Frissítve, 13:40 – A Pénzügyminisztérium cáfolta korábbi értesüléseinket
Korábban azt írtuk, hogy a kormány a takarékosság jegyében október végéről év végéig meghosszabbítja a költségvetési szerveknél elrendelt kifizetési stopot, vagyis hogy a béreken és a működésen kívüli, nagyobb költekezésekhez a pénzügyminisztérium engedélyére van szükség – tudta meg a hvg.
Ezzel szemben a kifizetési stoppot nem hosszabbították meg, mint a Pénzügyminisztérium hozzánk – és a hvg-hez is – eljuttatott közleményéből kiderül, a kifizetési stop a korábbi információknak megfelelően október végéig tart.
A kormány határozata – akárcsak legutóbbi alkalommal – ezúttal sem jelent meg a Magyar Közlönyben, ezúttal nem is volt minek. Bár a korábbi alkalommal idővel kiraktak egy erről szóló közleményt a kormány honlapjára.A kormány alá tartozó szervek a szeptemberi határozat szerint csak „a közfeladat ellátásához alapvetően szükséges” beszerzéseket kezdeményezhetnek, ez alól kivételt képeznek:
- önkormányzatok és egyéb szervek gyermekjóléti, egészségügyi, köznevelési terheinek finanszírozása;
- bérek és más személyi juttatások;
- nemzetközi szerződésekhez, vagy más jogszabályokhoz kötött kiadások;
- a 2014-2020-as uniós programok esedékes kifizetései.
A fentieken túli kifizetéseket kizárólag a pénzügyminiszter valamint a miniszterelnök engedélyezhetnek.
A költségvetési szervek költekezéseit visszafogó kifizetési stop épp az, aminek tűnik: a válságban így próbálják takarékosabb gazdálkodásra bírni a központi költségvetésből működő szerveket. Ez pedig nemcsak a minisztériumok pogácsa-kvótáit vagy a kormányzati Škoda-flotta cseréjét érinti, hanem az ország mindennapi, mindenki által érezhető működését is.
Noha a napi működés elvileg biztosított, az intézkedés eredményezhet faramuci helyzeteket. Ilyen például a kórházaké, egészségügyi intézményeké: mint szűk hónapja, a kifizetési stop elrendelésekor írtuk – a keretben olvasható szabályok, vagyis az egészségügyi intézményekre vonatkozó kivételek ellenére – ezen intézmények működéshez kapcsolódó kifizetéseit is szigorúbb ellenőrzés alá vonják a költségvetési rendszerben. Vagyis például egy gyógyszerszállítmány kifizetését is engedélyeztetni kell a kincstári rendszerben, bizonyítva, hogy a betegellátási tevékenységgel függ össze.
A legutóbbi kormányinfón is több, a kormányzati spórolást elősegítő intézkedésről esett szó, mindazonáltal az elhangzottak alapján továbbra sem hagynak fel a cégek „munkahelymentő”, „gyármentő”, stb. nevekkel illetett támogatásával. A szociális kiadásokon ezzel szemben úgy tűnik, még az eddigieknél is hatékonyabban igyekeznek spórolni, illetve ennél valamivel alacsonyabb hatékonysággal a beruházási stoppal is visszafogják a kormányzati költéseket.
A nem nyilvános – de nem is titkos – drákói szigort bevezető kormányhatározatra azért volt szükség, mert noha a választások után takarékosságra ösztönözték a költségvetési szerveket, a Telex úgy tudja, Orbán Viktor miniszterelnök szerint „a májusban elhatározott kormányzati kiadáscsökkentést elszabotálják.”
Noha a Világgazdaság elemzése szerint a költségvetés áldatlan állapota nem a korábbi kormányzati gazdasági intézkedéseknek, hanem az energiaválságnak köszönhető, ez okból hozták a kifizetési stop határozatot is. Ez ugyan kényelmes magyarázatként szolgálhatna, azonban a kormány gazdaságpolitikája az elmúlt években – miközben kirívóan antiszociális válaszokat adott a korábbi, kisebb válsághelyzetekben és a konjunktúrás időszakokban is – egyáltalán nem tette válságállóvá a magyar gazdaságot. Ennek pedig jelenleg a társadalom issza meg a levét.
