Zalaegerszeg • Fővárosi kollégáik felmentése kulcsjelentőségű lehetett abban, hogy a város számos iskolájából részt vettek a pénteki zalaegerszegi élőláncban, amely összesen másfél kilométer hosszúra nyúlt.

Összesen másfél kilométer hosszan állt fel az az élőlánc Zalaegerszeg városközpontjában péntek reggel, amelyet civilek szerveztek a pedagógusok helyzetének javításáért. A résztvevők számát nehéz pontosan megbecsülni, de a helyszíni felvételek tanúsága szerint, míg egyes részeken ritkásabban, egyesével álltak a tüntetők, másutt egy-egy láncszakaszt több, sűrű sorban is alkottak, ez alapján akár a 2-3 ezres létszám is lehetséges. 

Látványos volt, hogy jó hangulatban telt az akció – ezt Csuha Máté, a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium magyar-történelem szakos tanára mondta a Mércének. Csuha gimnáziumának tanárai voltak azok, akik a városban legrégebben álltak ki együtt a pedagógusok helyzetének rendezéséért. A tanár szerint a városban reggel közlekedők szimpátiája is érezhető volt: járókelők és autósok is szolidaritásukról biztosították a résztvevőket, utóbbiak gyakran hangos dudaszóval. 

Zalaegerszegen meglehetősen sokáig kellene visszamenni az időben, ha hasonló méretű tüntetés nyomait keresnénk. Csuha Máté ezt a város „erős kormánypártiságából” vezette le, és sokáig a pedagógusok ügyében is csak szórványos tiltakozások követték egymást. Ebben javarészt – a helyi Ady Endre Gimnáziummal karöltve – a Kölcsey volt a kivétel: az itt dolgozók közül már idén februárban 30-an tiltakoztak polgári engedetlenségi akcióval a sztrájkjoguk elvétele ellen. Idén szeptemberben nyílt levelet is fogalmaztak a zalaegerszegi tankerület vezetőjének. „Ennek azért volt a városban visszahangja” – mondta Csuha Máté a Mércének. 

Mindezzel együtt önmagában még ez sem volt elég ahhoz, hogy városszerte több intézmény tanárai, diákjai, az ő szüleik, illetve a velük szolidaritást vállalók egységesen álljanak ki. Csuha Máté benyomása szerint

az október 5-i országos sztrájk, illetve a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium polgári engedetlenségben részt vevő tanárainak kirúgása jelenthette a fordulópontot.

Ezt követően jelezte több tanár az egerszegi kölcseysek felé is, hogy bánják, hogy nem vettek részt az eddigi akciókban, illetve a fővárosi kollégáikkal már számos helyi iskolában is szolidaritásukat fejezték ki olyanok is, akik eddig kevésbé hajlottak a nyilvános kiállásra. 

Arról is kérdeztük Csuha Mátét, hogy a pedagógusok környezete hogyan viszonyul a tiltakozásukhoz. Szerinte a diákok átérzik tanáraik ügyét, értik a problémájukat, és támogatják őket. Már csak abból kifolyólag is így van ez,  hogy a saját bőrükön érzik a közoktatás problémáit. „Nálunk van olyan osztály, akik negyedik éve járnak ide, és a negyedik matektanár tanítja őket, két tanárunk pedig nyugdíj mellett jött vissza ” – érzékeltette a helyzetet Csuha.  A szülők esetében már vegyesebb a kép: vannak, akik kevésbé helyeslik a pedagógusok küzdelmét, de a zalaegerszegi tanár úgy látja, a többség az ő esetükben is inkább támogató. 

Ami az iskola vezetését illeti, Csuha szerint van olyan köztük is, aki az ügy mellett áll, de tudja, hogy a pozícióját kockáztatná, ha arccal-névvel felvállalná ezt.  „Nem gáncsolják a tiltakozást, de nem is szolidarítanak, inkább passzívak” – jellemezte az intézményvezetés hozzáállását a tanár. Csuha Máté egyébként kétszer is beszélt a tankerületi igazgatóval, aki szerint az egerszegi Kölcsey tanárai „koptatják” a gimnázium hírnevét a kiállásukkal. 

Pénteken egyébként a város több iskolájában – így a város másik állami gimnáziumában, a Zrínyi Miklós Gimnáziumban, de szakképzési intézményekben is – sztrájkolt a tanárok egy része. A Kölcseyben éppen nem, ugyanis ma diáknapot tartanak az intézményben, és Csuha Máté szerint a pedagógusok nem akarták elrontani a rendezvényt, miközben természetesen szolidárisak a többi iskola tanáraival. 

Az egerszegi kiállás az ország más pontjain rendezett demonstrációkhoz hasonlóan nem vált ellenzéki rendezvénnyé: a szervezők hangsúlyosan kérték a pártok távolmaradását.  Ugyanakkor vártak a helyszínen más, nehéz helyzetben levő közszolgálati dolgozókat is: „vasutasokat, volánosokat, postásokat, kukásokat, közszférában- és egészségügyben dolgozókat, fizikai munkásokat, értelmiségieket”.

Az élőlánc apolitikusságát üdvözölte Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg fideszes polgármestere, aki szakmáját tekintve egyébként ugyancsak pedagógus. Bár az etyeki, szintén fideszes polgármesterhez képest sokkalta szelídebb hangnemet ütött meg a zalai megyeszékhely vezetője, leginkább a Gulyás Gergely miniszter tegnapi kormányinfóján elhangzottakra rímelve fejezte ki véleményét.

Mint írta, reméli, hogy „hamarosan létrejön az állam és az Európai Bizottság közötti megállapodás, amely tartalmazza, hogy a korábbi orvosi bérrendezéshez hasonlóan 2023-ban 21 százalékkal, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig 30 százalékkal emelkedhetnek a pedagógusbérek”. Azt is hozzátette (ugyancsak Gulyás miniszter tegnapi érvélése mentén): „Senkinek nem lehet baja abból, ha a jogszabályi kereteket betartva figyelemfelhívó eseményen vesz részt!”. 

A demonstráció szervezői egyébként nem konkretizálták követeléseik között, hogy milyen arányú béremelést tartanának megfelelőnek. Annyit írtak, hogy „azonnali pedagógus-béremelést és aktualizált életpályamodellt” szeretnének. Mint ismert, az egyik nagy pedagógus-szakszervezet, a PDSZ azt szeretné, ha a pedagógus-előmeneteli rendszer szerinti besorolásban dolgozók garantált illetménye 2022. január 1-jétől a kormány által korábban ajánlott 10 százalékon (ez kúszott fel a héten 20 százalékra) felül további 45 százalékkal emelkedne.