Apokaliptikus jelenetek játszódtak le az elmúlt hónapokban Pakisztánban és Indiában, ahol az immár rendszeressé váló, elviselhetetlen forrósággal járó hőhullámokban egyes helyek holtan kezdtek el potyogni a madarak az égből. A vízlelőhelyeik kiszáradásával szomjan maradó szárnyasok a végkimerültségtől pusztulnak naponta.
A 1,5 milliárd ember által lakott Pakisztán, India és Sri Lanka területén április óta tart a forróság – Indiában 122 éves, Pakisztánban 61 éves melegrekordokat megdöntve. A pakisztáni Jacobabad városában a legmelegebb nappali hőmérséklet elérte az 50 Celsius-fokot, és
gyakran éjszaka sem csökkent 30 fok alá.
A meleg az állatvilág mellett természetesen a lakosságra is hatással van. Különös tekintettel a mezőgazdaságban dolgozókra, ami ezen országok lakosságának közel felét jelenti. A legsúlyosabban érintetett területeken akár felével is csökkenhet a várható terméshozam – részben ez is hozzájárult, hogy India betiltotta a gabonaexportot, ezzel súlyosbítva az Ukrajnában dúló háború okozta terményár emelkedést.
A szubkontinensen a lakosság nem egyformán szenved a jelenségtől, a leginkább érintett rétegek a legszegényebbek, akik légkondicionálás hiányában szinte egyáltalán nem tudnak menedéket keresni a klímaváltozás nyomán egyre elviselhetetlenebb, szélsőséges időjárás elől. A gazdagabb csoportok körében egyre keresettebbek a léghűtő berendezések, amik megnövelik az áramfogyasztás.
India az áramellátásának kétharmadát fedezi fosszilis forrásokból, így a meleg miatt megnövekedett fogyasztás több kibocsátáshoz vezet, ami méginkább súlyosbítja a hőhullámokat, ezzel egy ördögi körbe kergetve a lakosságot.
India a tavaly év végi COP26 konferencián 2070-re ígérte a karbon semlegességét, ami az elmúlt évek tendenciáját tekintve nagyon sokára van: 2010 óta a legszolidabb becslések szerint is legkevesebb 6500 áldozata volt az extrém melegnek.
A fejlődő országok persze jogosan vetik fel a kibocsátáshoz való jogukat, hiszen a globális észak, így Nyugat-Európa és Észak-Amerika másfél évszázadon keresztül, az ipari forradalom után nyakló nélkül pöfögött a légkörbe bármit, amit a kapitalizmus kiépítéséhez szükséges volt odaeregetni. (És pöfögi a mai napig.)
A hőhullámok Európában is egyre nagyobb problémát jelentenek, Dél-Spanyolországban a hétvégén 42 fokos hőmérsékletet is mértek, ezzel az elmúlt húsz év legmelegebb májusa az idei.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) idén megjelent jelentéséből is az derül ki, hogy Európában a hőhullámok jelentik a klímaváltozással járó jelenségek közül a leghalálosabbat. Különösen Dél-Európában, a földrajzi adottságok miatt és Kelet-Európában, (így Magyarországon is) a fejletlenebb egészségügy miatt követelhet több emberéletet az extrém meleg.
(via. Jacobin)
