Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Amíg ekkora az infláció, az árstopok is maradnak – ezt tudtuk meg a szombati kormányinfón

Ez a cikk több mint 1 éves.

Szokatlan módon szombaton tartottak kormányinfót, melyen a megszokott Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő páros mellett ezúttal Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter is részt vett.

Vagyis – a gazdasági válság, az energiaválság, a háború, és nem utolsó sorban a brüsszeli EU-csúcs árnyékában – újfent mindennapjainkat befolyásoló gazdasági döntésekről értesülhettünk.

A kormányinfó az MTV 1-es csatornája élőben közvetítette, alább pedig szövegesen számolunk be az elhangzottakról.

„Az infláció az egy rossz dolog”

– mondta a kormányinfó egy pontján Nagy Márton. Jövő év elejétől kezdve véleménye szerint csökkenhet, a jegybank ugyanis keményen harcol a kamatok, a kormány pedig az árstopok segítségével.

A miniszter hangsúlyozta, amíg két számjegyű az infláció, addig maradnak az ársapkák. Hozzátette, jelenleg év végéig vannak érvényben az árstoppok, ám a kormány folyamatosan felülvizsgálja szükséges-e meghosszabbítani őket.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter pedig bejelentette a „szankciós infláció elleni küzdelem” folytatását. Az eddigi árstoppok fenntartása mellett a kormány kiterjeszti a kamatstopot a kis és közepes vállalkozásokra, a Széchenyi kártya hitelprogramot is kiszélesítik, és a korábban bejelentett gyármentő-program is életbe fog lépni.

Nagy Márton hozzátette, a fenntartott kamatstop a hitelpiac támogatása miatt fontos.

„Úgy küzdünk, hogy elkerüljük a recessziót”

– nyilatkozta a miniszter. A kamatstop a KKV-k esetén a változó kamatozású hitelekre vonatkozik majd, és a június 28-i szinten, azaz 7,70 százalékon stoppolják majd a kamatlábakat. November 19-én vezetik be, és a lakossági kamatstop végéig tart majd. Nagy hozzátette, a részletszabályokon még dolgoznak. A Széchenyi kártya továbbra is megmarad, ugyanakkor a kamata megugrik, 3,5%-ról januártól 5%-ra nő majd, és az eddigiekhez hasonlóan félévenként vizsgálják majd felül. „A kamattámogatást ki fogjuk fizetni”- hangsúlyozta a miniszter.

A Telex újságírója a kamatstopról kérdezte a gazdaságfejlesztésért felelős minisztert. Meglátása szerint sokan a drágább fix kamatozású hiteleket választották, hisz az emelkedő kamatlábak miatt ez volt a megfontoltabb választás. Azonban a most bejelentett a kamatstoppal ők kerültek hátrányba és azok jártak jól akik meggondolatlanok voltak a Telex újságírója szerint.

„Mit kínál a hangyáknak a tücskökkel szemben a kormány”

– kérdezte az újságíró. Nagy Márton szerint mindez maximum a lakosság körében jelenthet minimális problémát – most pedig a gazdasági szereplőkre vonatkozó kamatstoppot jelentettek be. Mindenesetre a lakossági hitelfelvevők számára a hitelkiváltást javasolta, ha nem felel meg számukra hitelkonstrukciójuk a megváltozott szabályok után. A „meggondolatlanok” büntetéséről és a jól tájékozott hitelesek jutalmazásáról nem nyilatkozott a miniszter.

Az ATV felhívta a figyelmet, hogy Parragh László az iparkamara elnöke korábban hitelmoratóriumot is javasolt a KKV-k számára. Nagy Márton szerint vagy moratóriumot, vagy kamatláb stoppot kaphatnak a vállalkozások, a kormány pedig most a kamatstop mellett döntött, amely szerintük kifizetődőbb.

A KKV-k esetében a kamatstop automatikusan életbe lép. Ez több mint százezer szerződést, kétezer milliárd forintnyi állományt érint – mondta el az Origo kérdésére Nagy Márton.

A bankadó kapcsán kifejtette, azt tervezi a kormány, hogy a nem hitelező bankok többet adózzanak azoknál az intézményeknél, akik hiteleznek.

Nagy Márton kifejtette, a Széchenyi kártya kihelyezésénél a bank vállal 20%-os kockázatot, így ösztönözni kell őket, ezt valósítaná meg a kormány a kisebb terhekkel. A kormány azt sem tartja kizártnak, hogy a CSOK hitelekbe is beszálljon a bank kockázatvállalásával.

Nagy emlékeztetett, hogy az IMF 6%-os gazdasági növekedést jósolt Magyarország számára, amelyet a vállalkozások, családok és nyugdíjasok támogatására fordítanak majd – legalábbis jelenleg hangoztatott terveik szerint. Azt nem tette hozzá, hogy a kormány előszeretettel támogatja a nagyvállalatokat, a nem rászoruló családokat, és egyéb, kormányzati támogatásra nem szoruló csoportokat.

Az Index újságírója ezzel szemben a stagfláció és a recesszió kapcsolatáról kérdezte Nagy Mártont. A gazdaságfejlesztésért felelős miniszter válaszában kifejtette, hogy valóban kialakulhat stagfláció az európai gazdaságokban, azaz alacsony növekedés mellett tartósan magas maradhat az infláció – aminek jeleit egyébként tapasztalni Magyarországon is. Nagy Márton szerint ennek elkerüléséhez a kínálati sokkok megszüntetésére, azaz energiaárak stabilizálására van szükség.

Ha ez rövid távon sikerül, akkor a stagflációt elkerülhetjük és jövő évben „csak” gazdasági lassulás lesz (a visszaesés kifejezést igyekezett következetesen kerülni), de alacsony, egy számjegyű infláció mellett. 2024-től pedig úgy látja, bizakodhatunk az erős 4 vagy 5 százalékos gazdasági növekedésben. Nagy Márton szerint a magyar jegybank és a kormány megtett mindent infláció visszafogása érdekében, de ahogy korábban kifejtette: valójában a sokkhatások megszüntetése oldaná meg a helyzetet. Arról nem szólt, hogy a kormány gazdasági- és exportpolitikája jegyében az elmúlt évtizedben a kormány hosszú távon segítette elő a forint gyengülését.

Breuer Péter felvetette, hogy a gyógyszerárak is rohamosan növekednek, többen már nem tudják kiváltani őket. Nagy Márton szerint a támogatott gyógyszerek árai hatóságilag szabályozva vannak, nem fognak emelkedni (ami egyébként csak bizonyos gyógyszerekre igaz).

Megszabadulunk a családi ezüsttől, de kérjük az új tulajt, vigyázzon rá

A természetvédelmi területek privatizálásával kapcsolatban Nagy Márton elmondta, szerinte egy stratégiai módosítás történt a törvényben.

A miniszter szerint bizonyos ingatlanok és területek fölöslegesen vannak állami kézben, a kormány pedig azon van, hogy ezeket „visszaadja” a piacnak.

Mintha alapvetés lenne, hogy a földterületek magánkézben legyenek (nem az).

Gulyás hozzátette, a természetvédelmi területekkel kapcsolatos privatizációnál az állam feladata, hogy környezetvédelmi szabályokat betartassa. A miniszter szerint attól még nem fogják kevésbé betartani a szabályokat, ha nem állami, hanem magánkézbe kerül egy terület, amire egyébként semmi garancia sincs a kormány adott szaván kívül.

Nagy miniszter ezután hosszasan értekezett az örökösök nélkül elhunytak után az államra szállt gyertyatartókról, melyekből állítása szerint rengeteget tárolnak, ráadásul igen drágán.

Külön rezsi-parlamentert kap a főváros

A kis- és középvállalkozások számára október 20-ától lehet jelentkezni az energiatámogatási programra, amelynek keretében Nagy Márton ígérete szerint közel 50%-ok takaríthatnak meg a rezsiáraikból.

A kormány hivatalos rezsitárgyaló miniszteri és kormánybiztosokat is kinevezett

Láng Zsolt és Balla György személyében, előbbi a fővárosi, utóbbi pedig az ország összes többi önkormányzatával fog értekezni az elszabadult energiaárak csökkentésével kapcsolatban. Erről nem tudtunk meg további részleteket, de remélhetőleg télen is járni fog a villamos.

Breuer Péter felvetette, hogy mi lesz a főváros uszkve 160 gázüzemű buszával, amit nem tudnak üzemeltetni az emelkedő gázárak miatt, amire válaszul Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a vállát vonogatta, Gulyás pedig homályos fejtegetésbe kezdett az önkormányzatoktól elvett feladatokról. Az önkormányzatoktól elvett forrásokat ellenben nem említette.

Gyárzöldítéssel hadakoznak a rezsidémonnal, de nem fér több napelem a hálózatra

Az ATV kérdésére Gulyás Gergely elmondta, hogy a lakossági napelem-telepítéseket érintő változtatásokról a rendelet jövőhéten fog megjelenni. Október 31-éig még lehet igénybejelentéssel élni, de utána felfüggeszti a kormány a lakossági napelemek telepítését, mert az áramhálózat nem bírja a pluszterhelést. Az ATV riportere rámutatott, hogy a szakértők szerint Magyarország áramhálózatának fele még bírná a terhelést. Gulyás válaszában viszont kiemelte, hogy erre a plusz kapacitásra az erőműveknek és a gazdasági szereplőknek van szüksége. Így a lakossági napelem-fejlesztésekkel meg kell várni áramhálózatok korszerűsítését, amely jelenleg az EU-s pénzek függvénye.

Újságírói kérdésre ugyanakkor a miniszter elmondta, hogy a gyármentő program keretében a gyárakra telepítendő napelemek által termelt energiát lesz lehetőségük a cégeknek betáplálni a hálózatra. Vagyis nem kell szigetüzemben működniük.

24.hu újságírója kérdésére Gulyás Gergely megmagyarázta, hogy eddig miért nem bővítette a kormány az áramhálózat kapacitását. A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a napelem a vártnál gyorsabban futott fel, továbbá csak Uniós forrásokból tud a kormány egy ekkora fejlesztést véghez vinni. Ez egyébként ebben a formában nem igaz, csak éppen nem e célra allokáltak forrásokat az elmúlt évtizedben. Mindezek mellett a rezsicsökkentés miatt az állam forrásoktól esett el, de Gulyás szerint ez a kisebbik rossz. Rendszerhasználati díjemelés nem várható a gazdasági szektorban, hisz őket most kímélni akarja a kormány.

Mindazonáltal ha visszaesnek az energiaárak lehet szó hálózatfejlesztésről, hisz valóban szükség van rá. Egyelőre viszont a miniszter szerint az egyetlen megoldás a kormány szerint a lakossági napelemek-telepítések korlátozása. Arra nem tért ki a fentieknél bővebben, hogy dőreség volt-e jó évtizedig nem fejleszteni a hálózatot, ha látták, hogy terjednek a napelemek, hovatovább egy jelentős teljesítményű atomerőművet is terveznek Magyarországra (állítólag).

A Magyar Hírlap újságírója a további alternatív energiaforrásokról, kiváltképp a geotermikus energiáról kérdezte Gulyás Gergelyt. A miniszter szerint Magyarország geotermikus energia tekintetében nagyhatalom, ennek kihasználását támogatni kívánja az állam, az engedélyezést is meg fogja könnyíteni. Azonban a geotermia kiaknázása helyhez kötött – mutatott rá Gulyás Gergely, akinek nem jutott eszébe, hogy a gázt például kilométerek ezreiről szállítják, de közelebbi példaként a hővezetékek is akár több tucat kilométeren keresztül szállíthatják a forró vizet.

Nagy Márton kiegészítve a miniszterelnökséget vezető minisztert rámutatott, hogy a lakosság számára ott van a rezsicsökkentés. Mivel a vállalatok ezzel nem élhetnek a kormány nekik akarja fenntartani az áramhálózat többlethasználatát. Továbbá a munkahelyek védelme is a gazdasági szereplők áramhálózat használatának priorizálását indokolja Nagy Márton szerint. A kormány tehát a gazdasági szereplőket védi a lakosság előtt az energiafogyasztás területén hisz, ahogy Nagy Márton is összefoglalta: „a munkahelyeken keresztül a családokat támogatjuk”.

Mint kiderült, a kormány nem tud az RTL által felhozott problémáról, vagyishogy sokan arra panaszkodnak, hogy az energiaszolgáltatók hónapokig nem állítanak ki rezsiszámlát.

Ugyanakkor a korábbi várakozásokkal ellentétben nem kapnak a csak villannyal fűtők külön kompenzációt – mondta el Gulyás Gergely az RTL újságírójának kérdésére, vagyis nekik továbbra is a H-tarifa jelenthet megoldást. Azonban a miniszter szerint a kormány nem tud további támogatást ígérni és rámutatott: Magyarországon van Európa legkedvezőbb villanyára, ami persze nem segít azokon, akik nem tudják kifizetni a lakásuk felfűtését a télen.

Nincs arról döntés, hogy az otthonteremtési program fennmarad-e ilyen formában, ezért a kormány nem is foglalkozik azzal, hogy mi lesz azokkal a pályázókkal, akik önhibájukon kívül nem kapták meg a támogatást.

Az otthonfelújítási projekttel kapcsolatban pedig a kormány még nem tudja, hogy jövőre is megmarad-e, viszont Gulyás hangsúlyozta, a családtámogatási, gyermekvállalást elősegítő programokat mindenképpen előtérbe helyezik.

Végülis oroszok vagy ukránok vannak a Dunaferrben?

A HVG újságírójának kérdésére a Dunaferr bezárása kapcsán Gulyás Gergely borúlátásának adott hangot. A kormány nem biztos, hogy segíthet az üzemen, ugyanis a tulajdonosi szerkezet összetétele miatt a szankciók tiltják a gyár támogatását, állami tulajdonban vételét.

Továbbá Gulyás Gergely szerint az is kérdés, hogy az üzem a jelenlegi gazdasági helyzetben egyáltalán fenntarthatón müködtethető-e. Mindenesetre a kormány elkötelezett a munkahelyek és a dolgozók védelme mellett, Gulyás Gergely a kormány nevében ígéretet tett a Dunaferr dolgozók felé:

a vasmű bezárása esetén is lesz munkájuk.

Pedagógusok bérkövetelései: baloldal!

Az ATV megkérdezte Gulyás Gergelyt, hogy a kormány mit gondol arról, hogy a Pedagógusok Szakszervezete közleményében kiadta, azonnali 45%-os béremelést követelnek a pedagógusok számára. Gulyás Gergely erre baloldalizással reagált, és az ellenzékkel azonosította a szakszervezeteket, majd hozzátette,

„van a kormánynak egy minisztériuma, amely oktatási kérdésekkel foglalkozik”

és akik tárgyalnak majd a pedagógusok érdekképviseletével. Érdemes hozzátenni, hogy ez a minisztérium a Belügyminisztérium, a tárgyalások pedig mindeddig nem kifejezetten konstruktív mederben zajlottak.

A 444 azt kérdezte a kormánytól, hogy adtak-e utasítást a tankerületeknek, hogy ne rúgjanak ki tanárokat a polgári engedetlenség miatt. Gulyás elmondta, a kormány nem avatkozott bele a kirúgásokba, majd hozzátette, „a jogszabályokat mindenkinek be kell tartani”. Arra azonban nem volt hajlandó válaszolni, hogy a kormány megakadályozhatta volna a tanárok elbocsájtását.

Azzal kapcsolatban, hogy a KLIK egyes vezetői jóval több jutalmat kaptak, mint a pedagógusok, Gulyás elmondta hogy nem tartja helyesnek. Mindazonáltal a logikai láncot nem folytatta, pedig érdekes lenne megvizsgálni, mely szakmákban kapnak semmirekellő vezetők jóval nagyobb honoráriumot, mint a társadalmilag hasznos munkát végző beosztottjaik.

A kormány elégedett „Brüsszellel”

Gulyás Gergely beszámolt Európai Uniós csúcstalálkozóról is. A miniszter elmondása szerint a találkozó előtt a kormány félt, hogy a Magyarország nem fog elegendő gázhoz jutni, hisz olyan ársapkát tervezett az Unió, amely veszélybe sodorta volna a hosszútávú gázszerződéseinket. Azonban véleménye szerint sikerült olyan kompromisszumra jutni, amely nekünk is előnyös, a kormány elégedett a döntéssel – mondta el a miniszterelnökséget vezető miniszter. A gázárak már most csökkenőben vannak, a kormány bizakodó és eredményesnek tartja az Európai Uniós csúcstalálkozót.

Gulyás szerint Baranyai Gábor EU-s diplomata felmentésének nem voltak politikai okai, de a miniszter inkorrektnek tartja a felmentett tisztviselő magatartását az ügyben. Baranyai szerint pedig voltak politikai okai, hovatovább inkorrektnek tartja az eljárást, ami miatt perre is megy.

Szentkirályinak jutott a bombás plakátok mosdatása

Szentkirályi Alexandra szerint nem ízléstelen a kormány igen erős kritikákat kiváltó legújabb plakátkampánya, amely bombaként ábrázolja a szankciókat, miközben a szomszédban valódi bombákkal folyik épp a háború. A szóvivő szerint Magyarország ugyanis a békét szorgalmazza a szankciók és a háborúk helyett, melyet szerinte a plakátok kellően reprezentálnak, ugyanis „ a szankciók bombaként robbantak” a magyar társadalomban.

A TV2 újságírójának kérdésére Gulyás Gergely rámutatott: a háború könnyen újabb migrációs válságot okozhat – ugyanis a kormány ízléstelen kampányával szemben van, ahol valóban bombák hullanak. A háború miatt veszélybe került Afrika és a Közel-Kelet élelmiszer-ellátása, így az éhínségek nyomán nagy tömegek indulhatnak meg Európa felé. A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormány felkészült a menekültek – ő szavaiban migránsok – újabb hullámára.

Afelől ne legyen kétségünk, hogy nem humanitárius, de sokkal inkább rendészeti eszközökkel.

A Telex újságírójának kérdésére Gulyás Gergely kifejtette, hogy a magyar kormány mindig is kritizálta  a „pacifista NATO tagországokat”. Elmondása szerint a kormány egy erős NATO-t akar, és a tagországok haderejének erősítését. Ebből következően a kormány örül Finnország és Svédország csatlakozásának.

A miniszter igyekezett meggyőzni a jelenlévőket, hogy a kormány nem Oroszország érdekei miatt késlelteti a két ország NATO-csatlakozásának parlamenti támogatását. Amit egyébként legkésőbb novemberben megszavaznak.

A fentieken kívül elhangzott gyurcsányozás, sorosozás, rettegtek a „migránsoktól”, szidták az ellenzéket és számos alkalommal beszóltak a jelenlévők a megjelent újságíróknak. Ezek részleteit azonban inkább olvasóinkra bízzuk ahelyett hogy részletesen beszámolnánk róluk.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán