Országos népszavazást kezdeményez az akkumulátorgyárakról az LMP – jelentette be kedden egy rövid videóban Schmuck Erzsébet, a párt társelnöke.
A Nemzeti Választási Bizottság elé nyújtandó kérdés vagy kérdések pontos számát és szövegét egyelőre nem árulták el, Schmuck Erzsébet szavaiból azonban annyi kiderült, hogy a párt az ellen a gyakorlat ellen szeretne népszavazást kezdeményezni, hogy több tízmilliárdos állami támogatásból az akkumulátorgyártó nagyvállalatok tönkreteszik az emberek lakókörnyezetét és elhasználják az ország vízkészleteit.
„Ha már egymást érik a nemzeti konzultációk, elvárható, hogy az emberek döntsenek arról, hogy a növekedés hajszolását vagy az élhető környezetet tartják-e fontosabbnak”
– jegyezte meg az LMP társelnöke.
Schmuck Erzsébet arról is beszélt, hogy a kormány Magyarországot bevallottan akkumulátorgyártó nagyhatalommá akarja tenni azért, hogy ez legyen az alapja a gazdasági növekedésünknek. Az elmúlt években számos alkalommal csábított újabb és újabb beruházót az akkumulátorgygyártó szektorból óriási adókedvezményekkel, sok tízmilliárdnyi vissza nem térítendő támogatással. Emellett 2018 óta az akkugyárépítés állandó kísérőjelensége az is, hogy a létesítendő gyárak ipari parkjainak területét kiemelt különleges gazdasági övezetté nyilvánítják, így sem a gyár tevékenységeiből számrazó adóbevételből nem látnak semmit a környező városok, sem pedig környezetvédelmi szempontok nem tudnak érdemben érvényesülni.
Mint arról a Mércén 2018 óta folyamatosan tudósítunk, a Samsung gödi akkumulátorgyára állandó zajszennyezéssel terheli a lakosságot, miközben újabb és újabb szabálytalanságokra derül fény, ami egy felső küszöbértékű veszélyes üzem esetében igencsak rémisztő – de írtunk már a koppánymonostoriak életét megkeserítő SK akkumulátorgyáráról is, és vélhetően a győrszentivániak is egy akkumulátorgyár zúgását hallgathatják madárcsicsergés helyett hamarosan. A folyamatos zajhatárérték-megsértés, a szabálytalan működés, a munkahelyi balesetek, a helyiek alapvető jogainak lábbal tiprása azonban rendszerint kisösszegű – a multik gigabevételéhez képest pláne – bírságok kiszabásával jár, a hatóságok nem lépnek érdemben a lakosság érdekének védelmében.
Az LMP országos népszavazási kezdeményezésének közvetlen előzménye az, hogy első fokon jóváhagyta a Helyi Választási Bizottság a párt debreceni akkumulátorgyár-építésre vonatkozó kérdéseit. Mint ismert, a hajdúsági városban az ország eddigi legnagyobb, de súlyosan méretű és energiaigényű ilyen jellegű beruházását kezdték el előkészíteni a helyiek megkérdezése nélkül: a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) debreceni akkumulátorgyára 221 hektáros területen feküdne. A CATL-nak ez lenne a második európai ipari létesítménye. Az ígéretek szerint a beruházás mintegy 9 ezer új munkahelyet hozna létre.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a CATL vállalat és Debrecen város közötti megállapodás aláírási ceremóniáján a debreceni Kölcsey Központban 2022. szeptember 5-én. A valaha volt legnagyobb, mintegy 3000 milliárd forint összértékû magyarországi beruházás keretében a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) közvetlenül 9000 új munkahelyet hoz létre Debrecenben.
MTI/Vajda János
A debreceni kérdések szó szerint így hangzanak:
- Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek óránkénti vízigénye meghaladja a 450 köbmétert?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy tilos legyen Debrecen közigazgatási területén olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek éves vízigénye meghaladja Debrecen éves gazdasági vízfogyasztásának másfélszeresét?
Amennyiben jogerős lesz a döntés, majd az LMP-nek sikerülne a megfelelő számú aláírást összegyűjtenie, s megtartanák a helyi népszavazást, az akkor lenne érvényes és eredményes, ha a szavazásra jogosultak fele, plusz egy ember érvényesen szavaz, s az érvényesen szavazók közül 50 százalék, plusz egy ember egy irányba szavaz.
A nagy fogyasztású gyár építését Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára jelentette be augusztusban, éppen akkor, amikor az országot az elmúlt időszak legnagyobb aszálya sújtotta – kiszáradt többek között a város egyik kedvelt kirándulóhelye, a Vekeri-tó is. Helyi lakosok levélküldő kampányt is indítottak a SzabadaHang felületén, amelyben felszólítják Papp Lászlót, Debrecen polgármesterét, hogy akadályozza meg az akkumulátorgyár megépülését a városban. Félő ugyanis,hogy veszélybe kerülhet a város és környezetének vízellátása, miután a gyár 400 ezer háztartás óránkénti vízfogyasztásával egyenértékű vizet használna el. A kampány keretében eddig már több mint 3100-an küldtek levelet a fideszes városvezetőnek.
Korábban felmerültek olyan, az LMP országos kezdeményezése kapcsán is releváns aggályok, hogy lehet-e egyáltalán a debreceni gyárról népszavazást tartani, miután a kormány nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította a CATL gyárépítését. A helyi Debreciner nevű újság ezzel kapcsolatban megkérdezte Jakkel Barbarát, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászát,aki szerint a népszavazási törvénnyel és a néprészvétel elvével összhangban nem kellene, hogy akadálya legyen a helyi népszavazás megtartásának még a kiemelt beruházások esetében sem.
Ugyanakkor fontos azt is megemlíteni, hogy az elmúlt 12 évben csak olyan országos népszavazási kezdeményezések jutottak el végül a szavazólapig, amelyeket a Fidesz-KDNP támogatott. A debreceni ügyről a nagyobbik kormánypárt helyi frakciója úgy nyilatkozott, szerintük „az LMP népszavazási kezdeményezése megpróbálja ellehetetleníteni a munkahelyteremtéssel járó sikeres gazdaságfejlesztési folyamatokat, zöld politikájuk pedig álságos, hiszen az elektromobilitást és a zöldenergiát forszírozzák.”
