Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Boris Johnson irodáját is megfigyelhették a Pegasus kémprogrammal

Ez a cikk több mint 2 éves.

Boris Johnson brit miniszterelnök értesülései szerint a Downing Streeten található irodát több irányított támadás is érhette a Pegasus kémszoftverrel – számolt be róla a Guardian. A Citizen Lab és a Torontói Egyetem jelentése szerint a támadásokat az Egyesült Arab Emírségekben található Pegasus üzemeltetők indíthatták a  kormányzati szervek ellen 2020 és 2021 között.

A Citizen Lab hozzátette, ugyanebben a két évben a Külügyminisztérium ellen is valószínűsíthetően kibertámadások történtek, melyeket szintén az Emírségekhez, valamint Ciprushoz és Jordániához kötöttek. A kutatók egyelőre nem tudták beazonosítani a támadást ért konkrét személyeket a minisztériumban és a miniszterelnök irodájában. A hackertámadással kapcsolatos vádak súlyos nemzetbiztonsági kérdéseket vetnek fel a brit kormányzatban.

A Pegasus szonftvert kiadó NSO csoport az izraeli védelmi minisztérium ellenőrzése alatt áll. Szerintük a techcéget folyamatos támadások érik az Amnesty International és a Citizen Labhoz hasonló „politikailag motivált szervezetek” felől, melyek hiányos vagy nem megfelelő információkon alapulnak. Állításuk szerint a mostani támadások nem köthetők NSO termékekhez, így a Citizen Lab jelentése nem állja meg a helyét.

A Citizen Lab igazgatója, Ron Deibert úgy véli, a külügyminisztérium külföldön található eszközeit támadhatták meg a programmal. A brit miniszterelnököt azért értesítették a hackertámadásokról (melyet a szervezet tagjai nem szoktak) mert az Egyesült Királyság jelenleg számos, kiberpolitikával kapcsolatos jogalkotási folyamat közepén van.

Korábban több képviselő és élesen bírálta Boris Johnsont amiért állításuk szerint előrább helyezi a kereskedelmi egyezményeket a nemzetbiztonságnál. Novemberben 10 képviselő levelet írt a miniszterelnöknek, melyben felszólították a kormányt, hogy fejezze be kiberbiztonsági együttműködéseit azokkal az országokkal, amelyekről ismert, hogy NSO spyware-t használtak, újságírók vagy közéleti személyiségek megfigyelésére– és szabjon ki szankciókat az NSO-val szemben.

A Pegasus kémszoftver célpontjait tartalmazó adatbázist a Forbidden Stories újságíróhálózat és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerezte meg, majd egy nemzetközi nyomozás keretében 17 szerkesztőség – köztük Magyarországról egyedüliként a Direkt36 – közösen dolgozta fel még tavaly júliusban. A kémbotrányról a Mérce számos alkalommal beszámolt. Így megírtuk, hogy a TEK volt második emberét is megfigyelhették az izraeli Pegasus kémprogrammal, kémkedhettek a kormánykörök luxusutazásai után nyomozó fotós-újságíró után is, a kiszivárgott listán pedig újságírók, ügyvédek és üzletemberek neve is szerepelt.

A programot gyártó NSO csoportot 2019-ig az amerikai Francisco Partners magántőkealap-kezelő cég birtokolta, amely 25 milliárd dollárt kitevő vagyont kezel, s mintegy 300 cégbe fektetett be. Az NSO a botrány kirobbanása után úgy nyilatkozott, hogy a Forbidden Stories jelentése tele van téves feltételezésekkel és megalapozatlan elméletekkel, amelyek kétségeket vetnek fel a források megbízhatóságával kapcsolatban.