Felháborodás és elkeseredettség jellemzi a tanévkezdési hangulatot az oktatási intézményekben, ahogy az amúgy is komoly szakemberhiánnyal küszködő pedagógusok közül egyre többen hagyják el a közoktatást. A szakszervezetek becslése szerint már a harmadik tanítási napon leállhat az oktatás több intézményben, ha nem lép a kormány a pedagógusok követeléseit illetően.
A Szülői Hang úgy véli, az idei tanévkezdés előtt szükségessé vált, hogy a szülők felkészüljenek a várható pedagógushiányra, ezért egy 12 pontos útmutatót készítettek a magyar családok számára.
„Nincs könnyű és gyors megoldás, nincs csodaszer: az elmúlt évtized hibás kormányzati döntései súlyos károkozáshoz vezettek a magyar közoktatásban, aminek gyermekeink az elszenvedői”
-írják.
„Szülőként annyit tudunk tenni, hogy a károkat igyekszünk enyhíteni, és kiállunk a gyerekek érdekei mellett, hogy legalább hosszabb távon remélhessünk javulást.”
A civilek szerint a néhézségek közepette fontos, hogy erősítsük a szülői közösségeket és a pedagógusokkal való kapcsolattartást, hogy egymásnak minél jobban tudjunk segíteni.
„Az idei tanévkezdéssel a baj súlyosabb, mint korábban, mert sok pedagógus elvesztette a reményt és elhagyta a pályát azután, hogy a kormányzat nem teljesítette a tavasszal végső elkeseredésükben sztrájkoló pedagógusok méltó munkabérre és elviselhető munkaterhelésre vonatkozó jogos követeléseit.”
Korábban Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt nyilatkozta a Mércének, hogy a kormány és a szakszervezetek között zajló sztrájktárgyalások nyári fordulóival felgyorsult a pályaelhagyás, miután a kormányzati hozzáállástól sokan „besokalltak”. A Tanítanék Mozgalom vezetője, Törley Kata szintén arról számolt be, hogy „iszonyú nagy az elkeseredettség és a felháborodás” a pedagógusok körében.
A Szülői Hang leszögezte, a pedagógushiány mindenkit érint: „még ha saját gyermekünknél épp van elegendő pedagógus, az országos szintű válság következtében zuhan a közoktatás színvonala, ami az egész felnövekvő generációra károsan hat. Valódi megoldás csak hosszú távon remélhető, és ehhez összefogásra van szükség.”
A Szülői Hang útmutatója az alábbi pontokat tartalmazza:
1. Építsünk aktív szülői közösségeket!
A jól működő helyi szülői közösségek gyakorlati segítséget tudnak nyújtani: a szülők például megkönnyíthetik egymásnak a gyermekfelügyelet, vagy az otthoni oktatást.
2. Forduljunk személyesen a kormánypárti országgyűlési képviselőkhöz!
Természetesen nem számíthatunk azonnali változásra a képviselővel folytatott beszélgetés után, de ha sokan hallatjuk a hangunkat, annak előbb-utóbb eredménye lesz, míg a hallgatás és beletörődés biztosan nem segít.
3. Dokumentáljuk a pedagógushiányt az ombudsmannál!
A pedagógushiány bármelyik formája ugyanis azt jelenti, hogy sérül a gyermek Alaptörvényben rögzített oktatáshoz való joga; az ombudsman feladata épp az, hogy fellépjen, ha sérülnek az alapjogaink; gyermekeink alapjogait pedig szülőként nekünk kell képviselnünk.
4. Engedjük el a pedagógushiány következtében nem reális elvárásokat gyermekünk felé!
Könnyen lehet, hogy a pedagógushiány következtében gyermekünk lemarad a tanulásban, elveszítheti érdeklődését. Érdemesebb átgondolni, hogy mi az, ami gyermekünknek igazán fontos; az érdeklődésének, továbbtanulási szándékának leginkább megfelelő tantárgyakra fektessünk nagyobb hangsúlyt, a kevésbé érdekes és a pedagógushiány következtében nem jól tanított tantárgyak közül néhányat viszont elengedhetünk, és szülőként megelégedhetünk gyengébb teljesítménnyel is.
5. Támogassuk a pedagógusok tiltakozását!
A pedagógushiány a kormány felelőssége; ezért is fontos, hogy támogassuk a pedagógusok tiltakozó megmozdulásait (sztrájk vagy akár polgári engedetlenség). Ha szükséges és lehetséges, sztrájk vagy polgári engedetlenség esetén tartsuk otthon gyermekünket!
6. Tegyünk panaszt az intézményvezetőnél és a fenntartónál!
Amennyiben a pedagógushiány bármilyen formáját tapasztaljuk, érdemes írásban panaszt tenni az intézményvezetőnél, illetve amennyiben az intézményvezető már mindent megtett, és a probléma mégsem rendeződött, a fenntartónál.
7. Vegyük észre a pedagógushiányt, és tudatosítsuk szülőtársainkban is!
8. Használjuk az elérhető tanulási segédeszközöket!
A szervezet több online elérhető segédanyagot is közzétett honlapjukon.
9. Adjunk nyilvánosságot a problémának!
A társadalom jelentős része számára még nem világos, milyen nagy problémát jelent a pedagógushiány, aminek gyermekeink az elszenvedői. Közös felelősségünk a figyelemfelhívás, ragadjunk meg ehhez minden lehetőséget!
10. Teremtsünk szorosabb kapcsolatot a pedagógusok és a szülők között!
Konkrét problémáktól függetlenül is kereshetjük a lehetőségeket, figyeljük a pedagógusok jelzéseit, hogy miben tudnánk szülőként jobban segíteni az iskolában, óvodában.
11. Fejlesszük gyermekünk önállóságát, tanítsuk meg a hatékony tanulás módszereire!
12. Gondolkodjunk, keressük meg a problémák gyökerét, és gyakoroljuk a szolidaritást!
A Szülői Hang korábban már többször kiállt a pedagógusok mellett, az oktatásban dolgozók januári figyelmeztető sztrájkja alatt arra buzdította a szülőket, hogy szolidarítsanak a tanárokkal, és ne vigyék gyermeküket iskolába. Tiltakoztak az ellen a kormányrendelet ellen is, amely kizárólag az Oktatási Hivatal kezébe adta a gyermekek iskolaérettségének meghatározását.
