Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„A közoktatás Trianonja” – Pintér Sándor és Csák János nem volt kíváncsi a pedagógusok tanévzáró helyzetjelentésére

Pedagógusok, oktatók, gyógypedagógusok, pályakezdők és nyugdíj előtt állók számoltak be a közoktatás helyzetéről a Pedagógusok Szakszervezetének tanév végi kerekasztalán abban a reményben, hogy a kormány ezúttal meghallgatja őket. A kormány illetékesei nem jelentek meg a szerda délelőtti rendezvényen.

Tanévzáró kerekasztalt tartott a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerda délelőtt. A rendezvényen megjelent a szakképzéstől a tehetséggondozásig minden terület egy-egy képviselője, hogy beszámoljanak a közoktatás egyre csak mélyülő válságáról.

A közoktatásban dolgozók a magyar társadalmat, kiváltképp a kormányzat képviselőit igyekeztek tájékoztatni, az eseményre hivatalos volt Pintér Sándor köznevelésért felelős belügyminiszer és Csák János szakképzésért felelős miniszter is, azonban ők egyéb elfoglaltságaikra hivatkozva nem jelentek meg a sajtónyilvános kerekasztal-beszélgetésen.

Jelzésértékű távolmaradásuk erősen kérdésessé teszi, hogy vajon ezúttal hallgat-e a kormány a közoktatásban dolgozókra?

Pintér Sándor és Csák János nem tisztelte meg figyelmével a PSZ kerekasztalát (kép: Mérce)

Alacsony bérek és eltűnő utánpótlás

A jelenlévők egyhangú véleménye szerint a két legfontosabb, egymással összefüggő probléma továbbra is a megélhetés és az pályakezdők eltűnése. Totyik Tamás, a PSZ elnöke által bemutatott prezentáció szerint az EU-ban a magyar tanároké a legalacsonyabb a kereset a diplomás átlagkeresethez viszonyítva. Tóth Tünde, a Kőbányai Harmat Általános iskola pályakezdő tanára szerint amíg egy pályakezdő pedagógus nem tud megélni a fizetéséből, addig hiába is várjuk, hogy a fiatalok megjelennek a szakmában.

Az egybegyűltek szerint nem fizetésemelésre van szükség, hanem arra, hogy a pedagógusi bértábla vetítési alapja a minimálbérhez legyen kötve.

A vetítési alap, amely meghatározza a pedagógusok bérét, 2014 óta be van fagyasztva az akkori minimálbér összegén (101 ezer forint). Így a pedagógusi bértáblát mostanra annyira lehagyta az infláció, hogy a pályakezdő pedagógusok kiegészítést kapnak, hogy elérjék a nekik törvényileg járó garantált bérminimumot (az érettségivel vagy középszintű végzettséggel rendelkező dolgozókra vonatkozó minimálbér), ugyanis a bértáblájuk szerint kevesebbet keresnek ennél. De a mostani rendszerben a fiatalok középtávon sem reménykedhetnek fizetésemelésben, ahogy erre Braxátor Marianna, a Körösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium tanára rámutatott: egy pályakezdő tanár minimum 14 évig ugyanabban a bértáblás kategóriában marad.

„Ma egy pályakezdő fiatalt, amikor bemegy bármelyik magyarországi bankba, a bank elküldi, mivel hitelképtelen az alapfizetésével. Amikor a konzultációs kérdőívben az olvashatjuk, hogy a hitel-törlesztési kedvezményeket adna a kormány, akkor én szeretném megkérdezni, hogy milyen hitel törlesztésére szeretnének kedvezményt adni?” – illusztrálta a pályakezdők anyagi helyzetét Totyik Tamás.

Dr. Baranyi Klára, a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium tanára szerint nem csak a pályakezdőknek méltatlanul alacsony a bére, a nyugdíj közeledtével sem jobb a helyzet: egy mesterdiplomás mérnök kezdő nettója több mint amennyi egy tanár bruttója valaha lesz.

„Mi már túl vagyunk a lakáshitelen, a fogsorunkat meg majd a gyerekeink kifizetik nekünk valahogy”

– magyarázta Braxátor Marianna, hogy miért maradnak a pályán az idősebb tanárok mégis.

Pedagógusok keresete a diplomás keresetek arányában (kép: MÉrce)

A pályakezdők eltűnésével nem csak a közeljövőben fog kialakulni súlyos tanárhiány: Totyik Tamás szerint már most 15.500 pedagógus hiányzik a közoktatásból. A magyar iskolákban a kötelező óraszám Európai átlagban szintén kiemelkedően magas, 22-26 óra, Tóth Tünde szerint ezzel igyekszik a kormány kompenzálni a pedagógushiányt. De Dr. Baranyai Klára úgy látja, már a 22 is biztos út a kiégéshez, a szakszervezeteknek szerinte 22 helyett 18 óráért kéne küzdeniük.

Az óvoda már nem működik oktatási intézményként, az adminisztráció mindent megfojt

Nem csak az általános és középiskolákban, valamint a szakképzésekben súlyosbodik a munkaerőhiány. Lakatosné Deák Ágnes Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat munkatársa szerint megyéjében 180 gyógypedagógus hiányzik, az ellátáshoz szükséges munkaerő fele. A hiányt egyházi intézmények és a magánszektor pótolja, itt is erre billen a mérleg nyelve Deák Ágnes szerint. Mindeközben a jelenlévők arról számoltak be, hogy vélhetőleg a közoktatás színvonalának romlása miatt minden osztályban egyre több a tanulási nehézségekkel küzdő diák, másfélszeresére nőtt az gyógypedagógiai ellátásra szoruló gyerekek száma.

Ezt magyarázhatja, hogy már az óvodákban sem indul meg a képességfejlesztés, ugyanis az óvodák is munkaerőhiánnyal küzdenek, Verba Magdolna orosházai óvodapedagógus gyakorlatilag az óvodapedagógia megszűnésére hívta fel a figyelmet.

„Ma már csak délelőtt kell óvodapedagógusnak jelen lennie az óvodában, ezzel igyekezett a minisztérium kezelni a hiányt, továbbá elvették az óvodapedagógusoktól azt a jogot is, hogy eldöntsék, mikor mehet a gyerek iskolába. Gyermekmegőrzéssé alakult az óvoda, nem úgy tekintünk már rá, mint az oktatás legalsó láncszemére.”

Mindezt tetézi a tankerületi rendszer vízfejűsége, amely soha nem látott adminisztrációs terheket ró a tanerőkre. Gyakorlatilag mindent egyes költést, a krétától az osztálykiránduláson vásárolt almáig pontosan le kell papírozni, a fenntartó úgy kezeli a pedagógusokat, mintha tolvajok lennének. Hende István jáki általános iskolai tanár egy kiégett égő pótlásának kafkai, de a valóságnak minden részletében megfelelő történetével mutatta be a rendszer működését:

„Ha kiég egy égő, akkor először be kell adni egy hibabejelentőt és árajánlatot kérni. Ha ezek megvannak, akkor ki kell tölteni egy igénybejelentőt, csatolva a hibabejelentő iktató számát és az árajánlatot. Mindezek után ki kell tölteni egy ún. kötelezettségvállalási nyilvántartásba vételi nyilatkozatot, ezt követi csak a megrendelői lap kitöltése. Meg is vettük az égőt – hurrá. Nem végeztünk, most jön a teljesítésigazolás. A számlát szakfeladatonként bontani kell, azaz 1200 ft-os izzó árát a mi esetünkben hatfelé kell bontani, az alapján, hogy az égő kinek hány százalékot világít: 21 százalékot az alsós tanulóknak, 6 százalékot a sajátos nevelésű igényű tanulóknak és így tovább.”

Hende István (forrás: PSZ)

A vízfejűséghez tartozik a folyamatos tananyag-átalakítás is. A középiskolákat a NAT jól ismert metamorfózisai és a középiskolai tankönyvhiány sújtja, de a szakképzések sem menekülhetnek a felülről eszközölt, kidolgozatlan változtatások elől. Bujdosó Sándor, a Brassai Sámuel Műszaki Technikum szakképző oktatója szerint a mostani szlogen az ipar 4.0, de eközben a legkorszerűbb tankönyvek 1995-sek. De vajon a stratégiai partnereknek számító autóipari gyárakban 1995-ös autókat gyártanak? – teszi fel a kérdés a Bujdosó Sándor.

A közoktatás sokrétű válsága természetesen a dolgozókon túl leginkább a gyerekek sújtja. Nem csak a tanulási nehézségekkel küzdő diákok száma nő évre-évre, de egyre több diák esik ki a közoktatásból, ahogy erre Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke rámutatott. A 2019-es, nyolcadikos kompetenciamérésen 14 500-al több gyerek vett részt, mint a 2021-es tizedikes mérésen – ez akár magyarázhatja is a 21-es mérés jobb eredményeit, vélhetőleg a hátrányos helyzetű, rosszabb képességekkel rendelkező diákok tűntek el, róluk mondhatott le a kettős válsággal (az általános, belső válság és a Covid) küzdő közoktatási rendszer először.

„A kormány megcsinálta a közoktatás trianonját, ezerfelé szabdalt minket, ez a rendszer mindenkit, a diákokat is feláldozza.”

– foglalta össze a helyzetet Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke.

Adódik a kérdés, hogy mi a teendő, hogy lehet megmenteni a magyar közoktatást. Kérdésemre Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke elmondta, hogy a kormány minderről rég tudhat, hisz évek óta kongatják a vészharangot, ha továbbra sincs változás a szakszervezetek készek lépéseket tenni. A sztrájktárgyalások újrakezdődtek, a szakszervezetek szeretnének megegyezni a kormánnyal a nyár folyamán.

„Az utolsó pillanatokban járunk, a türelem és a megértés elfogyott, szomorú, hogy a politika még mindig nem hozott döntést.”

És a türelem valóban elfogyni látszik: ma újabb 24 tanár csatlakozott Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium felhívásához, és szeptembertől polgári engedetlenséggel, az oktatási tevékenység teljes megtagadásával állnak ki szakmájukért. De vajon érdekli-e a kormányt még egyáltalán mindez?