Facebook-posztban állt ki Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum teljes tantestülete az újonnan megalakult Fidesz-kormány pedagógus ellenes megszólalásai és intézkedései ellen. Az iskola hatvan oktatója által jegyzett közleményben az oktatási rendszer versenyképességének és a benne dolgozó tanárok munkájának fontosságára, mint a sikeres nemzet alapjára is felhívják a figyelmet.
„A szülők a legféltettebb kincsüknek, a gyermekeiknek a szellemi, lelki és erkölcsi fejlesztését adják át részben a tanároknak, a bizalmuk meghálálásához pedig olyan tanárokra van szükség, akik anyagi és erkölcsi megbecsülésben tudják végezni a munkájukat”
– írják a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tanárai akik felhívják a kormány figyelmét arra, hogy ezt a megbecsülést máig nem kapták meg, és a munkájukat egyre nehezebb körülmények között kell végezniük. Hozzáteszik, hogy néhányan reménykedtek, hogy az új kormány megalakulásával a magyar pedagógustársadalom lesújtó helyzete végre napirendre kerül,
de eddig nem kaptak mást, csak cinikus mondatokat.
„Csak az utóbbi hetekben egymást érték vezető politikusok kijelentései, amik arról tanúskodnak, hogy a kormány nemhogy nem szándékozik változtatni a közoktatás eddigi kezelésén, de kifejezetten ellenségnek tekinti a pedagógusokat”
– jegyzik meg, hozzátéve, hüledezve hallották, hogy az oktatást a „civilizált országokban egészen szokatlanul” a belügyminiszter, Pintér Sándor irányítása alá helyezik. Erről az a véleményük, hogy egyetlen rendszeren belül nehezen fér össze két nagyon más attitűd: „egy hierarchikus, parancsokat végrehajtó és egy empatikus, együtt gondolkodó”.
A legújabb fejleményként a budaörsi iskola oktatói azt említik, hogy tavaszi polgári engedetlenségi megmozdulásaikért „elégtételt véve” a parlamenti többség a használhatatlanságig korlátozta a tanárok sztrájkjogát.
„Ezeket a jogszabályokat a frissen megválasztott, a családok sorsát egyébként annyira a szívén viselő köztársasági elnök rögtön ellenjegyezte.”
Mivel azonban úgy látják, hogy tényleg minden jogszabályi lehetőségüket megvonták az elégedetlenségük kifejezésére, így úgy vélik, nem maradt más választásuk, mint „egzisztenciális kockázatok árán is a polgári ellenállás eszközéhez nyúlni”.
„A közkeletűen polgári engedetlenségnek nevezett, Magyarországon ritkán alkalmazott eszköz esetünkben a következő lehetőségeket tartalmazza:
1. A tanórák megtartásának megtagadását,
2. minden iskolán kívüli, eddig tanárok vezette programoktól való távolmaradást, az érettségiztetés megtagadását,
3. minden adminisztratív teendőnk (pl. naplóvezetés, bizonyítvány hitelesítés) felfüggesztését.”
Az iskola oktatói úgy érzik, nincs lehetőségük arra, amire az életüket tették fel, hogy a diákjaik álmaiból és páratlan tehetségéből egy szabad, gondolkodó és eredményeire méltán büszke nemzet épüljön fel. Mindaddig, amíg a növekvő árak között alig élnek meg a fizetésükből, amíg a legjobbjaink külföldre kényszerülnek, amíg méltóságukat, önbecsülésüket, a boldogulásba vetett hitüket a rendszer „napról napra két lábbal tiporja”.
„Az a rendszer, amely a tanári pályavállalást a fiatalok számára ellehetetleníti, minden magyar rosszakarója. Az a rendszer, amely a tanárokat megalázza, kizsigereli, szegénységbe taszítja, a valósággal és az igazsággal kapcsolatban félrevezeti a polgárokat, sőt nem áll távol tőle, hogy akár szembe is fordítsa a társadalmat a tanárokkal, nyilvánvalóan nem szolgálja a nemzet érdekeit.
Az Illyés alulírott tanárai ebben a véleményben osztozva követelik a kormánytól, hogy gyökeresen változtasson a tanárokkal szembeni politikáján, és kezdje el helyrehozni az oktatási rendszerben eddig okozott károkat. Az oktatás nemzeti ügy, a károkozás benne hosszú évtizedekre kihathat és generációk életét rombolhatja. Sürgős cselekvésre van szükség, amihez a társadalom támogatását kérjük!”
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Pintér Sándor miniszteri megbizatásának felvétele után szinte rögtön a tanárok fenyegetésébe kezdett. A kormány egyik első intézkedése ként pedig kőbe véste a pedagógusok sztrájkját ellehetetlenítő intézkedéseket.
És csak ezek után ült újra tárgyalóasztalhoz velük.
A két nagy tanári szakszervezet, a PSZ és a PDSZ tegnap Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral tárgyalt. Nagy Erzsébet a PDSZ ügyvivője a megbeszélés után a Népszavának elmondta, már legalább 155 olyan tanárról tudnak, akik letétbe helyezték a felmondásukat.
