Ukrajnára hétfő reggel súlyos rakétacsapás-sorozatot mért Oroszország, Putyin szerint a krími hidat ért ukrán katonai csapásra válaszul. A támadásokban több civil is életét vesztette, és jelentős károk keletkeztek az energetikai infrastruktúrában. Ráadásul ezzel párhuzamosan a belarusz diktátor, Aljakszandr Lukasenka is tett egy határozott lépést az ukrán határ felé, bejelentve, hogy közös orosz-belarusz műveleti egységet hoznak létre országában. Ki áll a bombázások mögött? Kell-e tartani azonnali ukrán-belarusz háborútól?
Armageddon tábornok és a városok bombázása
Volodimir Zelenszkij elnök hétfői nyilatkozata szerint Oroszország szándékosan időzítette úgy hétfőn az Ukrajnára mért rakétacsapásait, hogy a lehető legnagyobb veszteségeket okozza az emberek körében, és célba vette az ország energetikai infrastruktúráját is.
„Pánikot és káoszt akarnak, tönkre akarják tenni az energiarendszerünket. (…) A második célpont a lakosság volt. Az ilyen időpontot és az ilyen célpontokat kifejezetten azért választották ki, hogy minél nagyobb kárt okozzanak”
– idézte a Reuters az ukrán elnök szavait.
A fővárosban, Kijevben az orosz rakéták hétfő reggel kereszteződéseket, parkokat és turistalátványosságokat romboltak le, és robbanásokat jelentettek a nyugat-ukrajnai Lvivből, Ternopilból és Zsitomírból, a középső Dnyiproból és Kremencsukból, a déli Zaporizzsjából és a keleti Harkivból.
Valentin Reznichenko, head of the Dnipropetrovsk Regional Military Administration, published a photo of the consequences of the missile attack on the #Dnipro. pic.twitter.com/HJ4gliXMmh
— NEXTA (@nexta_tv) October 10, 2022
Az orosz elnök által a krími híd elleni múlt heti támadást megtorló válaszcsapásokként hivatkozott támadásokban ukrán hivatalos források szerint 11 ember életét vesztette, és további több tucat sebesült meg.
A hétfő reggeli csúcsidőszakban végbevitt rakétatámadás igen nehezen értelmezhető máshogy, minthogy a brutalitásáról és a civilekkel szembeni kíméletlenségéről híres, két napja az ukrajnai orosz erők főparancsnokaként kinevezett Szergej Szurovikin letette névjegyét. Az 55 éves orosz tábornok korábban olyan csatatereken harcolt, mint Csecsenföld vagy Szíria, ahol az orosz hadműveletek jelentős civil áldozatokkal és emberi jogsértésekkel jártak. A Meduza portréja szerint Szurovikin már az 1991-es moszkvai puccskísérletkor, még fiatal parancsnokként is több tüntető halálát okozta fellépésével, ezért több hónapig ült is.
Lukasenka látszólag egy lépéssel közelebb lépett a háborúhoz
Aljakszandr Lukasenka belarusz diktátor is különösen aktív hétfőt tartott. A 2020 nyarán erősen elcsalt választáson újból hatalomhoz jutó vezető a hétvégi erőteljes nyilatkozatok után bejelentette, hogy országa közös orosz-belarusz katonákból álló műveleti egységet hoz létre. A műveleti egység méretéről és műveleti céljáról Lukasenka nem közölt részleteket, így az sem teljesen világos, hogy ez mennyiben hoz jelentős változást az Ukrajnával eddig is kifejezetten ellenséges, a konfliktusban a fegyveres semlegességet választó Belarusz politikájában. Az ország az Ukrajna ellen február 24-én indított háború kezdete óta az orosz hadsereg rendelkezésére bocsátja déli területeit, ahonnan rendszeresen lő ki rakétákat ukrajnai célpontok ellen keleti szövetségese.
Az ukrán külügyminisztérium szombaton – miután minszki nagykövetük, Ihor Kizim emelt hangú jegyzéket kapott a belarusz külügytől egy állítólagos ukrán támadás előkészületei miatt – közleményében úgy nyilatkozott:
„Nem kizárható, hogy a jegyzék része lehet egy orosz tervnek, amivel provokációt akarnak végrehajtani, és vádakat megfogalmazni Ukrajna ellen”
Lukasenka viszont nem véletlenül tartja magát távol a tűztől minden Moszkvának tett gesztus és Kijevnek címzett fenyegető kirohanás ellenére: már 2020-ban kiderült, hogy az öregedő diktátor már csak a legnyilvánvalóbb elnyomással és rendőrállamának folyamatos kiterjesztésével tudja hatalomban tartani magát. Egy bizonytalan kimenetelű háború, amelyben ráadásul a legmegbízhatóbb alakulatait kellene bevetnie ha eredményt akar elérni, nagyon komoly kockázatot jelent a hatalmára nézve.
Szvjatlana Cihanuszkaja, a belarusz ellenzék külföldön élő vezetője szerint Lukasenka pozíciói már így is tovább gyengültek az ukrajnai háború kitörése óta. A 2020-as választások valószínű győztese szerint a belarusz rezsim Moszkva-barát álláspontja még az őt támogatók körében is népszerűségvesztést okozott.
„Egy meggyengült Kreml meggyengült Lukasenkát jelent”
– mondta az ellenzéki vezető.
Lengyelország mindennek ellenére a biztonság kedvéért hétfőn felszólította Belaruszban tartózkodó állampolgárait, hogy a lehető leggyorsabban hagyják el az országot, kereskedelmi vagy magánjáratok igénybevételével. Varsó álláspontja szerint a lengyel kisebbség elnyomásnak van kitéve Belaruszban, ahol több lengyel közösségi vezetőt börtönbe zártak az utóbbi időben.
