Ma elfogadta az országgyűlés a tizedik Alaptörvény-módosítást, többek között kőbe vésve az oktatásban dolgozók alapvető jogainak csorbítását. A salátatörvénybe módosító indítványként illesztették be azokat a – korábban eredetileg a járványhelyzetre hivatkozva meghozott – rendelkezéseket, amelyek egyebek mellett azt írják elő, hogy sztrájk esetén minden köznevelési intézményben biztosítandó gyermekfelügyelet, a tanórák 50 – egyes esetekben 100 – százalékát meg kell tartani.
Úgy tűnik, a sztrájk ellehetetlenítése és a közoktatás helyzete miatt korábban polgári engedetlenséggel tiltakozó tanárok számára ez volt az utolsó csepp a pohárban, végső kiállásképp felmondásukat helyezik letétbe a jogaik alaptörvénybe foglalt lábbal tiprása miatt. Simkó Edit, aki februárban iskolájában egyedül kezdett polgári engedetlenségbe, kollektív felmondásra szólította fel egy Facebook-bejegyzésben kollégáit, amennyiben nem javul a közoktatás helyzete.
Ma Tóth Viktor, a tanár aki februárban elindította a polgári engedetlenségi mozgalmat, ténylegesen felmondott.
„Én most értem el arra a szintre, hogy ha a munkáltatóm nem vesz emberszámba, és két lábbal tiporja a munkavállalói és az állampolgári jogaimat, akkor minek csináljam tovább?” mondta el a 444.hu-Tóth Viktor.
A pedagógus szerint a felálló kormány első rendelkezési nem a pozitív változás felé mutatnak, ahogy nem sok jót sejtet az sem, hogy Pintér Sándorhoz került a közoktatás.
„Eddig volt egy ilyen kedves kis Mikulás bácsi, aki »elirányította a céget«, most meg úgy néz ki, hogy jön a keresztapa, aki majd lófejet tesz minden pedagógusnak az ágyába, hogyha itt hisztizik. Nem tudom, mi a terv, mert ha tényleg rákényszerítik a pedagógusokat, hogy elhagyják a pályát, akkor fogalmam sincs, hogy ki fog holnap tanítani, hogy a klasszikus szlogennel éljek”.
Eközben levélben fordult a pedagógusok sztrájkbizottsága Orbán Viktorhoz. A Sztrájktörvénynek megfelelően folytatnák az egyeztetést a felálló új kormánnyal, a sztrájkköveteléseik nem változtak. Arra kérik a miniszterelnököt, hogy öt napon belül jelölje ki a kormány képviselőjét az egyeztetésekhez, akivel tisztázni lehet a következő tárgyalás helyszínét és időpontját.
A pedagógusszakszervezetek sztrájkkövetelései
1. A pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak garantált illetménye 2022. január 1- jétől – a Kormány által ajánlott 10 százalékon felül – további 45 százalékkal emelkedjen!
2. Az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye a költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fokozatának összege – a fizetési fokozathoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával – 2021. szeptember 1. napjával emelkedjen a következők szerint: A1-nél a minimálbérre, B1-nél a garantált bérminimumra, F1-nél a garantált bérminimum 130%-ára!
3. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 2021.szeptember 1-jétől heti 22 óra legyen!
4. A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek heti 40 órás munkaidején belül a kötött munkaidő legfeljebb heti 35 óra legyen. A kötött munkaidejükben lehessen őket beosztani tanulócsoportba, egyéni megsegítésre, valamint gyermekfelügyeletre. Heti 5 órát adminisztrációval, illetve felkészüléssel tölthessenek.
A Szülői Hang Közösség szintén levélben fordult Novák Katalin Köztársasági Elnökhöz, hogy ne írja alap az Alaptörvény-módosítást. Mint írják, szülőként a sztrájkban nem kellemetlenséget látnak, hanem a szükséges érdekérvényesítő eszközt, amellyel kivívható a pedagógusok anyagi és erkölcsi elismertsége.
„Tisztelt Novák Katalin Köztársasági Elnök Asszony!
Kérjük, hogy ne írja alá az Országgyűlés által elfogadott T/27 törvényjavaslat nemzeti közneveléssel összefüggő kiegészítő szabályait (14. §, 15. §)!”
Ma került nyilvánosságra a pedagógusszakszervezetek szakemberhiányról készített felmérése is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének oldalán olvasható információkból kiderül: a vártnál is lényegesen súlyosabb a helyzet, országszerte kiugró mértékű a szakemberhiány az oktatásban. A dolgozók önbevallása alapján a magyar oktatási intézmények 87%-a jelenleg is tartós szakemberhiánnyal küzd. Legrosszabb helyzetben az állami fenntartású intézmények vannak, de a hiány begyűrűzik az egyházi és magánintézményekbe is. A baljós jelennél csak a jövő sötétebb: az elöregedő pedagógusszakma korfája alapján 10 éven belül az ágazat munkavállalóinak fele fog nyugdíjba menni.
„Amennyiben nem történik egy gyors és drasztikus változás a fizetésekben és munkakörülményekben, úgy az államilag finanszírozott oktatás még a gyermekmegőrző funkcióját sem lesz képes ellátni – már a közeli jövőben sem.” – olvasható a felmérés konklúziója.
A tanárok sztrájkjogát ellehetetlenítő törvényről tartott ma sajtótájékoztatót Tóth Endre, a Momentum képviselője. Az országgyűlési képviselő felháborodásának adott hangot, de rámutatott arra is, hogy ellenzéki pártként nem valószínű, hogy a kormány meghallgatná a Momentum javaslatait.
Munkatársunk kérdésre elmondta azt is, hogy „intenzív gondolkodás van a frakcióban belül” arról, hogyan lehetne a parlamenti munkán kívül segíteni a pedagógusokat. A polgári engedetlenségi mozgalmat előremutatónak nevezte az országgyűlési képviselő, hiszen véleménye szerint a pedagógustársadalomból kell jönnie az ellenállás formájának, ebben az „ellenzéknek nincs szerepe”. Az ellenzék dolga inkább a figyelemfelhívás szerinte, tematizáló-tiltakozó akciókat ígért.
