A Mérce is beszámolt róla korábban, hogy belarusz vasúti dolgozók szabotázsakciókkal zavarhatták meg az összeköttetést Ukrajna és Belarusz között, hogy megakadályozzák a támadó orosz csapatok utánpótlását, illetve országuk esetleges hadba lépését. Az akcióért akkor Olekszander Kamjisin ukrán vasútigazgató is köszönetet mondott a belarusz munkásoknak.
Ám a Lukasenka-rezsim által irányított országban nem ez volt az első, és nem is az utolsó gerilla-akció a vonathálózat ellen az ukrajnai háborúval összefüggésben.
A Vjaszna belarusz politikai elítélteket védő emberi jogi szervezet jelentése alapján a Meduza számolt be róla, hogy június közepéig minimum 11 embert tartóztattak le a belarusz belső elhárítás ügynökei és egyéb hatóságok a vasúti incidensekkel összefüggésben, ők terrorcselekmények elkövetésének vádjával jelenleg is letartóztatásban lehetnek.
Az incidensek és az azokban résztvevők száma olyan gyorsan nőtt, hogy Aljakszandr Lukasenka diktátor májusban aláírt egy törvényt, amely immár halálbüntetéssel is büntethetővé teszi a terrorcselekmények elkövetését.
Heroes! Belarusian railway workers disrupted the railway connection with Ukraine so that trains with Russian equipment could not be transferred to Ukraine.
This was confirmed by the head of the Ukrainian Railways, he thanked Belarusian heroes. pic.twitter.com/B59c72xGHN
— Franak Viačorka (@franakviacorka) March 19, 2022
Az első ilyen támadásra nagyjából egy hónappal Oroszország Ukrajna elleni inváziója előtt került sor: idén január 24-én, amikor az orosz erők alakulatait és felszerelését elkezdték Belaruszba szállítani a „Szövetséges Megoldás” hadgyakorlat elvégzésére, a Cyber Partisans csoport tagjai állításuk szerint megzavarták a belarusz vasutak automatizált menetrend-fejlesztési, valamint dokumentumkezelő rendszerét. Ugyanazon a napon a Belarusz Vasút bejelentette, hogy az online jegykiadó rendszerük technikai okokól nem üzemel. Aztán ez így is maradt még két hétig.
A háború ötödik napján kezdődtek az első igazi nagyszabású támadások. A vasúti dolgozók Telegram-csatornáján jelentek meg a hírek arról, hogy a minszki területen lévő Sztolbcij vasútállomás közelében leégett egy jelzőirányító építmény. Ennek következtében az adott vasúti szakaszon a jelzők és a váltók nem működtek. Ugyanezen a napon a csatorna arról számolt be, hogy Gomel régióban az Osztankovicsi-Zserd vonalon leégett egy vezérlőszekrény. A belarusz vasút nem kommentálta az incidenseket.
Március 2-án a Cyber Partinsans bejelentette, hogy támadást intéztek a Belarusz Vasút közlekedési irányítóközpontja ellen. A Belarusz Vasutasok Telegram-csatornáján közzétett bejegyzés szerint aznap a vállalat menetrendje és több más rendszere is leállt.
A belarusz belügyminisztérium szerint április elejéig összesen több mint 80 szabotázscselekményt jelentettek a fehérorosz vasút ellen. Azóta sem a fehérorosz ellenzék, sem a kormányszervek nem számoltak be egyetlen incidensről sem.
Az orosz invázió kezdete óta kérdés, hogy Lukasenka, Moszkva szövetségese csatlakozik-e a háborúhoz Ukrajna ellen. Június végén ukrán állami vezetők arról beszéltek, hogy Putyin megpróbálhatja belerángatni Belaruszt a háborúba, miután arról érkeztek hírek, hogy a kelet-európai diktatúra területéről kilőtt rakéták csapódtak be Ukrajnában.
Néhány nappal ezelőtt Lukasenka azt állította, hogy országának légelhárítása ukrán rakétákat semmisített meg, amelyeket Belarusz területén lévő katonai támaszpontok felé lőttek ki Ukrajnából. A diktátor állításait semmivel sem tudta alátámasztani.
Mindeközben Oroszországban is folyamatosan siklatnak ki teherszállító vonatokat földalatti gerillaszervezetek (az Insider összesítése szerint eddig hatvanhárom esetben siklottak ki ilyen szerelvények a háború kitörése óta, ezeknek legalább egy része az ellenállók keze munkája), valamint egyre-másra gyulladnak ki toborzóirodák országszerte, többnyire Molotov-koktélos támadások eredményeképp.
(Meduza; The Moscow Times; CNN, The Insider)
