Tüntetést tart az LMP az Agrárminisztérium előtt az erdő- és természetvédelmi törvény módosítása ellen, melynek következtében – a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva – többek közt akár már Natura 2000-es, kiemelt természetvédelmi területeken és nemzeti parkokban is lehet tarvágást alkalmazni, teljes egészében élhetetlenné téve az erdőket. A kormány rendelete a zöld civil szervezetektől kezdve a lakosságon át az ellenzéki pártokig nagy felháborodást váltott ki.
A napokban Magyarország legnagyobb környezetvédő szervezetei közös – eddig több mint 75 ezer ember által aláírt – nyílt levelet címzett Orbán Viktornak, amelyben arra kérik a kormányfőt, hogy vonja vissza az erdők kontrollálatlan kivágásáról szóló rendeletet.
A rendelet egyrészt súlyos veszélyt jelent az amúgy is rossz állapotban lévő hazai erdőkre, amelyekben már ezt megelőzően is a nagytőkét kiszolgáló, környezetkárosító fakitermelés zajlott. Másrészt nagyon komoly szociális problémákat is előrevetít. Szilárd tüzelőt ugyanis elsősorban az alacsonyabb jövedelmű háztartások használnak, a rezsicsökkentés átalakítása pedig még több embert terel ebbe az irányba. A most kivágott fákat viszont még semmiképpen sem lehetne a télen hasznosítani, a tűzifa ideális nedvességtartalmát kivágása után 1-2 évvel éri el. Ha valaki mégis így tesz, azzal magát és környezetét is súlyosan veszélyezteti (a rossz minőségű tűzifa ráadásul a legszegényebb háztartásokba kerül általában), ha pedig tartalékolás céljából kezdik el felvásárolni a fát az emberek, katasztrofális állapotok léphetnek fel. A Habitat for Humanity szerint legrosszabb esetben előállhat az a helyzet, hogy egy-egy településen télen nem lesz miből szociális tüzelőt osztani.
Az erdőirtás lazításának káros hatásairól ebben a cikkben írtunk bővebben.
A mai tüntetésen felszólal:
- Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere
- Dr. Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke
- Pap Dániel, az Extinction Rebellion Magyarország aktivistája
- Dr. Keresztes László Lóránt, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke
- Tóth Sándor Péter, a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület alelnöke
- Kerék Dominik, a Fridays For Future Magyarország aktivistája
- Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője.
Aki pedig teheti, támogasson minket. Ha tetszett a közvetítés akkor azért, hogy még sok ilyet – és még jobbat – csinálhassunk. Ha pedig nem tetszett, akkor azért, hogy legközelebb jobbak lehessünk.
Tóth Sándor Péter, a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület alelnöke Ratkó József – Ember, fa című versének elszavalásával kezdte beszédét, amiben alapvetően az egybegyűltek számára tett javaslatokat a klímakatasztrófa elkerülésének érdekében. Ilyen volt a tömegközlekedés és a bicikli használata, valamint a lakóhelyünk közelében található fák öntözése.
Emellett az egyesületük sikerét hozta példaként arra, hogy van remény: sikerült megakadályozniuk ezer fa kivágását a Hamzsabégi sétányon, ami egy kiemelt gazdasági beruházássá minősített vágánybővítés következménye lett volna. Ennek kapcsán megidézte egyesületük jelmondatát, miszerint Budapest nem terepasztal, hanem élőhely – ahogy Magyarország sem az.
Az erdőkivágásokkal kapcsolatban rámutatott arra az ellentmondásra, hogy a fűtési problémák megoldása nem járhat együtt a jövő beáldozásával.
Tóth Sándor továbbá utalt arra, hogy 2017-ben egy hasonló törvény végül nem lépett hatályba. Habár ő tévesen úgy mondta, hogy Áder János nem írta alá, ezzel szemben azt az Alkotmánybíróság kaszálta el. Ennek kapcsán arra szólította fel a vezetőket, hogy az ország érdekeit tartsák szem előtt, és vonják vissza a klímakatasztrófát súlyosbító rendeletet.
Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője Kereszteshez hasonlóan nagyon örült a sok embernek, akit lát.
Beszédét egy Orbán Viktor idézettel kezdte, miszerint
A politikus ezután szimbolikusan megjutalmazta egy energiatakarékos hűtőszekrénnyel az első embert, aki bekiabálta a megoldást a kérdésre, hogy kitől származik az idézet.„Az alkotmányunk is azt mondja, hogy a jövő nemzedékének felelősséggel tartozunk, ezért kell megóvnunk a Kárpát-medence csodálatos élővilágát. Hogy katonás legyek, a klíma- és természetvédelem egyenesen keresztény és hazafias kötelességünk.”
Kifejtette, Orbán valószínűleg a legkevésbé sem gondolta komolyan, amit 2020-as évértékelőjén mondott.
Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a klímaváltozás nem Orbán hibája – az viszont az ő hibája, hogy a kormány nem készül fel a klímaváltozás hatásaira.
Véleménye szerint lettek volna zöld megoldások a közelgő energiakatasztrófára, például uniós forrásokat fordítani a házak szigetelésére – amihez a kormány nem nyúlt -, ezzel szemben most ki akarják vágni a védett erdeinket.
A politikus kifejtette, hogy eddig leginkább szociális kérdésekkel foglalkozott, és vérlázítónak tartja, hogy ilyen alapon magyarázzák az erdőirtást. Ugyanis a rendelet véleménye szerint arról szól, hogy letarolják és eladják a természetvédelmi területeket.
Meglátása szerint több százezer embert háborít fel a természetrombolás, ezért meg fogják akadályozni, mégpedig a Fidesz-féle kordonbontás inverzével: Ungár és követői élőláncot fognak vonni a kivágandó erdők köré, hogy megakadályozzák a letermelésüket.
Úgy látja, a küzdelem most kezdődik. Az ellenzék célja, hogy csoportokat, riadóláncokat alapítsanak, hogy az ország valamennyi pontján ott tudjanak lenni, ha ki akarják vágni az erdőket. Ha az első tíz alkalommal sikerül megakadályozni, a tizenegyediken abba fogják hagyni – vélekedett.
Az LMP leginkább elektronikus kommunikáció útján fog beszámolni az élőláncokkal kapcsolatos információkról.
A tüntetés hivatalos blokkjának zárásaként a szerdán 18 órakor tartandó, Széchenyi téri tüntetésre invitáltak mindenkit a szervezők, majd azt kérték, záróakkordként néma csendben üljön mindenki a földre az Országház előtt.
Kerék Dominik, a Fridays For Future Magyarország aktivistája egy rövid performansz keretében „tarvágást” mutatott be: arra kérte a tömeget, hogy alkossanak a karjaikkal „lombkoronákat”, majd egy valódi láncfűrésszel széles vágómozdulatokat imitált a színpadról, mire a több ezer „fa” lombjai egymás után törtek le, ezzel is szemléltetve a tűzifarendelet pusztító hatását.
Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője, a parlament Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke folytatta a felszólalók sorát, aki saját bevallása szerint nem gondolta, hogy ennyien – a színpadról bemondott szám szerint több mint ötezren – lesznek, és arra is felhívta a figyelmet, hogy online is rengetegen követik ezeket a felszólalásokat.
A kormány tagjai figyelik, mi hangzik el, ezért legyünk hangosak – kérte a tömeget Keresztes, mire hangos tapssal és füttyszóval reagált a tömeg.
Édesapaként azt üzente a miniszerelnöknek, hogy nem hagyjuk elvenni a gyermekeink jövőjét.
„Nemzetárulónak” nevezte a kormányt a tűzifarendelet miatt, majd egy 2013-as, a víz és az erdő szoros kapcsolatáról, valamint a természeti kincsek védelmének fontosságáról szóló idézetet olvasott fel Fazekas Sándor mostani agrárminiszter-helyettestől.
„Amikor a bőrünkön érezzük a klímaválságot és az energiaválságot, akkor azt gondolnánk, hogy a kormány valamilyen korrekciót végez a politikáján. Ezzel szemben természetpusztító rendeletet hozott”
– folytatta.
Köszönetet mondott a szakértői állásfoglalásokért, amelyek felhívták a figyelmet az elmúlt héten a döntés súlyosságára (például az MTA Ökológiai Intézetének értékeléséért).
Keresztes rámutatott: még a jövő nemzedékek szószólója is írt egy levelet az illetékes minisztereknek, amiben azt írta, hosszabb távon pusztító következményei lehetnek a tűzifarendeletnek.
Az LMP-s politikus hangsúlyozta, egyre több kormánypárti polgármester él az emberek adta felhatalmazással, és megy szembe a rendelet szellemiségével, ami jelen közéleti viszonyok között nagy szó.
„Ez nem pártpolitikai kérdés, hanem az unokáink jövőjének a kulcsa”
– tette hozzá.
Keresztes szerint nem nemzeti és keresztény kormányzás az, ami lehetővé teszi a védett erdők elpusztítását, és tönkreteszi az ivóvízellátást. Elképesztőnek nevezte, hogy az a miniszter (Palkovics László technológiai és ipari miniszter) felel a természetvédelemért, amely az iparért is.
„Ebben a kritikus időszakban nem szabad cserben hagyni a gazdákat. Sokkal több segítséget, mint amire a kormány készül, és felelős válaszokat kell adni a vízválságra is”
– mondta az ellenzéki képviselő, majd úgy folytatta, ha ez a kormány nem látja a saját felelősségét, akkor nekünk kell „nemzeti mozgalmat” szerveznünk a „pártpolitikai nézetkülönbségek” félretételével.
Ebben szerinte volna felelőssége Novák Katalin köztársasági elnöknek is, aki elvileg megtestesíti a nemzet egységét.
Az esemény szervezője, Varga Zsolt Dr. Schmuck Erzsébetet, az LMP társelnökét az ellenzék zöld lelkiismereteként konferálta fel. A szónok az erdők szerepét hangsúlyozta az emberi élet fenntartásának fontosságában, és épp ezért felszólította a kormányt, hogy vonja vissza az őrült rendeletet, ami lehetővé teszi a fák tömeges kivágását és az őshonos fák letarolását.
Beszédében utalt arra, hogy a klímakatasztrófa hatásai már most érezhetőek. Az idei hőség és aszály megmutatta, hogy milyen egészségügyi és gazdasági következményei lehetnek az ökológiai egyensúly felborulásának: a terméskiesés és odaveszett búza gazdák megélhetését teheti tönkre.
A küszöbön álló élelmiszerválság kapcsán figyelmeztetett, hogy Kelet- és Közép-Magyarország már most is félsivatagos állapotban van, és az ilyen rendeletek következményeként teljes elsivatagosodás is jöhet.
Schmuck Erzsébet kérdést intézett a kormányhoz: hogyan tervezik biztosítani a klímasemlegességet, ha az újranyitott szénerőművekkel és bányákkal növelik a szén-dioxid kibocsátását, miközben az erdőkivágásokkal csökkentik az azt megkötni képes területeket. Ennek kapcsán megemlítette, hogy a jelenleg Magyarországon található kétmillió hektár erdő a hatoda annak, amire szükség lenne a szén-dioxid megkötéséhez.
Továbbá azt is kiemelte, hogy az erdőpusztító rendelet nem megoldás az energiaválságra, hiszen még egy kisdiák is tudja, hogy nedves fával nem lehet fűteni.
A beszéd szüneteiben a tömeg „Nem hagyjuk! Nem hagyjuk” skandálással fejezte ki támogatását.
Az Extinction Rebellion (XR) környezetvédő mozgalom részéről Pap Dániel aktivista szólalt fel az LMP tüntetésén.
Pap először felhívta közönsége figyelmét, hogy a Parlamentben ülők nem tehetnek meg bármit a társadalommal rendeletek útján, még ha most éppen úgy is tűnik, van erre lehetősége.
A húszéves aktivista véleménye szerint nem történik semmilyen cselekvés az ökológiai és klímakatasztrófa elkerüléséért, így ő és kortársai jövőjét árvizek, rossz levegő, élelemhiány, és a többi, klímaváltozással járó szörnyűség fogja jellemezni. Pedig úgy gondolja, 50 év múlva is itt fog élni.
Úgy látja, ez nem érdekli a döntéshozókat. Ezzel szemben csak azzal foglalatoskodnak, hogy minél több pénzt szivattyúzzanak ki a természetből és a társadalomból. Meglátása szerint ezért adják el a nemzeti parkokat, valamint akár kivágják a világ összes fáját, hovatovább akár a lakóhelyünket is odaadják szennyező nagyvállalatoknak.
Felhívta a figyelmet, hogy petíciók aláírása, politikusok felkeresése, (a mostanihoz hasonló) tömegdemonstrációk szervezése nem elegendők radikális változások elérésére.
Egy nemzetközi mozgalom tagjaként ezzel szemben azt szeretné, hogy együtt és tömegesen vállaljunk kockázatot és lépjünk fel a minket elnyomó hatalmasok ellen. Az XR szerint ezért kell mozgalmakba szerveződni, közösségekbe szerveződni, kiállni a klímaválság hatásait már ma érző elnyomottak, kisebbségek mellett, és kiállni az igazságtalanság ellen.
Arra kérte továbbá a közönségét, hogy láncolják magukat fákhoz, a kilakoltatásokat akadályozzák élőlánccal, és állítsák meg a munkagépeket, mikor házakat dózerolnak, vagy tavakat betonoznak le.
Az aktivista végül meghívta a közönséget a jövőhét szerdára, a Levegő Munkacsoport és a Greenpeace Szabadság térre hirdetett tüntetésére.
Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere nyitotta a felszólalók sorát. Az esemény házigazdája, Varga Zsolt felidézte Baranyi érdemeit az Illatos úti szennyezés felszámolásának megkezdésében.
A 9. kerület vezetője személyes élménnyel kezdte beszédét: egy idős „ellenállóval találkozott”, aki bevallotta neki, hogy már nem jár tüntetésekre, de a mai eseményre mégis eljön, mert szeretné, ha az unokái is láthatnák az erdőket.
Baranyi Krisztina szerint sokakat meglephet, hogy ilyen sokan kijöttek a tüntetésre, de úgy gondolja, a kormány sem számított széles körú ellenállásra, mert ők szerinte azt hiszik, a tömeg csak akkor mozdulnk meg, amikor a „zsebéről” van szó, és a Fidesz el sem tudja képzelni, hogy a személyes gyarapodáson kívül vannak egyéb szempontjaik is az embereknek.
Az erdei fákon múlik a mi életben maradásunk is, ezt ma már minden általános iskolás tudja – folytatta.
„De vajon tudja-e a miniszterelnök, amikor azt mondja a rádióban, ki kell vágni az erdőket, hogy legyen elég tűzifa?”
– tette a fel a kérdést Baranyi, aki kifogásolta, hogy a kormány nem erőforrásokat csoportosít át energetikai szigetelésre, nem megújuló energiaforrásokra való átállást támogatja, hanem fatüzelésre buzdít. Úgyszintén problematizálta, hogy a MOL extraprofiját a kormány nem adja az önkormányzatoknak, hogy azok segíthessék a rászorulókat, ehelyett viszont engedélyezi bármilyen erdő tarvágását, az élővilág válogatás nélküli kiirtását.
Baranyi szerint Orbán kormányának új jelszava a tarvágás, ami mindent el is mond róluk.
A polgármester vázolta azt a disztópiát, hogy a környezeti szempontok figyelmen kívül hagyása hogyan vezet élelmiszerhiányhoz, háborúkhoz és menekültválsághoz. Minderre szerinte „Tarvágó Viktor” eddigi egyetlen válasza a hisztérikus menekültellenes kampány volt.
A kerületvezető azzal zárta beszédét: Ferencvárosban igyekeznek ennek ellenkezőjét csinálni, ami a jelenlegi pénzügyi környezetben megterhelő ugyan, de egyben hamar meg is térülő hozzáállás. Arra buzdította polgármester-kollégáit, tegyék meg mindazt, ami a kormány feladata lenne. Szerinte fontos feladata az önkormányzatoknak arra figyelni, hogy az embereknek ne kelljen választani a fűtés és az evés között. Ha muszáj, akkor szerezzenek be tűzifát, de ne a védett erdőkből.
A pénteki, nyakló nélküli tarvágások engedélyezése elleni tüntetést a Lehet Más a Politika, önmagát Magyarország zöldpártjaként aposztrofáló párt szervezte.
Ez azonban eleinte nem derült ki, a Facebookon megjelenített szervező alapján sokan hihették azt, hogy egyszerű civil tüntetésről van szó.
A szórványos felháborodást követően Kreitler-Sas Máté, a párt tagja Facebook-posztban kényszerült magyarázkodni. Mint írja,
„[a tüntetést e]redetileg egy tagunk hirdette meg, abban is őszinte leszek, hogy azért alakult így, mert volt egy belső vita azzal kapcsolatban, hogy megmozgat-e ez a téma annyi embert, hogy egy tüntetés valóban erőt és ne gyengeséget mutasson. Szerencsére nagyon úgy tűnik, hogy azoknak lett igaza, akik szerint igen. Pontosan tudjuk, hogy az ellenzéki pártok most nem túl népszerűek, meg is értjük, hogy miért. Azonban mi egy zöld párt vagyunk, azért jöttünk létre, hogy megvédjük a természeti értékeinket. Kötelességünk mindent megtenni az erdőirtások megakadályozása érdekében, azért kapunk az adófizetők pénzéből állami támogatást, hogy abból most színpadot béreljünk, szórólapot nyomtassunk és hirdessük az eseményt. Nem akartunk civil álruhát ölteni, de meghívtunk minden releváns civil szervezetet, pontosan annyian mondtak igent, akik fel fognak szólalni az LMP-s politikusok mellett”.
A párttag kifejti továbbá, hogy megérti, hogy van, akinek nem szimpatikus hogy pártok szerveznek tüntetést.
A Facebook-bejegyzés – amellett, hogy mindenképp érdekes fordulat, hogy a szervezet azzal próbálja növelni egy tömegrendezvény népszerűségét, hogy eleinte inkognitóban marad – rávilágít arra, hogy vélhetően igen alacsony a pártok, azon belül is az ellenzéki pártok, és vélhetően az LMP népszerűsége és elfogadottsága még a kormánnyal és intézkedéseivel kritikus társadalmi csoportok körében.
Mindazonáltal a posztban leírt tevékenységek valóban lehetnek feladatai egy pártnak, kivált, ha zászlajára tűzi a zöld ügyeket.
Az LMP előtt péntek délután a Párbeszéd is akciózott az Agrárminisztériumnál, aminek keretében sajtótájékoztatót is tartottak az országot sújtó történelmi aszályról és szárazságról.
„Ma sajtótájékoztatót tartottam az Agrárminisztérium előtt, ahol elmondtam, hogy a kormány azonnal vonja vissza a totálisan értelmetlen erdőgyilkos rendeletét, és ehelyett engedélyezze a szélerőműveket, törölje el a napelem meg a hőszivattyú-adót, és adjon vissza nem térítendő támogatást lakosságnak, hogy a lakóépületeiket ezzel szereljék fel.
Az erdőknek kulcsszerepe van a klímaválság káros hatásainak megfékezésében, aminek szemléltetésére a sajtótájékoztató idejére néhány fényképet tettünk az Agrárminisztériumot körülvevő kordonra”
– írta Szabó Rebeka.
A Párbeszéd társelnökének Facebook-bejegyzéséből kiderül, hogy nem sikerült zavartalanul levezetniük az akciót:
„Érdekes módon pár percen belül megjelent 6 ember, akik megzavarták a sajtótájékoztatót, a képek azonnali eltávolítását követelték, és a Mr XY-nként roppant udvariasan bemutatkozó úr még a kamerát is kitakarta egy időre…”
– írta a társelnök.
A párt videója az alább nézhető vissza:
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) a tűzifarendelet visszavonását kéri Orbán Viktor miniszterelnöktől, derül ki a szervezet közleményéből.
Mint írják,
- a rendelet alapján kitermelt fa nem alkalmas annak nedvességtartalma miatt a 2022. október és 2023. április közötti fűtési időszakban tűzifaként felhasználásra, a nedves fa elégtelenül és alacsony hőhatásfokkal ég, és tönkreteszi a kályhákat, kazánokat,
- a jogszabályváltozás veszélyezteti a szövetség szerint a védett hazai erdőket és az állatvilágot,
- a fák vágáskora, az erdők felújítására vonatkozó szabályok rendelettel történő felülírása évtizedekkel is hátráltathatja Magyaroszág védekezését a klímaváltozással szemben,
- a védett erdőkben (természetvédelmi területeken, tájvédelmi körzetekben, nemzeti parkokban) az új rendelettel szabályozott módon történő fakivágás, tarvágás nem megengedhető,
- ellentétes az Alkotmánybíróság 3223/2017-as határozatában rögzített azon alkotmányos alapelvvel, hogy a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét az állam nem csökkentheti, kivéve, ha más alkotmányos jog vagy érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen.
A helyi önkormányzatok több mint felét tagjai között tudó országos önkormányzati érdekszövetség hangsúlyozza a környezeti értékek megóvásának fontosságát, valamint a jövő nemzedékek egészséges élethez való jogát is.
