A Balatont védő civilek és a közvélemény jelentős részének látható lelkesedése kísért egy pénteken megjelent alkotmánybírósági határozatot. Ez a 2018-as Balaton-törvény (egészen pontosan 2018. évi CXXXIX. törvény Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény) azon pontjainak Alaptörvény-ellenességét mondta ki, amelyek kiskapukat biztosítottak a tópartot beépíteni szándékozó, a kormány nagyvonalúságára támaszkodó beruházók számára.

Első hallomásra valóban üdvös döntés született, kérdés azonban, hogy van-e mindennek gyakorlati jelentősége abban az esetben, ha történetesen kiemelt beruházássá nyilvánították az adott projektet. Ilyenből jelenleg egyet ismerünk a Balaton partján, mégpedig a NER egyik balatoni gigaprojektje, a hírhedt Aligaliget beruházás, amellyel itt és itt foglalkoztunk részletesen. 

A rövid válasz az, hogy önmagában az Ab-határozatból nem derül ki, hogy a vonatkozó passzusokat megsértő kiemelt beruházások – így a 2020-ban azzá nyilvánított Aligaliget –  alkotmányellenesek-e. Az eddig ismert vélemények szerint a normakontroll túl keveset állít, és túl későn érkezett: helyi civilek szerint két évvel ezelőtt még megmentette volna a határozat az aligai partot, de most már nem fogja. Egy, a Balaton-parti civil kezdeményezéseket összefogó egyesület tagjai szerint pedig „amit akartak, azt már úgyis beépítették” a NER nagyvállalkozói. 

Ezért lenne alkotmányellenes az Aligaliget

Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület (AFE) elnökhelyettese úgy gondolja, – habár az egyesület még nem végzett a határozat teljes körű elemzésével – az kijelenthető, hogy ha eltekintünk a projekt „védett” mivoltától, az ismert tervek szerint bizonyosan alkotmányt sért a projekt.

Az aligaiak szempontjából a pénteken kiadott Ab-határozat legfontosabb eleme a Balaton-törvény 76. paragrafusának érvénytelenítése. Ebből most kikerült a bekezdés elején olvasható (vastaggal szedett) kiskapu:

„Ha e törvény vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a településrendezési tervben strandként, kempingként, zöldterületként, parttal érintkező közlekedési területként kijelölt építési övezet, övezet területének együttes nagysága és a tómederrel érintkező partszakaszának hossza összességében nem csökkenthető”. 

Így mostantól alkotmányellenessé vált az a gyakorlat, ahogyan a kormány számos intézkedéssel a tómederrel érintkező partszakaszok hosszát csökkentette. Ezek az intézkedések Aligán a következők voltak: 

• építési telekké nyilvánított egy 2,2 hektáros strandot, 
• a két móló között a falu 4,3 hektáros közparkját kikötőépület címén ugyanilyen átminősítéssel gyakorlatilag megszüntette, 
• valamint építési övezet lett abból a partmenti, 540 méter hosszú sétányból is, amelynek egyébként egy 2013-as, a mai napig élő önkormányzattal kötött szerződés szerint biztosítani kellene a szabad használatát, és önálló helyrajzi számra kell helyezni.
• az állami területen levő összes parti sétány közfunkciója megszűnt

További két, az Ab által eltörölt pont szintén fontos az aligaiaknak. Ezek szerint 

• a Balaton-parttól számított 30 méteres sávon belül – a medencés kikötő és a hozzá kapcsolódó épületek kivételével – épület már akkor sem helyezhető el, ha egy miniszter másképp dönt;
• a Balaton vízparti területeivel érintett területeken a településrendezési tervben előírt megengedett legnagyobb beépítettség és beépítési magasság mértéke az építési övezet változása esetén sem növelhető – Aligán mindkettőt többszörösére növelte a kormány -, még akkor sem, ha arról egy kormányrendelet másképp rendelkezik.

Amennyiben az Alkotmánybíróság határozata érvényes lenne a kiemelt beruházásokra, Bukovszki szerint vissza kellene állnia a Balaton mentén – Aliga kivételével – a mai napig élő 2004 TNM-(tárca nélküli miniszteri) rendelet szerinti állapotnak, és az annak megfelelően elkészített 2020 előtti, 2013-ban elfogadott helyi építési szabályzatnak is. Ez azt jelentené, hogy az összes parti sétányra és az épületek magasságára az általános állami vízparti szabályozás vonatkozna, valamint a helyi védett löszfalat sem lehetne elbontani. (A löszfal veszélyeztetettségéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.) Eszerint pedig az Aliga 4-nek nevezett területen sem épülhetne egy Balaton felé néző, 187 méter széles, 18 méter magas, hatszintes épület, amely a Balaton egész keleti medencéjének egységes tájképét (Aligától Almádiig) tönkretenné. 

Miután Aligán – ahogyan Bukovszki foglamaz – „még nem kezdődött el semmi”, s a beruházó nem kapott még építési engedélyt, elvileg a civilek nagy győzelmét is jelenthetné a taláros testület legutóbbi határozata.

Csakhogy az Aligaliget kiemelt beruházás státuszt kapott két évvel ezelőtt, erre pedig látszólag egy betű sem vonatkozik az Ab állásfoglalásában. Hogy a kiemelt beruházásokra vonatkozó kormányrendeleteket felülírja-e az alkotmánybírósági határozat, azt mi egyelőre nem tudtuk megfejteni – mondta lapunknak Bukovszki András.

Lelombozó kilátások

Habár Bukovszki biztosat nem tudott mondani kérdésünkre azzal kapcsolatban, hogy ér-e bármit az Ab határozata az aligai civilek küzdelme szempontjából, szerinte a pénteki döntés önmagában nem segít a part helyzetén. 

Az AFE elnökhelyettese úgy véli: az Ab határozatának megszületése után a kormány már nem tudná elvenni az aligiaktól a partot, de mivel a kiemelt beruházássá nyilvánító rendelet 2020-ban született, így az ő értelmezése szerint rájuk már nem vonatkozik a partot megvédő állásfoglalás, hiszen az csak 2022. június 28-tól érvényes.

A Népszava csütörtöki cikkében Magyar György, a Club Aliga beépítése ügyében a balatonvilágosi önkormányzat nevében eljáró ügyvéd is borúlátóan nyilatkozott: az Alkotmánybíróság ezen határozata nem szól a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, így nem is állapította meg ezek alaptörvény-ellenességét. Hiszen nem érinti ezt a jogszabályt, sem annak érvényességét vagy hatályát. Az Ab-határozat kizárólag arról a kifogásolt törvényről szól, melyben az MSZP normakontrollt kért – mondta a lapnak Magyar György.

A Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda vezetője szerint az Ab csak annyit mondott ki, hogy a törvénybe eddig beillesztett kivételes és különleges felhatalmazásokat nem lehet alkalmazni a jövőben, s ezzel erősen megkötötte például a kormányhivatalok vagy éppen a helyi építési szabályzatot megalkotó, azt esetlegesen egyes beruházások kedvéért megváltoztatni akaró önkormányzatok kezét. 

Gazdagok és szegények a parton

A héten egyébként az Országházban is téma volt a Balaton nagyvállalkozók általi kisajátítása, amelynek kapcsán Lázár János beruházási miniszter Szabó Rebeka párbeszédes képviselő interpellációjára egyfelől azzal válaszolt, hogy ősszel a minisztériuma fölülvizsgálná a kiemelt beruházások rendszerét; majd azt is hozzátette, hogy „mindenki szereti a Balatont”, a szegények és gazdagok is szeretnének a Balatonnál nyaralni. Ezzel a mondattal kapcsolatban megkérdeztük Bukovszki András véleményét is, aki úgy felelt:

 „Én meg azt állítom, hogy a gazdagok a falutól ellopják a falu egyetlen vízpartját.”

A „körbesétálható Balatontól” így is nagyon messze vagyunk

Van az Alkotmánybíróság döntésének egy további, messziről jól kinéző, de a gyakorlatban  már vajmi keveset érő pontja is. A Balaton-törvény 75/3. paragrafusát is eltörölték ugyan, amely szerint a kempingek területét „különleges terület strandként” más övezetbe is át lehetett sorolni. Bukovszki András szerint ezek többségét jó eséllyel átminősítették már, így az Ab-döntés aligha vonatkozik rájuk. Hogy ez pontosan hány kempinget érinthet a Balaton mentén, arról jó képet ad a Válasz Online 2020-as összegzése, amely tucatszám tartalmaz kempingeket is érintő NER-projekteket. 

Természetesen nem menti meg az Ab-döntés azokat a partszakszokat sem, amelyeken már építési engedélyt kaptak a beruházók – erről már az Összefogás a Balatonért Egyesület (ÖBE) két alapítóját, Badzsó Angélát és Dr. Dudás Dorottyát kérdeztük. Szerintük a már meglévő engedélyeket nem vizsgálják felül, tehát a folyamatban lévő beruházásokat nem érinti a határozat, ezek változatlan formában megépülhetnek. 

Azt is hozzáteszik, hogy a part menti beruházások jelentős része az elmúlt években már lezajlott, illetve  jelenleg is folyamatban vannak már engedéllyel rendelkező építkezések. 

„Úgy is fogalmazhatunk, hogy amit be akartak építeni, azt már beépítették. Persze mindenképp jó hír, hogy a jövőben szigorúbb szabályok lesznek érvényben, de ez nem fordítja vissza azt a környezet- és természetpusztítást, aminek mostanáig tanúi lehettünk”

– mondják az ÖBE civiljei, akik szerint a korábban sokat emlegetett „körbesétálható Balaton”-elképzeléstől végképp nagyon messze vagyunk. Továbbá ha a tó védelme igazán prioritás lenne, akkor zöldmezős beruházások nem jöhetnének létre a part menti településeken, ill. külterületeken, valamint a Natura 2000-es területek is valódi védettséget élvezhetnének – mutattak rá arra, hogy lenne még söprögetni valója a jogállamnak a Balaton védelmének háza táján.