Hende István tanár, aki egy falusi általános iskolában tanít, először a történelmet idézte föl. Elvesztett világháború, Trianon, spanyol nátha… Ezt a helyzetet a jelenhez hasonlította. Ezután Klebelsberg Kunót méltatta és Pintér Sándorhoz hasonlította.

Elítélte, hogy mennyi pénzt vett föl a tankerület vezetője juttatásként, miközben mások eleve alacsony fizetését csökkentette garantált bérminimumról minimálbérre.

Sorolta az ügyleteket, amiket a tankerület vezető intézett, és amelyekkel rosszul jártak a dolgozók. Olyan szerződést kötött például a tankönyv készítőkkel, ami elvette a pótlékukat, és nem fizetett túlórabért stb. „Ha ezt látná Klebelsberg Kuno!”

Általánosságában a tankerület vezetőkről azt mondta, hogy legalább ne az oktatás területén tevékenykedjenek, hanem máshol. Végül versbe foglalva szavalta el, milyen kevésre számíthat egy tanár.