Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A szállodák negyede tervez bezárni a fűtési szezonban, amit a kormány a turizmus rabszolgatörvényével próbál ellensúlyozni

Ez a cikk 2 éves.

A szállodaszövetség elnöke, Baldauf Csaba ATV-nek tett nyilatkozata szerint a szállodák 20-25 százaléka tervez bezárni a fűtési szezonban az elszabaduló energiaárak miatt. Az ágazat 60-70 százaléka kényszerülhet a közeljövőben napi áramvásárlásra, a fixáras szerződéseket ugyanis sorban mondják fel a szolgáltatók.

A turizmus válságára reagálva egy sor intézkedést jelentett be a kormány a szerdai kormányinfón. Ezek között szerepelt a kétéves munkaidő bevezetésének lehetősége.

A kétéves munkaidőkeret bevezetésével szélsőségesen flexibilissé tudják tenni a munkáltatók a munkabeosztást és a ledolgozott munkaórák elkönyvelését. Erre azért lehet szüksége a munkáltatóknak, hogy egyszer parkoltathassák a munkaerőt, máskor pedig túlóráztathassák, mikor mit kíván a „piaci helyzet”.

A Munka törvénykönyve alapesetben mindössze négy hónapos munkaidőkeretet tesz lehetővé.

A 24 hónapos munkaidőkeret lehetőségét a Magyar Turisztikai Ügynökség kezdeményezte a kormánynál, a többi turisztikai válságintézkedéssel egyetemben, úgy mint a turizmusfejlesztési hozzájárulás ideiglenes felfüggesztése és a SZÉP-kártya egységesen felhasználhatóvá tétele.

A koronavírus-járvány alatt a kormány az iparban teremtette meg a két éves munkaidőkeret lehetőségét, kollektív szerződésben foglaltaktól függetlenül, megkerülve a szakszervezeteket.

A munkaidőkeret meghosszabbításával a munkáltatók a megrendelésekhez tudták igazítani a munkaidőt, amelyek szezonalitása bizonytalanná vált a járvány gazdasági hatása és az ellátási láncok akadozása okozta alkatrészhiány miatt. Azonban számos munkahelyi feszültséghez is vezetett ez az intézkedés – nem véletlenül nevezte a rendeletet László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség a  „nagypénteki rabszolgatörvénynek” .

A meghosszabbított munkaidőkerettel az volt a kormány célja, hogy a munkáltatók később ledolgoztathassák a dolgozók mínuszóráit, amikor a termelés újra felfut. Csakhogy miután a gazdaság nem állt helyre, számos autóipari cég a munkásokkal próbálta kifizettetni azokat a mínuszórákat, amiket végül nem tudott ledolgoztatni. Végül a kormány közbelépésével a helyzet valamelyest rendeződött, de volt olyan sztrájk 2021-ben, amihez nagymértékben hozzájárult, hogy a munkáltató megpróbált élni a kétéves munkaidőkeret lehetőségével. A kormány most mégis ezzel a módszerrel próbálja megóvni az állami pénzből feltőkésített szállodatulajdonosokat az energiaválságtól.

Címlapkép: MTI/Kovács Tamás