Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Orbán szerint Zelenszkij nyíltan beavatkozott a választási kampányba az ellenzék oldalán, de Ukrajna számíthat hazánkra

Ma hivatalosan is letette miniszterelnöki esküjét Orbán Viktor. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetséget 2003 óta vezető Orbánnak a mai alkalom valószínűleg nem tartogatott nagy izgalmakat, hiszen az 59. születésnapját idén május 31-én ünneplő politikust már korábban már négyszer választották kormányfővé, először 1998-ban, legutóbb pedig 2010-ben, 2014-ben és 2018-ban. Mielőtt azonban sor kerülhetett volna az eskütételre, az Országgyűlésnek előbb meg kellett választani az azóta már visszavonult köztársasági elnök, Áder János által kormányfőnek felkért Orbán Viktort.

A voksolás azonban szintén nem tartogatott túl nagy izgalmakat Orbán számára, a 199 fős törvényhozás képviselőinek kétharmada, 133 fő támogatta a miniszterelnökké válását.

Orbán ellen csupán 27 képviselő szavazott, míg a a Demokratikus Koalíció és Jobbik frakciója (valamint az Országgyűlés alakulóülését bojkottáló és képviselői esküjét Kövér László házelnök döntése miatt azóta le nem tevő Hadházy Ákos független képviselő) nem vett részt a kormányfő-választáson.

Újbóli hivatalba lépése utáni első beszédében a régi-új miniszterelnök először is köszönetet mondott az április 3-án tartott országgyűlési voksoláson határon innen és túl is nagy számban résztvevő választópolgároknak, külön kiemelve azt is, hogy a rendszerváltás óta még soha annyian nem szavaztak egy pártra, mint amennyien a Fidesz-KDNP listáját és egyéni képviselőit támogatták. Orbán emellett azt is hozzátette, hogy 12 év kormányzás ellenére a szavazók abszolút többsége – egész pontosan 54,11 százaléka – szavazott bizalmat a kormánypártoknak, amelyhez hasonló mértékű támogatást legutóbb szintén a Fidesz-KDNP szövetség tudott felmutatni  még 2010-ben, amikor 52,7% százalékos eredménnyel nyerték meg a választást. A voksolás eredményével láthatóan elégedett Orbán Viktor az Országgyűlési képviselőkhöz fordulván kijelentette, hogy „a becsülettel elvégzett munka derűjével állok önök előtt”.

A Fidesz vezetője szerint különösen fényesen csillog a választási siker akkor, amikor „Brüsszel, Soros György, a nemzetközi pénzemberek és a média” is az ellenzék győzelmen munkálkodott. Míg a kormányzati kommunikáció szerint a fenti csoportok már tulajdonképpen a jobboldal 2010-es hatalomra kerülése óta nyílt harcot folytatnak Magyarországgal szemben, addig a miniszterelnök szerint az idei választáson a Fidesz-KDNP új ellenlábasokat is kapott Ukrajna elnöke, Volodomir Zelenszkij és és a kijevi kormány képében.

Orbán Viktor szerint ugyanis Zelenszkij és az ukrán kormány egyaránt nyíltan beavatkoztak a választási kampányban és az ellenzéki összefogás pártjait támogatták.

Orbán már a választások estéjén tartott győzelmi beszédében is odaszúrt egyet Ukrajna államfőjének, aki az Európai Tanács egyik ülésén nyilvánosan szólította fel a magyar miniszterelnököt, hogy álljon ki egyértelműen az Oroszországgal szemben háborút vívó Ukrajna mellett és támogassa a konfliktusra adott olyan uniós válaszreakciókat, mint a különböző gazdasági szankciók és az ukrán hadseregnek nyújtott fegyverszállítmányok. A kormányfő azonban hozzátette, hogy a mostani konfliktusban Oroszország volt az, aki támadott és Ukrajna az, aki támadás alatt áll, ezért keleti szomszédunk számíthat a támogatásunkra –még akkor is, ha ehhez Orbán szerint az kell, hogy félretegyük, hogy a 2019-ben életbe lépett nyelvtörvény miatt a kárpátaljai magyar közösségnek milyen jogsértéseket kellett elszenvednie.

Az ukrajnai háborút illetően ezen kívül Orbán még szót ejtett a hazánkat is elérő menekültválságra adott elsőrangú válaszreakcióról (melynek egyik oldalán ott van a valóban példátlan állampolgári szolidaritás,  a másikon viszont az állami szervek és kiváltképp a kivéreztetett menekültügyi ellátórendszerrel kapcsolatos problémák, amellyel mi is számos cikkünkben foglalkoztunk).

Megválasztása utáni első beszédében Orbán Viktor olyan nemzetközi szervezeteknek is kiemelt figyelmet szentelt, mint a NATO és az EU, melyeknek bár hazánk igen régóta tagja, de az Orbán-kormány viszonya minimum ambivalens velük. A NATO-tagság a miniszterelnök szerint létkérdés Magyarországnak, azonban úgy véli, hogy a brüsszeli központú katonai szervezet védelmi célokra jött létre, ezért az ukrajnai orosz agresszió nyomására sem szabad egy antanthoz hasonló katonai szövetséget faragni belőle.

Ennek fényében nem meglepő módon Orbán nem támogatja a háború nyomán az eddiginél is nagyobb sebességre kapcsoló fegyverkezési versenyt és a konfliktus diplomáciai megoldását sürgeti.

A kormányfő az Európai Unióról is igen kritikusan nyilatkozott, az EU szerinte ugyanis rá akarja erőltetni Magyarországra a bevándorlással és az LMBTQ-közösséget érintő kérdésekkel kapcsolatos nyugat-európai álláspontot. Szónoklata ezen részén egy drámai költői kérdésre is futotta Orbántól, aki az egybegyűlt képviselőkhöz fordulván azon elmélkedett, hogy „mit is keresünk az Európai Unióban”. „Az álmainkat” érkezett rögvest a feszültséget megtörő válasz a miniszterelnöktől, aki szerint az Unió akár jelképezhetné a ” szabad és egyenlő nemzetek közösségét, a demokráciák demokráciáját” és azt ígérte, hogy amíg „egy fikarcnyi esély is van arra”, hogy az EU ilyen szervezetté váljon, addig Magyarország a tagjaként fog küzdeni ezért.

A kormányfő az előttünk álló nehéz gazdasági kilátásokról is ejtett néhány szót, kijelentvén, hogy Magyarország jól állja a sarat a globális méretű válságban, melynek súlyosságáért szerinte a brüsszeli döntéshozókat is felelősség terheli. Orbán ezen felül megvédte az egyes termékek esetén bevezetett – és bal és jobboldalról egyaránt komoly kritikákat kiváltó – hatósági árszabályozással kapcsolatos intézkedést, azonban hozzátette, hogy alapvetően nem pártolja a direkt beavatkozást a piaci folyamatokba, így azokat csak az olyan rendkívüli helyzetekben látja elfogadhatónak, mint amilyet a mostani globális krízis teremtett.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán