdette meg a Pedagógusok Szakszervezete eleinte „Gigatüntetés”, jelenleg „Valódi nemzeti konzultációt az oktatásért!” címen futó rendezvényét, melyre azóta a Facebookon több mint tízezren jeleztek vissza, és valóban sok ezren jelentek meg.
A szakszervezet megmozdulását támogatta a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ), valamint a diákokat képviselő Egységes Diákfront, a tüntetés társszervezője pedig a noÁr mozgalom.
A PSZ bejegyzése szerint támogató szervezet továbbá a rendezvényen
- a miskolci Hermann Ottó Gimnázium;
- Hende István tanár;
- Pataki Klára gyógypedagógus;
- Széplábi Bori énekes, szülő, oktató;
- Bojár Gábor vállalkozó;
- Szilágyi Kitty óvodapedagógus;
- Horváth Dániel tanár;
- valamint a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium;
- az eseményt pedig az Amnesty International biztosítja.
Az intézmények nem képviseltették magukat teljes dolgozói létszámmal.
A tüntetés programjának megfelelően a pedagógusok háromnegyed háromkor átadták petíciójukat a Belügyminisztériumnál, majd a résztvevők a közeli Kossuth Lajos térre vonultak. Ezután beszédeket és performanszokat hallgathattunk meg, többek között a fenti lista tagjai részéről.
A rendezvényről stábunk élőben közvetített, amit az alább lehet visszanézni; lejjebb görgetve pedig szöveges és képes beszámolónk olvasható.
A Kossuth téren zseblámpákkal, mobilokkal világítottak a résztvevők a tüntetés végén, mielőtt a szervezők kérésének megfelelően csendben és rendezetten elhagyták a helyszínt.
Ezért most mi is elköszönünk. Aki pedig teheti, arra kérjük, támogassa a munkánkat, hogy legközelebb is hasonló vagy még jobb közvetítés keretében számolhassunk be az eseményekről!
Ezek után a PDSZ, a Tanítanék, az ADOM Diákmozgalom, a Szülői Hang és a PSZ képviselői olvasták fel „a valódi nemzeti konzultáció” kérdéseit, ami a mozgalom kilenc követelése volt kérdés formájában. A kérdésekre a közönség válaszolt.
- Érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatás megújításáról! Hiteles tájékoztatást a kormány és a közmédia részéről!
- Szüntessék meg a pedagógusok lejáratását, az oktatási szereplők megfélemlítését! A kirúgott vagy leváltott tanárokat azonnal helyezzék vissza! Megbecsülést a pedagógusoknak!
- Érdekérvényesítő sztrájkjogot a pedagógusoknak!
- Felelős, hozzáértő oktatásirányítást! Önálló oktatási minisztériumot!
- Kisebb terhelést a diákoknak és a pedagógusoknak!
- Esélyteremtő, minőségi oktatást és nevelést mindenkinek – az óvodától az egyetemig!
- Versenyképes és értékálló bérezést az oktatásban dolgozóknak!
- Minőségi, 21. századi környezetet a tanuláshoz és a tanításhoz, neveléshez!
- Szakmai szabadságot és támogatást az oktatásban! Korszerű nemzeti alaptantervet! Szabad tankönyvválasztást!”
A meglepetés kérdés az volt:
Folytatjuk?
„Folytatjuk!”, skandálta a tömeg.
A színpadon lévők egy-egy lámpást helyeztek el, hogy megemlékezzenek a többi megye tüntetéseiről is. Ezután Nagy Zsolt felolvasta minden megye nevét és a tömegből kiabáltak azok, akik az említett megyéből érkeztek a tüntetésre. Végül elénekelték volna a Grund c. dalt világító telefonokkal, de Nagy Zsolt leállította a zenét, hogy elítélje azt, hogy egy hete Bencsik András „nagypofájú nihilistáknak” nevezte a pedagógusokat. A teret csöndben hagyták el a tüntetők.
A tüntetés végén a szervezők bejelentették:
a következő országos sztrájk december 8-án lesz.
Másnap a diákok fognak tüntetni.
Bojár Gábor vállalkozó külföldön tartózkodik jelenleg, ezért videóüzenetet küldött a tüntetőknek.
„Mi, vállalkozók veletek vagyunk” – kezdte mondandóját, majd rámutatott a szürkeállomány nemzeti fontosságára és a minőségű oktatás elengedhetetlenségére. Szerinte régen még (A Pál utcai fiúk idején) büszkék lehettünk a közoktatásunkra. Ez kell legyen a cél most is Bojár Gábor szerint.
Nagy Zsolt színész és felkonferáló a közönség közé ment, és megkérdezte, ki miért van itt.
Az igazságért!
Az oktatásért!
Az unokáimért!
A gyerekeimért!
Szolidaritásból!
A jogaimért!
NoÁr (Molnár Áron) újra megtapsoltatta az EDF-es diákokat, majd elmesélte szolnoki élményét, miszerint mielőtt Szolnokra ment volna, néhányan megfenyegették, hogy megverik őt. A szolnoki tüntetésen végig mellette állt két pedagógus, akik azt mondták, azért állnak ott, hogy megvédjék. Ezért érzi kötelességének, hogy ő is megvédje a tanárokat. Az egészségügyi szakdolgozókért és a szociális szféráért is felszólalt.
Ezek az ügyek „nem jobb- vagy baloldali ügyek, nem keresztény vagy nemkeresztény ügyek, vidék vagy fővárosi ügyek, hanem nemzeti ügyek”, jelentette ki a rapper.
Szabadabb és nyitottabb országért harcol. Emlékeztetett, hogy egy kormányplakát egy havi pedagógusbérbe kerül, majd a jövedelmi egyenlőtlenségekre hívta fel a figyelmet a politikusok és a pedagógusok közt. Ezután egy petíció aláírására szólított fel, és azt kérte, hogy kövessék a diákok a miskolciak példáját és kezdjenek ülősztrájkba. Végezetül rappelés helyett elszavalta a Tanítani akarunk, de nem mindegy, hogyan c. dalát.
Az Egységes Diákfront (EDF) képviselői léptek színpadra.
A diákok rámutattak: mióta ők élnek, a tanárokkal senki nem foglalkozott. Szerintük sokakban tehetetlenség, reménytelenség van. De ez se ’48 se ’56 hőseit nem állította meg, a felszólalók arra mutattak rá: hozzájuk hasonlóan kell küzdeni.
„Nem hagyjuk, Nem hagyjuk!” – skandálta a közönség.
Egy másik diákfelszólaló átvéve a szót elmesélte: iskolájának teteje beázik, és remény sincs a helyreállításra. Napelem ugyan van rajta , de az nem működik. A cég, amely telepítette, megszűnt. A tornaórákra a felszerelést a tesitanár vette, a krétáról, WC-papírról nem is beszélve.
„A tanároknak kell eltartania az intézményeket?” – kérdezett rá.
„Elegünk van” – kiabálták válaszul a jelenlévők.
Az EDF harmadik felszólalója rámutatott: a diákok azért álltak össze, hogy végre változás legyen az oktatásban. Hogy legyőzzék a cinikus kormánytagokat, a hazug politikusokat.
„Elegünk van” – kiabálták továbbra is a tüntetők.
„Elegünk van abból, hogy kiszorítanak minket a nemzetből. Kik vagytok ti, hogy megmondjátok, ki magyar és ki nem, kinek hol a helye?” – kérdezett rá a felszólaló, majd a központosított oktatást, a nemzeti kerettantervet kritizálta.
December 9-én lesz az EDF utolsó idei tüntetése – jelentették be beszédük végén a diákok.
Pataki Klára gyógypedagógus következett, aki azoknak a hangja akar lenni, akiknek nincs hangja.
Autista lánya miatt érintett szülő is, a szülőkért is felszólalt, nem csak a gyógypedagógusokért. Tudja, milyen érzés attól félni, hogy az óvodába nem mehet többé a gyerek vagy nem veszik fel az iskolába. Tudja, milyen érzés iskola után estéig foglalkozni a gyerekkel stb.
Megfáradt dolgozók és szülők tartják fenn a rendszert, legyen szó egészségügyről vagy iskoláról.
Fontosak a törvények, de a népnek is változnia kell, különben nem lesz igazi változás. A pedagógusok általában hangsúlyozzák, hogy nem a bérkérdés az elsőszámú problémájuk. A legfájóbb gondjuk az utca emberének véleménye és a beszólogatások.
Felfogjuk-e végre, hogy minden mindenkit érint, mert egy közösség és ország vagyunk? – tette fel a költői kérdést.
Az igazi méreg tehát a közöny. Nagyon mélyen szereti ezt az országot, de fájó ennyire szürkének és indulatosnak látnia a magyarokat. Egymást kell segíteni, zárta beszédét.
Nagy Zsolt felkonferáló hívta fel rá a figyelmet: A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) adományokat gyűjt a sztrájkoló tanároknak és a tüntetések megszervezéséért. A bankszámlaszám a PSZ honlapján érhető el.
A következő felszólaló, Horváth Dániel egyházi iskolából érkezett a tüntetésre. Nagy Zsolt rámutatott: habár az egyházi iskolák is mozgolódnak, közös tüntetésen még nem lépett fel egyházi iskolában tanító tanár.
Horváth Dániel elmondta: kötelességének érezte, hogy megszólaljon.
„A legnagyobb tisztelettel kérem mindazokat, akik az oktatási ügyben döntéshelyzetben vannak: ne hallgassanak tovább!”
Ezután egy verset olvasott fel, amely elmondása szerint Márai Sándor Halotti beszédének átirata volt. A „vers” a tüntetések témáit, az oktatás helyzetének aktualitásait és társadalmunk közismert kihívásait (megélhetés, műveltség hiánya stb.) sorolta rímelve.
„Nem vagyunk mások, mint preparátumok” – szavalta Horváth Dániel.
Szilágyi Kitty óvodapedagógus szólalt fel következőként.
Az óvodapedagógusokra nagy felelősség hárul, mert a családok részévé válnak, és a felelősség miatt ki kell mondaniuk azt is, ami tarthatatlan, kezdte beszédét.
Szerinte tarthatatlan, hogy minimálbérért dolgoznak, hogy nincs, aki már a pályát választaná fiatalként, és hogy olyan szerv határoz róluk, ahol soha nem látták a gyerekeket.
Nem megoldás, hogy elveszik a fókuszt a gyerekekről az adminisztratív munkával. Nem megoldás, hogy a szakemberhiányt úgy akarják megoldani, hogy délutánra szakképesítés nélküli emberekre akarják bízni a gyerekeket. Nem megoldás, hogy nincs miből megélniük, ezért sokan pályaelhagyásra készülnek és az ottmaradókra egyre több terhet rónak. Nem megoldás az engedetlen kollégák elbocsátása. Stb.
Szeretne óvó néni maradni, ezért van most itt. Hisz a pedagógusok alapjogaiban és a hivatásukban, de így nem tudnak felelősséget vállalni a munkájukért, amit egyébként vállalnának.
Széplábi Bori énekes nem énekesként, hanem szülőként lépett a színpadra.
„A közoktatásban már csak a szent bolondok maradnak” – mutatott rá.
De már lassan ők se, nincsenek tanárok, oktatók a felszólaló szerint. Azt is kiemelte: az oktatás problémája a szülők, a gyerekek és mindenki problémája.
Miért kell a szülőknek finanszíroznia az oktatás – kérdezett rá Széplábi Bori. „Papírzsebkendőt még be tudok vinni, de tanárt nem.”
A felszólaló szerint a kedvesség, a türelem idejének vége, ehelyett inkább
„legyünk dühösek!”
A közönség a beszédet a „Fizessétek meg a tanárainkat” skandálással hálálta meg.
Hende István tanár, aki egy falusi általános iskolában tanít, először a történelmet idézte föl. Elvesztett világháború, Trianon, spanyol nátha… Ezt a helyzetet a jelenhez hasonlította. Ezután Klebelsberg Kunót méltatta és Pintér Sándorhoz hasonlította.
Elítélte, hogy mennyi pénzt vett föl a tankerület vezetője juttatásként, miközben mások eleve alacsony fizetését csökkentette garantált bérminimumról minimálbérre.
Sorolta az ügyleteket, amiket a tankerület vezető intézett, és amelyekkel rosszul jártak a dolgozók. Olyan szerződést kötött például a tankönyv készítőkkel, ami elvette a pótlékukat, és nem fizetett túlórabért stb. „Ha ezt látná Klebelsberg Kuno!”
Általánosságában a tankerület vezetőkről azt mondta, hogy legalább ne az oktatás területén tevékenykedjenek, hanem máshol. Végül versbe foglalva szavalta el, milyen kevésre számíthat egy tanár.
A budapesti Nemes Nagy Ágnes gimnázium tanárai, akik a felkonferáló szerint már számtalan alkalommal álltak ki a pedagógusok ügye mellett, most népdallal, majd gitáros slammel, versszerű szövegekkel tiltakoztak a színpadon.
A performansz keretében önvizsgálatra szólították fel a hatalmat, és lelkesítették közönséget a jelenlévők támogatásával.
Nagy Zsolt színész felkonferáló Karinthy Frigyes Ki kérdezett? c. művét olvasta föl a koncertek után.
„Senki se kérdezett, igazad van, közbeszóló. Nem is értek rá kérdezni. Mert megkérdezték a miniszterelnököt, hogy mi lesz a haza sorsa – és megkérdezték a kereskedőt, hogy mennyiért adja –, és megkérdezték a kalóriát, hogy fog-e sikerülni? Megkérdezték a cápát, helyes dolog-e a vegetarianizmus, megkérdezték a betegséget, hogy érzi magát, megkérdezték a poloskát, hogy lehetne a vérontást elkerülni? Megkérdezték a tüzet, egészséges dolog-e a jeges zuhany – megkérdezték a vizet, mitől szokott tűzbe jönni? Megkérdezték a madarat, hová repül, a napot, merre szállt? De ki kérdezte az embert?”
Ezután szelfizésre szólított fel és azt kérte, hogy a képeket mindenki küldje el [email protected]-ra. A levél tárgya: engedetlenség. A színész maga is készített egy szelfit a tömeggel.
Nagy Zsolt színész a felkonferáló, aki többek közt Martin Luther King, Malcolm X és Muhammad Ali fekete polgárjogi harcosok harcához hasonlította a pedagógusok ügyét.
A tüntetést a miskolci Hermann Ottó Gimnázium egy zenekarának előadása kezdte. 2016-ban ebből az iskolából indult el a Tanítanék és a kockásinges mozgalom.
A belügyminisztérium elött párszáz tüntető kezdte meg a vonulást a Kossuth térre a petíció átadása után.
A vonulás elején „A SZTRÁJK ALAPJOG” molinóval és dobokkal vonultak a szervezők. A vonulás hamarosan több ezresre duzzadt.
A tüntetők különböző molinókkal érkeztek.
A Belügyminisztériumtól átért a helyszínre a több ezer fős tömeg a Kossuth térre. Nemsokára beszédek következnek.
A pedagógus szakszervezeteken és a Tanítanékon kívül ott van többek közt a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ), az Egységes Diákfront, noÁr, a miskolci Hermann Ottó Gimnázium és a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium is.
Kérdésünkre egy helyszínen tartózkodó tüntető azt mondta, azért jött ki a tüntetésre, hogy az ország jobb irányba haladjon. Nem állami oktatásban tanul, de szeretné, hogy ha egyszer lesz egy gyermeke, jó oktatásban tanuljon. Egy olyan oktatásban, ahol megtanítják például a kreativitásra is.
„Ha radikalizálódni kell, akkor radikalizálódni fog”, mondta a tiltakozóhullám jövőjéről a tüntető.
„Egyszer ki fog pukkanni a lufi úgyis”, tette hozzá végül
akadémia utca • Helyszínről tudósító kollégáink szerint a kezdeti 250-300 főről nagyon hamar több ezresre duzzadt az Akadémia utcán vonuló tömeg, ami most így néz ki:
Tudósítónknak nyilatkozott Neubauer Tamás a Pedagógusok Szakszervezetének Győr-Moson-Sopron megyei elnöke.
Neubauer Tamás elmondta, hogy már egy éve küzdenek a szakszervezetek azért, hogy a pedagógusokat, a gyermekeket emberszámva vegyék.
„Nincs hova hátrálni, csak előre tudunk menni”
Neubauer Tamás szerint magától semmi sem változik meg, igaz, hogy a kormány csökönyösen ragaszkodik szándékaihoz, de szerinte a változást ki kell kényszeríteni.
Munkatársunk kérdésére elmondta azt is, hogy minden szakszervezettel szívesen szövetségre lépnek a pedagógusok,
„várunk mindenkit, aki szerint ez az élet, amit most élünk, élhetetlen. Csak együtt tudunk sikeresek lenni.”
Kollégánk rövid interjút készített egy tüntetővel.
Horváth Éva, 76 éves és azért látogatott el a tüntetésre, hogy az unokáit és a gyerekeinek jobb jövője legyen.
„Ha semmit nem teszünk, akkor semmi sem fog történni”, mondta arról, hogy miért vesz részt a tüntetésen.
A jövő az, hogy a fiataloknak kell példát mutatni, és most ő is példát szeretett volna mutatni azzal, hogy itt van. „Ez egy kölcsönös dolog”, jelentette ki.
Annak örülne, ha legközelebb március 15-én lenne nagy tüntetés.
Dobrovits Orsolya, a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke nyilatkozott lapunknak a helyszínről.
A szakszervezeti vezető kijelentette, hogy szolidárisak a pedagógusokkal, mert „mi is hasonló cipőben járunk”, mint ők.
Egyre több példát lát ágazatot átívelő szolidaritásra. Mivel egyre többeket érint az egyeztetés hiánya, egyre többen fognak csatlakozni a tiltakozáshoz a KKDSZ elnöke szerint.
Szabó Zsuzsa a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Belügyminisztérium elött jelentette be a sajtónak és a jelenlévőknek, hogy átadják a pedagógusok, szülők, diákok és civilek 9 pontos követelését.
A petíciót Szabó Zsuzsa elmondása szerint 112 057 ember írta alá, nekik csak a monogramjuk és a lakcímük van feltüntetve.
A Civil Közoktatási Platform honlapján is közzétett kilenc pont a következő:
„VÁLTOZÁST AZ OKTATÁSBAN!Az óvodától és az általános iskolától a gimnáziumon és a szakképzésen át az egyetemig
- Érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatás megújításáról! Hiteles tájékoztatást a kormány és a közmédia részéről!
- Szüntessék meg a pedagógusok lejáratását, az oktatási szereplők megfélemlítését! A kirúgott vagy leváltott tanárokat azonnal helyezzék vissza! Megbecsülést a pedagógusoknak!
- Érdekérvényesítő sztrájkjogot a pedagógusoknak!
- Felelős, hozzáértő oktatásirányítást! Önálló oktatási minisztériumot!
- Kisebb terhelést a diákoknak és a pedagógusoknak!
- Esélyteremtő, minőségi oktatást és nevelést mindenkinek – az óvodától az egyetemig!
- Versenyképes és értékálló bérezést az oktatásban dolgozóknak!
- Minőségi, 21. századi környezetet a tanuláshoz és a tanításhoz, neveléshez!
- Szakmai szabadságot és támogatást az oktatásban! Korszerű nemzeti alaptantervet! Szabad tankönyvválasztást!”
A bejelentés után Szabó Zsuzsa, Nagy Erzsébet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervetének képviselője (PDSZ), Törley Katalin a Tanítanák Mozgalom képviselője, Murai Vera a Szülői Hang képviselője, Mihalics Lili és Schermann Fruzsina az Egységes Diákfront (EDF) képviselői és Juhász Ágnes a Civil Közoktatás Platform képviselője együtt átadták petíciót.
A belügyminisztérium elött körülbelül 200 ember gyűlt össze, innen az Akadémia utcán át a Kossuth térre vonulnak a tiltakozók, ahol Valódi Nemzeti Konzultációt tartanak a kilenc pontról.
Helyszínen lévő kollégánk interjút készített Törley Katalinnal, elbocsátott pedagógussal, a Tanítanék és a polgári engedetlenségi mozgalom egyik alapítójával.
Arra a kérdésre, hogy miután a mentősök is jelezték, hogy részt vesznek a demonstráción, lát-e esélyt további szakmákat átívelő szolidaritásra, Törley Katalin azt mondta, „még nem látja, de reméli”.
Fontosnak tartja, hogy az „elittiltakozásból” általános tiltakozás legyen, hogy a központból eljusson minden kis régióba a tiltakozás, és a különböző szakmák közt is legyen szolidaritás.
„Dolgunk, hogy kiálljunk értük és nagyon hálásak vagyunk, amikor más szakmák kiállnak értünk”, tette hozzá.
Az elbocsátások utáni segítségről azt mondta, hogy a szakszervezet felajánlotta a jogi segítségét, de végül a Helsinki Bizottság segítségét vették igénybe. A Tanítanék mozgalom anyagilag és lelkileg segítette őket.
Hangsúlyozta, hogy újra megtennék azt, amiért kirúgták őket, mert „fontos eleme a pedagógiai munkájuknak”, hogy ki mertek állni magukért.
belügyminisztérium • A Belügyminisztérium előtt megjelent nagyjából 250-300 tüntető elindult a Kossuth térre, ahol nagyjából fél négytől beszédek várhatók.
Budapest • A Facebook-oldalán jelezte a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ), hogy részt vesznek a Pedagógusok Szakszervezetének szombati demonstrációján. A mentősök a posztban úgy fogalmaznak:
„Ez nem pusztán »bérharc«, hanem a gyermekeink és a diákság érdekeinek védelme! A közös sorsunk, életünk, jövőnk legfontosabb elemei közé tartozik az oktatás-nevelés és az egészségügy. Ezzel tisztában vannak az oktatásban dolgozók is és mellénk álltak, támogattak minket amikor 2021. nyarán a Hősök terén az egészségügy helyzetének javítása érdekében emeltük fel a hangunkat. Az oktató-nevelő munka befektetés a jövőnkbe! Befektetés nélkül pedig nincs hozam.”
A mentők csatlakozásáról részletesen beszámoltunk pénteki cikkünkben.
Szerdán pedig arról írtunk, miért elengedhetetlen a szolidaritás ahhoz, hogy a pedagógusok – vagy bármely más társadalmi csoport – valódi változást érhessen el.
belügyminisztérium • A tüntetés keretében délután háromnegyed háromkor adja át petícióját a Pedagógusok Szakszervezete a Belügyminisztériumnál, ami az oktatással foglalkozó szervezetek közös, kilenc pontba sűrített követeléslistája. A kilenc pontot október 23-án Nagy Erzsébet a Pedagógusok Demokratikus szakszervezete vezető tisztviselője olvasta fel.
A Civil Közoktatási Platform honlapján is közzétett kiáltvány a következő:
„VÁLTOZÁST AZ OKTATÁSBAN!Az óvodától és az általános iskolától a gimnáziumon és a szakképzésen át az egyetemig
- Érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatás megújításáról! Hiteles tájékoztatást a kormány és a közmédia részéről!
- Szüntessék meg a pedagógusok lejáratását, az oktatási szereplők megfélemlítését! A kirúgott vagy leváltott tanárokat azonnal helyezzék vissza! Megbecsülést a pedagógusoknak!
- Érdekérvényesítő sztrájkjogot a pedagógusoknak!
- Felelős, hozzáértő oktatásirányítást! Önálló oktatási minisztériumot!
- Kisebb terhelést a diákoknak és a pedagógusoknak!
- Esélyteremtő, minőségi oktatást és nevelést mindenkinek – az óvodától az egyetemig!
- Versenyképes és értékálló bérezést az oktatásban dolgozóknak!
- Minőségi, 21. századi környezetet a tanuláshoz és a tanításhoz, neveléshez!
- Szakmai szabadságot és támogatást az oktatásban! Korszerű nemzeti alaptantervet! Szabad tankönyvválasztást!”
Az egyezményes kilencpontos követeléslistát számtalan szervezet támogatja, felsorolásuk a CKP honlapján olvasható.