Csődvédelmet kért a Tungsram, miután a cég hitelezője, az Eximbank inkasszót nyújtott be a vállalat bankszámláira – derül ki a Telex cikkéből a cég közleménye alapján.
A cég ugyanakkor derűlátó a beszámolók alapján, mondván tiszteletben tartja a bank döntését, ez azonban még nem jelenti működése végét.
„A Tungsram továbbra is legfontosabb prioritásként kezeli munkavállalói, vevői, beszállítói és a hatóságok felé vállalt kötelezettségeinek teljesítését, ezért a vállalat a mai napon egy jogi és pénzügyi védelmet jelentő lépést tett, amely ezt az ellentétet feloldhatja: csődvédelmet kért”
– áll a beszámolók szerint a dolgozói több mint felét elbocsátó, a világítótest-gyártást éppen leépítő cég közleményében.
A vállalat tájékoztatta erről a dolgozókat, szakszervezeteket, üzemi tanácsokat, bankokat is. Mint írják,
„a csődvédelem a közhiedelemmel ellentétben nem egy cég megszűnését, hanem éppen azt jelenti, hogy megpróbáljuk sikeres túlélését biztosítani. Nem terveztük ezt a lépést, de lehetőséget ad nekünk.”
Korábban persze azt is közölték hogy nem kívánnak dolgozókat kirúgni, később mégis erre lett szükség a cég túlélésének, profitábilitásának és a maradó munkavállalók megélhetésének biztosítása érdekében.
A Tungsram Operations Kft. a csődvédelem alatt újjászervezheti működését és megegyezhet hitelezőivel. Az eljárás benyújtását követő munkanaptól kezdve fizetési haladékot kap tartozásaira, és felállít egy Reorganizációs Szervezetet, ami a reorganizáció pénzügyi tervet dolgoz ki a vagyonfelügyelő bevonásával. A cég arra törekszik, hogy a csődvédelem kilencvenedik napjára megegyezzen a hitelezőkkel.
Jörg Bauer, a cég vezetője közölte, hogy „ahhoz, hogy sikeresen végződjék az eljárás, elengedhetetlen, hogy dolgozóink, vevőink, beszállítóink és partnereink bizalma töretlen maradjon a Tungsram iránt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha ez a bizalom, ez a hit megvan, akkor sikeres lehet az eljárás”.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a dolgozók érdekeit nem sérti a csődvédelem,mivel
„a munkabérre és a bérjellegű egyéb juttatásokra (távolléti díj), végkielégítésre, az ezeket terhelő adókra és más közterhekre nem vonatkozik, ezeket tehát a csődeljárás alatt fizetni kell”.
A Tungsram kálváriája élénken foglalkoztatja a közéletet, ennek megfelelően politikai fókuszba is került, az érintett települések vezetései többször jelentettek be támogató programokat, Újpest és a főváros például mind a négyszáz elbocsátott újpesti dolgozónak igyekszik új munkahelyet találni, amire Wintermantel Zsolt korábbi polgármester úgy reagált, inkább azonnali anyagi támogatásra lenne szükség. Az LMP pedig azon az állásponton van, hogy a nagyvállalatot állami kezelésbe kellene venni.
Mint arról a Mérce is többször beszámolt, a Tungsram fényipari nagyvállalat április végén jelentette be, hogy megszünteti a hagyományos világítástechnikai termékek gyártását, ezért 1600 dolgozóját elbocsátja több ütemben az év végéig.
A létszámleépítés legnagyobbrészt a gyári dolgozókat érinti a cég mind az öt gyárában, azaz Budapesten, Hajdúböszörményben, Kisvárdán, Nagykanizsán és Zalaegerszegen is elbocsátásokra kerül sor az év második felében. Elsőként a kisvárdai és hajdúböszörményi gyárakban indul a leépítés. Az első ütemben érintett dolgozók elbocsátására 2 hónap múlva kerül sor.
A 19. század óta működő cég elbocsátott dolgozóinak sorsát a Mérce szorosan követi, erre a linkre kattintva elérhetők eddigi írásaink a témában.
