Hetek óta a Ryanair és a kormány közötti pengeváltások uralják a magyar sajtót. A légitársaság vezérigazgatója, Michael O’Leary legutóbb a Jim Carrey címszerepéről híres „Dumb és Dumber”című vígjáték szereplőihez hasonlította Gulyás Gergelyt és Nagy Mártont, a kormány extraprofitadóját pedig „hülye adónak” nevezte.
Hülye adó vagy sem, egy biztos: a Ryanair megadóztatására sokkal inkább alkalmas lenne a kormány által megvétózott globális minimumadó, mint az extraprofitadó.
Az Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó, mindössze 9 százalék. Ez a nagyvállalatokra vonatkozó adó a legtöbb európai országban 20 százalékos vagy afölötti.
12 és fél százalékos társasági adójával Magyarország mellett Írország is adóparadicsomnak számít az Európai Unióban. A Ryanair Írországból származik, és ott végzi adóügyeit is, súlyosan visszaélve az ország nyújtotta lehetőségekkel.
2017-ben az Egyesült Királyság vámügyi hivatala eljárást indított a cég pilótái ellen, amiért a Ryanair kérésére önálló, egyszemélyes cégeket hoztak létre Írországban, hogy ott adózzanak. A módszer idehaza is ismert, „kényszervállalkozásnak” is nevezik.
A „kényszervállalkozó” brit pilótákat a Ryanair munkaerő-közvetítőkön keresztül alkalmazta, így a légitársaság nem volt köteles betegszabadságot fizetni nekik, ami arra ösztönözte a pilótákat, hogy betegen is dolgozzanak, ezzel egyébként az utasok biztonságát is veszélyeztetve.
Egy évvel korábban a német hatóságok is vizsgálódtak a Ryanair adóelkerülése körül, amelynek keretében két német pilóta lakását is átkutatták. A Guardian által megszólaltatott brit Ryanair-pilóták is azt sérelmezték, hogy a cég adóelkerülő gyakorlata rajtuk, munkavállalókon is csattanhat:
„Elegem volt abból, hogy mindig azon aggodalmaskodtam, hogy megfelelően fizetem-e az adót.”
„Repültem egy sráccal, akinek el kellett adnia a házát és az autóját, mert 40 ezer eurós adóbehajtást kapott.”
És akkor még nem is említettük, mennyi adóbevételtől esnek el az európai állampolgárok a Ryanair adózási szokásai miatt. Az Európai Unió Bírósága éppen idén májusban zárt le egy tízéves vitát a Ryanair és Olaszország között. A bíróság Olaszország javára ítélt azzal, hogy megállapította, a légitársaságnak Olaszországban kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie az olasz alkalmazottai után, nem Írországban. A cég korábban úgy érvelt, alkalmazottai csak a fedélzeten dolgoznak, a reptéren nem, ezért nem kell adóznia utánuk Olaszországban.
Franciaország esete a Ryanairrel kísértetiesen hasonlít az olaszországi ügyre. Úgyszintén idén májusban a Párizsi Fellebbviteli Bíróság 8,67 millió eurós kártérítési bírságot hagyott jóvá a Ryanairrel szemben, be nem jelentett munkavégzés és külföldi munkavállalói nyomtatványok csalárd felhasználása miatt. A Ryanair ugyanúgy érvelt: a repülőgépeket Írországban regisztrálták, tehát a cég francia alkalmazottai valójában nem is Franciaországban dolgoztak. A párizsi bíróság viszont megállapította, hogy a Ryanair tudatosan a francia szabályozás megkerülésére törekedett azáltal, hogy a dublini hatóságoktól „E101-es tanúsítványokat” szerzett, amely elvileg igazolta volna, hogy alkalmazottai az ír társadalombiztosítás alá tartoznak, de az igazolások hamis lakcím-nyilatkozatot tartalmaztak.
Belgium idén áprilisban becsekkolási adót vetett ki a légitársaságokra, hogy így ösztönözze az utasokat más, „zöldebb” típusú utazásra. A belgiumi adó minden belföldi becsekkolásra, még a magánrepülésre is vonatkozik, a Ryanair mégis úgy döntött, utólagosan is megemeli a repülőjegyek árát.
Lehetne még sorolni, hány nemzetállamnak gyűlt meg már a baja a Ryanairrel. De a példákból is meglátszik, hiába harcolnak ki egy-egy részeredményt az EU tagállamai a fapados légitársasággal szemben, ha egyszer a probléma gyökere az egyenetlen európai adórendszer.
A globális minimumadó 15 százalékra emelné az írországi 12 és fél százalékos adót. Ezzel nem „versenyhátrányt” okozna, ahogy azt Szijjártó Péter állította a minap, hanem épphogy kiegyenlítené a pályát: megálljt parancsolna az adóparadicsomoknak és a lefelé tartó adóversenynek, ezzel elősegítve az alkalmazottakkal való tisztességes bánásmódot is.
