Az, hogy mi fog Győr határba települni az ipari park nemrég bejelentett, a helyiek felháborodását kiváltó bővítése után, ezúttal sem derült ki, de legalább megszólalt a kormány a győrszentiváni kiemelt beruházásról: mint írják,
„a Győri Ipari Park a régió gazdaságának motorja, ezért bővítése elengedhetetlenül szükséges a város pozícióinak megtartása és további fejlesztése érdekében. Győr környékén mára beteltek az iparfejlesztésre alkalmas területek, azonban az átminősítés lehetővé teszi, hogy komoly befektetési szándék esetén további beruházások települhessenek a városba.”
Ezt Magyar Levente a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszolta Komjáthi Imre MSZP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére.
A szocialista politikus egyébként azt kérte a kormánytól, hogy válaszoljon a lakosok felmerült kérdéseire:
- Pontosan milyen ipari létesítményt terveznek a hivatkozott területre?
- A terület átminősítése miért „jelentős mértékben zavaró hatású ipari területként” lett meghatározva?
- Mikor került sor a beruházással összefüggésben környezeti hatásvizsgálatra? Azok milyen megállapítást tettek?
- A magyar agrárgazdaságban és -közéletben is szerepet vállalóként mi a véleménye arról, hogy 350 hektárnyi, az átlagnál jobb minőségű termőföld kerül kivonásra és „lebetonozásra”?
A fentieket az átminősítés kivételével nem érintette Magyar Levente válasza.
Mint arról a közelmúltban többször beszámoltunk, a közigazgatásilag Győrhöz tartozó Győrszentiván városrész lakói tiltakozásba kezdtek a közelükben található ipari park mintegy 350 hektáros bővítésére, amely az eddigi ipari park területének kétszeresére duzzasztását jelenti. A bővítés területét ráadásul úgynevezett „Gipz”, azaz „különlegesen zavaró hatású” kategóriába sorolják be a vonatkozó kormányrendelet szerint. Ilyen besorolás – ahogyan az például Győr építési szabályzatában is szerepel – a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges technológiai építmény és a működéséhez szükséges infrastruktúra elhelyezésére szolgál.
A betelepülésre pályázó beruházások – vagy az, hogy vannak-e már egyáltalán ilyenek – nem ismertek, a direkt ennek kiderítése céljából szervezett győrszentiváni lakossági fórumon sem derült ki. Annyit lehet tudni, hogy Pintér-Péntek Imre, az Ipari Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke egy korábbi interjúban emlegetett egy, a Volkswagen által Győr környékére tervezett, leendő akkumulátorgyárat.
A leendő beruházók szempontjából talán az beszédes információ lehet, hogy bár Komjáthi Imre a Lázár János irányítása alá tartozó Építési és Beruházási minisztériumnak címezte kérdést, az „lepasszolta” a válaszadást a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak. Az, hogy a külügy hoz beruházáokat a kiemelt beruházások keretében létesített ipari parkokba, ma már egyáltalán nem kuriózum, elég a gödi Samsung-gyárra és annak bővítéseire gondolni.
A jelenlegi ipari park kapacitásának Magyar Levente érvelésében is megjelenő végessége már korábban is elhangzott a beruházás melletti érvek között, és elkerülta lakossági fórumon is, amelyet helyi civilek szerveztek azért, hogy többet tudjanak meg a beruházásról. (Az eseményről készült helyszíni beszámolónk ide kattintva olvasható.) A rendezvényen előadást tartó helyi civil, klímakutató Kun Zoltán ismertetett egy saját maga által végzett számítást, amely szerint
a jelenlegi, 210 hektáros ipari park 30 év alatt telt be, a bővítéssel hozzácsapott 350 hektár így szerinte bő 50 évre lenne elegendő.
Tehát két genereációt is kiszolgálna az új terület, ha a park telítődésének eddigi tempójával számolunk. Ez persze nem igaz akkor, ha már ismert a betelepülő kiléte – tette hozzá.
