Ideiglenesen felfüggesztik a gyermek gasztroenterológiai szakrendelést a teljes megyéből betegeket fogadó székesfehérvári Fejér Megyei Kórházban, mert hiányoznak a szakemberek, tudta meg az RTL Híradó.

Sürgős betegeket még fogadnak, és előjegyzett időpontokat se mondtak le, de a kórházi infóvonalon az érdeklődőknek a magánegészségügyet javasolják. A kórházi tájékoztatás szerint egyelőre nem érdemes várni arra, hogy újraindul a rendelés.

A kórház két budapesti (64 kilométerre Székesfehérvártól), egy veszprémit (40 kilométerre), és egy győri (85 kilométerre) ellátóhelyet javasol a betegeknek várakozás helyett.

A RTL Híradónak nyilatkozó Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő szerint csak ebben a hónapban ez a 35. hasonló probléma, 15 járóbeteg-ellátást, és 20 kórházi ellátást érintő esettel.

Mint arról a Mérce is rendszeresen beszámol, az elmúlt hónapokban igen gyakori egyes kórházi osztályok, ellátóhelyek ideiglenes bezárása, az okok között pedig gyakran fordul elő szakemberhiány, de egyes esetekben inkább „klímajavításra” hivatkoznak.

A békéscsabai gyermek intenzívosztály június végétől zárt be majdnem két hétre, a kórházvezetés szerint klímajavítás miatt.

„Kevés aljasabb, és dühítőbb dolog van annál, amikor a hozzá nem értés, vagy a tömény beleszarás, esetleg a valós problémák maszkírozása miatt a legkisebbek, a legsérülékenyebbek, a gyermekek szenvednek hátrányt az egészségügyi ellátórendszerben.

Márpedig az kifejezetten hátrányos egy esetleg életveszélyes állapotban levő gyermek számára, amikor közel másfél óra plusz utazásnak teszi ki a rendszer, mert a TERVEZETT karbantartást nem sikerül úgy megoldani, hogy az ellátás folyamatos legyen.

Ráadásul a klímarendszer szűrőcseréje és karbantartása 11 napig tart.

Kínában ennyi idő alatt egy komplett kórházat húztak fel”

– írta akkor az esetről Kunetz Zsombor.

Nem sokkal ezután, júliusban állt le a szolnoki Hetényi kórház gyermek intenzívje is, a gyakran súlyos állapotban lévő gyerekeket így másfél-kétórás utaztatásnak kellett kitenni egy ideig, mégpedig a jelek szerint itt is szakemberhiány állt a probléma hátterében.

A kormány az egészségügyi veszélyhelyzet mérséklődése után június elsejétől engedélyezte újra a felmondásokat a rendőri és egészségügyi szerveknél, ami a várakozásoknak megfelelően nagy lendülettel meg is indult. Ezután nem sokkal tartott minisztériumi bemutatkozót Pintér Sándor a miniszterelnök jelenlétében többek közt az egészségügyi szervezeteknek is, amely során a belügyminiszter arról beszélt, hogy az orvosi bérek jövő évben esedékes további 10 százalékos emelését az intézményvezetők fogják szétosztani teljesítményarányosan, vagyis nem fog mindenkit egyformán érinteni.

Ez  a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint szembe megy a miniszterelnökkel kötött 2021-2023-ra szóló bérmegállapodással, mely minden orvosnak feltétel nélküli alapbéremelést ígért, és ezt törvény is rögzíti.

A bérmegállapodás szerint 2021-ben egy kezdő orvos (0–2 év gyakorlati idő) alapbére 481 486 forint, 3–5 év gyakorlati idő után a havi bruttó bér 613 134 ezer forint, 21–25 év munkaviszony után 1 158 975 forint, míg 41 év munkaviszony után 1 666 040 forint lett. Ez 2022. január 1-jétől 0–2 év gyakorlati idővel 619 053 forint, 3–5 éves munkaviszonynál 788 315 forintra, 21–15 év munkaviszonnyal 1 490 087 forintra, míg 41 év után 2 142 051 forintra emelkedett.