Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A kormány zöld utat adhat a szélenergiának, és tovább fejleszti a napenergia-kapacitást

A török AA.com állami hírügynökségnek adott interjút Palkovics László a héten, melyből kiderül, hogy a 2023-as év végéig megnövelné a napenergia-kapacitását az országnak a kormány 8 gigawattra, illetve arra is utalt, hogy engedélyeznék a szélenergia-szektorba irányuló befektetéseket, írja a vg.hu.

Az iparminiszter arról beszélt az állami hírportálnak, hogy a török tőke nagyban hozzájárulhat Magyarország zöld fejlesztéseihez, elsősorban a napenergia terén. Elvégre napelem-ügyileg az egyik legnagyobb befektető országunkban a tavaly magyar állampolgárságot kapott Adnan Polat török milliárdos, Orbán Viktor bizalmasa és vejének üzletfele, aki egy 1000 MW-os naperőmű-birodalmon létrehozásán dolgozik, 700 millió dolláros befektetéssel.

A miniszter elmondása szerint 2023 végére a napenergia-termelés kapacitását 3 gigawattról 8 gigawattra növelné a kormány, ezt pedig a szükséges berendezések magyarországi gyártása esetén 20-24 gigawattra szeretné felfuttatni az állam.

Más alternatív energiaforrások kiaknázását is említette, mint a biogáz, a biometán és a biomassza.

A biomassza lényegében az eltüzelésre termesztett fákat jelenti, ami összességében nem jelent nagy zöld fordulatot vagy újdonságot a kormány fakitermelési rendeletének és fatüzelésre való buzdításának tükrében. Ha a kormány tényleg csökkenteni szeretné a jövőben az ország kibocsátását, akkor ahhoz meg kellene védenie a zöld területeinket, nem pedig bedarálnia tüzelőnek.

Viszont a legnagyobb fordulat a szélenergia területén várható a közeljövőben, ugyanis Palkovics – más forrásokból eddig meg nem erősített – bejelentése szerint a geotermikus és a szélenergiába való befektetésekkel együtt a következő tíz évben 16 milliárd euró értékben valósulhatnak meg befektetések az országban.

Ami elsőre nagyon jónak hangzik, azonban a valóság korántsem ilyen „zöld”. Az EU-ban a szélerőmű-tenderek esetében a nyertesek 97 százaléka papíron energiaszövetkezet volt, kihasználva az előnyben részesítést az elbírálásnál. A valóságban azonban csaknem kizárólag nagybefektetők álltak ezek mögött a projektek mögött, alig 8 kezdeményezés volt közülük ténylegesen energiaközösség az indulók elemzése alapján. Ez a szélerőműprojektek alig négy százalékát jelenti, miközben 2012-ben még a beruházások közel fele tág értelemben vett állampolgári és közösségi kezdeményezésekhez volt köthető.

Tehát, ha a kormány a jövőben újraindítja a szélerőművek telepítését, akkor annak elsősorban piaci okai, nem pedig környezetvédelmi okai lesznek.

A 2016-os kormányrendeletnek köszönhetően gyakorlatilag nincsen jelenleg olyan hely, ahol szélerőműveket lehetne építeni, ugyanis azokat minimum 12 kilométeres távolságra kell telepíteni bármilyen településtől. Elképzelhető, hogy ezen rendeletét módosítani fogja a kormány, különben nehezen elképzelhető bármilyen fejlesztés is szélenergia terén az országban, ugyanis ezekhez hasonló szigorítások a világon sehol máshol nincsenek.

Mindeközben az LMP is reagált Palkovics bejelentésére, és a szélenergia engedélyezését követelik a kormánytól.

„A kormány máig nem tudott megfelelő szakmai indokot felhozni a szélenergia mellőzésére. Bár Palkovics László szerint csak a Móri-árokban fúj stabilan a szél, valójában az ország csaknem egész területén gazdaságosan lehetne üzemeltetni szélerőműveket. A szélenergia az egyik legzöldebb és legolcsóbb energiaforrás, így elengedhetetlen a klímaváltozás elleni küzdelemben”

– olvashatjuk sajtóközleményükben.

Az LMP határozati javaslatot nyújtott be a kormány felé, ami lehetővé tenné, hogy településektől 1,2-1,6 km-re épülhessenek szélerőművek. Az LMP arra szólítja fel a kormányt, hogy „tegye meg a szükséges lépéseket” az energiaválság kezelésére és támogassa a szélerőművek létesítési tilalmának feloldásáról szóló határozati javaslatát a pártnak.