Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Kúria kimondta: nem jogszerűtlen az érvénytelen népszavazásra buzdítás, a civileknek nem kell bírságot fizetniük

Frissítés 19:25: Cikkünk publikálása után befutott a Helsinki Bizottság reakciója a Kúria döntésére. A jogvédő szervezet weboldalán közzétett információk szerint  míg a Kúria az öt kérdéses ügyben háromban a civilek javára döntött, addig a maradék két ügyben egy másik kúriai tanács  érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Háttér Társaság kérelmét, és helybenhagyta az NVB által kiszabott 3 millió forintos bírságot, illetve bírság kiszabása nélkül szintén érdemi vizsgálat nélkül utasította el az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság beadványát. Mindkét szervezet az Alkotmánybírósághoz fordul. A megbírságolt szervezetek szolidárisak egymással, ezért a közösen fizetik ki a bírságot és tovább folytatják a munkát annak eltörlésére.

Ahogyan arról az MTI beszámolt, a  legfőbb bírósági fórumnak számító Kúria megítélése szerint nem volt jogsértő, hogy 15 civil szervezet az április 3-i országgyűlési választásokkal egy napon tartott, a kormányoldal érvelése szerint „családvédelmi”, ellenzői szerint azonban csupán homofób kampányfogásként felfogható népszavazáson az érvénytelen szavazatra buzdított.

A referendum annak ellenére is érvénytelen lett, hogy a rendszerváltás óta lezajlott 9 közül  a harmadik legnagyobb, 69,59 százalékos részvételt hozó országgyűlési választásokkal párhuzamosan tartották, ami leginkább az érvénytelen szavazatok magas számának tudható be: szavazólapot felvevő állampolgárok 20-21 százaléka (a négy kérdéstől függően) érvénytelen voksot adott le, így végül csak 47 százalék volt az érvényes szavazatok aránya, ami alatta maradt a népszavazások esetén használatos 50 százalékos érvényességi küszöbnek.

Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy valamivel több mint 1 millió 700 ezerre tehető azoknak az állampolgároknak a száma, akik nem az otthonmaradásukkal, hanem az érvénytelen szavazatuk leadásával léptek fel a kormányzati gyűlöletkeltés ellen.

Ebben az eredményben komoly szerepe van azoknak a civil szervezeteknek és ellenzéki pártoknak akik arra buzdították a választókat, hogy ne legitimálják érvényes voksukkal a kormány jogi szempontból nézve közel értelmezhetetlen, leginkább csak kampányfogásként felfogható népszavazást.

A civilek által folytatott, a népszavazás érvénytelenségét célul kitűző kampányról szóló riportunk itt olvasható.

A Nemzeti Választási Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy az érvénytelen szavazásra buzdító civil szervezetek jogsértést követtek el. Ahogyan azt mi is megírtuk,az NVB április 9-én bírságot szabott ki azokra a civil szervezetekre, amelyek érvénytelen voksolásra buzdítottak a gyermekvédelmi népszavazáson.

A testület indoklása szerint a népszavazási kampány nem irányulhat az érvénytelen szavazásra való buzdításra, „mert az nemcsak szétfeszíti, hanem át is töri a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot”.

Az NVB úgy értékelt, hogy az érvénytelen szavazásra buzdítás ezért visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül. Ezek alapján az NVB 15 szervezetet egyenként 176 400 forint bírság megfizetésére kötelezett. A Bizottság szerint a következő NGO-k sértették meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, amikor érvénytelen szavazásra buzdítottak a népszavazáson:

  • az Amnesty International Magyarország,
  • az Artemisszió Alapítvány,
  • a Szivárvány Misszió Alapítvány,
  • a Háttér Társaság,
  • a Labrisz Leszbikus Egyesület,
  • a Magyar Aszexuális Közösség,
  • a Magyar Helsinki Bizottság,
  • az Atlasz Leszbikus, Meleg, Biszexuális Transznemű és Queer Sportegyesület,
  • a PATENT Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesület,
  • a noÁr mi vagyunk! Nonprofit Kft.,
  • a Prizma Transznemű Közösség,
  • a Szimpozion Egyesület,
  • a Szivárványcsaládokért Alapítvány,
  • a Társaság a Szabadságjogokért és
  • a Transvanilla Transznemű Egyesület.

Az NVB emellett az Amnesty International Magyarországot ugyanezért egy másik kifogás elbírálása során további hárommillió forint bírság megfizetésére kötelezte.

A civilek a döntés ellen szinte azonnal fellebbezést nyújtottak be. A Kúria szerdán még érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a Háttér Társaság felülvizsgálati kérelmét, mivel a budapesti Markó utcában székelő bírói szerv megítélése szerint ahhoz nem csatoltak a Nemzeti Választási Bizottság határozatának jogsértő mivoltát megindokló érvelést.

A mai napon azonban a Kúria érdemben vizsgálta be a témával kapcsolatos két kérelmet – az egyiket az Amnesty International kezdeményezte az őt érő hárommilliós bírság ügyében, míg a másik jogorvoslati kérelmet a 15 civil szervezet közösen nyújtotta be. A két beadvány vizsgálata során a Kúria arra jutott, hogy

a népszavazási kampányban az érvénytelen voksolásra buzdító civilek a véleménynyilvánításhoz való jogukkal éltek, ezért a legfőbb bírói szerv a Nemzeti Választási Bizottság elmarasztaló határozatát is megváltoztatta.

A jogerős ítélet indoklása kifejti, hogy a népszavazáson való részvétel a választópolgárok számára nem kötelezettség, hanem alapjog, amellyel a választópolgár élhet úgy, hogy a népszavazáson nem vesz részt, részt vesz és szavaz érvényes vagy érvénytelen szavazat leadásával. A Kúria azt is hozzátette, hogy nincs olyan jogszabályhely, amely büntetné az érvénytelen szavazásra való buzdítást, vagyis nem indokolt, hogy az NVB emiatt büntessen meg civil szervezeteket.

Azt az ítélet indoklása is elismeri, hogy az érvénytelen szavazást támogató felhívások ellentétesek lehetnek a a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával, azonban hozzáteszi, hogy a szólás-és véleményszabadság különös védelmet élvező alapjog, melynek korlátozása csak az alkotmányban lefektetett módokon lehetséges. Az Amnesty Internatonal ügyében hozott döntése kapcsán a Kúria azt is leszögezte, hogy szó sem volt arról, mint amivel a Nemzeti Választási Bizottság vádolta a nemzetközi emberjogi szervezetet, vagyis hogy visszaélésszerűen buzdította a választópolgárokat az érvénytelen szavazásra. A Kúria szerint az Amnesty valójában nem tett mást, mint élvén az Alaptörvényben rögzített jogával, közéleti vélemény kifejezéseként folytatott kampányt az homofób népszavazás érvényessége ellen.

Nem ez volt az első alkalom, hogy a kormány legfeljebb kampányfogásként értelmezhető népszavazást tartott, így az sem most először fordult elő, hogy az NVB meg akarta bírságolni egy referendum érvényessége ellen küzdő szervezet.

A 2016-os, szintén érvénytelen „kvótanépszavazáson” a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP)  arra buzdította a választókat, hogy szavazzanak érvénytelenül, és a lefotózott szavazólapot osszák meg az MKKP erre készített telefonos appjával. Az MKKP-t az NVB és a Kúria is elmarasztalta. A Kutyapártnak Strasbourgig kellett kutyagolniuk, hogy ott kimondják: semmilyen törvényt nem sértettek meg, és bár a véleményszabadsághoz fűződő jognak lehetnek korlátai, de ezek közül egyik sem merült fel, az NVB és a Kúria döntései ezért sértették a véleményszabadság szabad gyakorlását.

(Forrás: 444.hu, MTI, Mérce)

Címlapkép: A Háttér Társaság és az Amnesty International matricái az április 3-ai népszavazás érvénytelenítéséért indított kampányhoz. Fotó: Mérce