Egy 14 és egy 16 éves lány holttestét találták meg csütörtök este egy aszódi társasház egyik lakásában. A lányokkal feltételezhetően apjuk végzett, aki tettét követően öngyilkosságot kísérelt meg.

A lányok május 20-án, pénteken érkeztek Aszódon élő édesapjukhoz láthatásra, aki nagy valószínűséggel még aznap éjszaka, álmukban végzett velük. A két holttestet csak egy héttel a gyilkosság feltételezett időpontja után találták meg, akkor is csak azért, mert a szomszéd furcsa szagot érzett kiáramlani a lakásból és hívta a rendőröket.

Pedig az anya már akkor aggódott lányaiért, amikor vasárnap este nem érkeztek haza a láthatásról, majd hétfő reggel az iskolába sem mentek be – derül ki a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene szervezet Facebook-posztjából. A szervezet ugyan „kegyeleti és egyéb okokból” nem szeretett volna egyelőre felszólalni az ügyben, olyan mértékű „rendőrmentegetést” és „anya-ellenességet” tapasztaltak, hogy úgy döntöttek, megosztanak néhány részletet az ügyről.

A nők elleni erőszak ellen dolgozó alapítvány közleménye szerint az anyát elhajtotta a rendőrség, amikor hozzájuk fordult, nem vették komolyan.

Ezután az anya minden más hivatalos lehetőséget végigjárt, mindhiába.

Járt a gyermekvédelemnél, amely „csak ingatta a fejét”, pedig a kisebbik lány védelem alatt állt az apa korábbi erőszakos viselkedése miatt, ezért is érthetetlen, miért nem volt felügyelt a láthatása.

Később a gyöngyösi ügyészségen panaszt tett rendőri hanyagság miatt. A lányok adatlapja ugyan idővel felkerült a police.hu-ra, de kezdetben csak kitakart arccal és „a keresés továbbra sem úgy zajlott, ahogy elvárható lett volna”.

Mindezek után fordult az anya a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene alapítványhoz, mondván, az apa ellen több rendőrségi ügy van folyamatban és „ő maga biztos abban, hogy a lányai komoly veszélyben vannak, de senki nem tesz semmit”.

Az apa kapcsolattartását ideiglenes hatályú végzés szabályozta, amiért felelősségre vonhatták volna a nőt, ha nem tartja be. Ennek kapcsán Nem tehetsz róla, tehetsz ellene felidézi egy másik nő esetét, akire letöltendőt kért az ügyészség kapcsolattartás akadályozásáért. Korábban már ugyan elítélte ezért a bíró, de később hozzátette, hogy ez „kiskorú veszélyeztetése” is, ami „az anya apa ellen nevelésében” nyilvánul meg. A poszt felidéz még két más esetet, amikor az eljáró rendőr, illetve nyomozati bíró hanyagsága tragédiához vezetett.

Az aszódihoz hasonló tragédiák lesújtóan gyakoriak hazánkban. Alig két hete történt, hogy végzett fiával majd saját magával is egy férfi. 2019 decemberében történt a győri gyerekgyilkosság, amikor az aszódi ügyhöz hasonlóan szintén láthatáson voltak a gyerekek az őket meggyilkoló apánál, nem sokkal azután, hogy az feltételes szabadlábra került börtönbüntetéséből, amiért gyerekei szeme láttára kísérelte megölni feleségét. 2021 szeptemberében Dunakeszin egy 54 éves férfi vadászpuskával kivégezte anyósát, volt párját és saját gyermekét, majd önmagával is végzett. A családját kivégző dunakeszi férfinél a gyilkosságot megelőzően szintén láthatáson volt gyermeke. A listát lehetne folytatni, és ezek csak az elmúlt évek aszódihoz hasonló esetei.

Ezek a tragédiák megelőzhetőek lennének.

Spronz Júlia, a PATENT Egyesület munkatársa szerint Magyarországon a bírósági joggyakorlatban az apa kapcsolattartáshoz való joga felülír minden biztonsági-védelmi előírást. A PATENT álláspontja, hogy a bíróságnak kockázatmérést kellene végeznie a kapcsolattartási jog megítélése előtt, erre a civil szervezetnek kidolgozott módszertana is van.

Dés Fanni, a NANE Egyesület szakértője szerint a „kényszerláthatás” intézménye gyakori Magyarországon, amikor a gyermek sem szeretne elmenni láthatásra és a nő sem egyezne bele, de a törvény kötelezi. Éppen az ilyen „kényszerláthatások” torkollnak gyakran tragédiába hazánkban.

„Egy gyilkosság, ami láthatás során történik meg, abszolút egy rendszerhibából fakad, mert szakemberek, akik értenek ahhoz, hogy mikor beszélünk párkapcsolati erőszakról, mikor veszélyesek a bántalmazók, tudják azt, hogy amikor a partner elhagyja a bántalmazót, gyakran sokkal veszélyesebbé válik, mint előtte volt, nem tudják megállítani a gyilkosságokat a megfelelő lépcsőfokoknál” – magyarázza Dés Fanni. 

A kérdés csak az, miért nem tesz semmit ezért a kormány. 2019-ben Varga Judit igazságügyi miniszter a győri kettős gyerekgyilkosság után jelölte ki 2020-at az áldozatsegítés évének. Az igazságügyi miniszter azonban ahelyett, hogy érdemi intézményi szabályozással segítette volna az áldozatok felépülését, vagy a nők elleni erőszak megelőzését, 2021-ben belebegtetett törvényjavaslatával nőjogi szervezetek szerint csak újabb eszközt adott a bántalmazók kezébe, mivel az új szabályozás értelmében már az egyik szülő kérésére is elrendelheti a bíróság a gyerek közös felügyeletét a válásnál.