Ma reggel érkezett a hír, hogy az éjszaka során megállapodás született az európai uniós minimálbéreket érintő direktíva kapcsán az Európai Unió Tanácsa (melyet a rotációs elv szerint az év első felében Franciaország elnököl) és az Európai Parlament között. Az Európai Unió két törvényhozó szerve között ez volt a nyolcadik egyeztetés az irányelvet illetően, a mai megállapodást követően pedig a tervezet a Brüsszelbe delegált nagykövetek alkotta Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) elé kerül, melynek feladata a tagállami szakpolitikai álláspontokat képviselő Tanács döntéshozatalának előkészítése. Amennyiben a COREPER az áldását adja az irányelv-tervezetre, akkor az ismét a Tanács és a Parlament elé kerül megvitatásra.
Mint ahogyan arról már korábban is írtunk, az EU egyik legfőbb strukturális problémáját a tagállamok közötti óriási bérkülönbségek jelentik. Érzi ezeket az egyenlőtlenségeket és a belőlük fakadó feszültségeket az EU kvázikormányának számító, Ursula von der Leyen egykori német hadügyminiszter vezette Európai Bizottság is, így a 2024-ig tartó ciklusa egyik kiemelt feladatként az uniós szintű bérharmonizációt jelölte meg. Ebbe a célkitűzésbe illeszkedett az az európai minimálbérekre vonatkozó uniós irányelv-javaslat, melyet 2020 októberében terjesztett be a von der Leyen-bizottság.
Von der Leyen annak idején úgy nyilatkozott, hogy a koronavírus-járványt követő fellendüléshez, valamint a méltányos és erős gazdaság megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy az Európai Unióban biztosított legyen a tisztességes megélhetés, és ebben a minimálbérek alapvető szerepet játszanak. A javaslat a tisztességes verseny biztosításával segít megvédeni azokat a munkáltatókat is, akik egyidejűleg tisztességes bért fizetnek a munkavállalóknak – tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.
A Bizottság javaslata azt tűzné ki kötelezően elérendő célként, hogy az egyes tagállamokban „megfelelő összegű” (az eredet angol nyelvű szöveg szerint „adequate”) minimálbért kapjanak a dolgozók. A minimálbérek megfelelőségének értékeléséhez a tagállamoknak a nemzetközi gyakorlatban használt referenciaértékeket kell használniuk.
A „méltányos” minimálbér meghatározásának a problémaköréről itt írtunk korábban részletesen.
Azonban a tervezet több más, a munkavállalók helyzetét javító és a béregyenlőtlenségeket elvileg csökkenteni szándékozó elemet is tartalmaz: többek között azt, hogy
azoknak a tagállamoknak, ahol a kollektív bérmegállapodások számának aránya az összes foglalkoztatott körén belül nem éri el a munkavállalók 70 százalékát, külön szabályozási keretet és cselekvési tervet kell kidolgoznia a kollektív tárgyalások előmozdítása érdekében.
Magyarországon ez a számarány 2019-ben az International Labour Organization szerint mindössze 17,8 százalék volt.
Az előzetes megállapodást több hazai ellenzéki politikus is értékelte. Az európai minimálbérrel évek óta kampányoló Demokratikus Koalíció lapunknak eljuttatott közleményében arról írt, hogy szerintük történelmi előrelépés született az uniós irányelvet illetően, amely munkavállalók millióinak hoz majd nyugodtabb életet, versenyképesebb fizetést, tisztességesebb munkakörülményeket. A DK előválasztási miniszterelnök-jelöltje és a párt EP-képviselője, Dobrev Klára szerint a most már Orbán Viktor miniszterelnöknek is egyértelműen ki kell állnia a magyar munkavállalók mellett.
Egyébként a múlt héten a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is levélben fordult a kormányfőhöz, arra kérve őt, hogy a tervezettel kapcsolatos tárgyalásokon egy olyan álláspontot képviseljen, amely elősegítheti, hogy a hamarosan véglegesített uniós direktíva valóban elősegítse az európai dolgozók életszínvonalának növelését.
Ezzel szemben a Magyar Szocialista Párt EP-képviselője, Ujhelyi István óvatosságra int a mai napon megszületett megállapodás jelentőségének túlbecsülését illetően. Az MSZP őszi tisztújító kongresszusán a pártelnökséget is célba vevő politikus szerint bár Fontos előrelépés született az európai minimálbér általános rendszerének megteremtésében tegnap este Strasbourgban, de nem szabad félrevezetni a több pénzre vágyó magyarországi dolgozókat. „Sajnos még messze vagyunk attól, hogy a magyar dolgozó is európai szintű minimálbért vihessen haza.” – jelentette ki a képviselő, aki szerinta hhoz, hogy a szabályozás életbe is lépjen, még több akadályt meg kell ugrani: tegnap este a francia uniós elnökség és az Európai Parlament állapodott csak meg a csomagról, a Tanácsnak azonban még jóvá kell azt hagynia, de az Európai Parlamenthez is visszakerül még a végső javaslat jóváhagyásra, valamikor ősszel.
Ujhelyi úgy látja, hogy bár bár kétségtelen, hogy elfogadása esetén az uniós irányelv emelni fogja valamilyen szinten a minimálbér mértékét a tagállamokban, de a tervezet elsősorban a minimálbér rendszerének általános kiterjesztéséről szól, a bérek megfelelő rendezése továbbra is elsősorban a kormányoktól függ. Tény, hogy a javaslat azt szorgalmazza: a tagállamok vizsgálják felül az alkalmazott minimálbér mértékét a megváltozott és megnövekedett megélhetési költségek, valamint a méltó életminőség szintje alapján, de az MSZP-s politikus szerint kérdéses az is, hogy hogy „az érzéketlen szociálpolitikát folytató magyar kormányzat” erre hajlandó lesz-e egyáltalán.
