Nincs tisztázva, hogy ha nem tiltja a törvény az érvénytelen szavazat leadását, akkor miért lenne jogsértő így szavazni – ez az egyik legsúlyosabb a számos tartalmi és formai érv közül, amely miatt nonszensznek tűnik a Nemzeti Választási Bizottság által a gyermekvédelminek nevezett népszavazás érvénytelítéséért kampányoló civilekre kiszabott bírság. Erről a Magyar Helsinki Bizottság jogásza, Fazekas Tamás beszélt a 444-nek.
Mint arról a Mércén is beszámoltunk, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteken bírságot szabott ki azokra a civil szervezetekre, amelyek érvénytelen voksolásra buzdítottak a gyermekvédelmi népszavazáson. A testület indoklása szerint a népszavazási kampány nem irányulhat az érvénytelen szavazásra való buzdításra, „mert az nemcsak szétfeszíti, hanem át is töri a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot”. Az NVB úgy értékelt, hogy az érvénytelen szavazásra buzdítás ezért visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül. Ezek alapján az NVB 15 szervezetet egyenként 176 400 forint bírság megfizetésére kötelezett. A Bizottság szerint a következő NGO-k sértették meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, amikor érvénytelen szavazásra buzdítottak a népszavazáson:
- az Amnesty International Magyarország,
- az Artemisszió Alapítvány,
- a Szivárvány Misszió Alapítvány,
- a Háttér Társaság,
- a Labrisz Leszbikus Egyesület,
- a Magyar Aszexuális Közösség,
- a Magyar Helsinki Bizottság,
- az Atlasz Leszbikus, Meleg, Biszexuális Transznemű és Queer Sportegyesület,
- a PATENT Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesület,
- a noÁr mi vagyunk! Nonprofit Kft.,
- a Prizma Transznemű Közösség,
- a Szimpozion Egyesület,
- a Szivárványcsaládokért Alapítvány,
- a Társaság a Szabadságjogokért és
- a Transvanilla Transznemű Egyesület.
Az NVB emellett az Amnesty International Magyarországot ugyanezért egy másik kifogás elbírálása során további hárommillió forint bírság megfizetésére kötelezte.
Fazekas Tamás szerint nem derül ki az NVB határozatából, hogy
- miért épp 176.400 forintos bírságot vetett ki a 15 civil szervezetekre,
- miért bírságolták meg a Prizma Közösséget, amelyik nem is jogi személy,
- miért bírságolták meg az Artemissziót, a Patentet és az Atlaszt, amelyek tagjai ugyan a Magyar LMBT Szövetségnek, ám nem vettek részt a népszavazási kampányban, továbbá
- probléma, hogy nincs tisztázva a tényállás, tehát hogy mi a baja a kifogások benyújtóinak és az NVB-nek a kifogásolt hirdetésekkel, hiszen nincs megjelölve sem azok forrása, sem az, hogy melyik szöveget tartják jogsértőnek és miért, ahogy az sem, hogy melyik szervezetnek mi köze a szövegekhez, és hogy mi az érintettsége a kifogástevőnek.
Az ügyvéd szerint a tartalmi kifogások legalább ilyen súlyosak:
- nincs tisztázva, hogy ha nem tiltja a törvény az érvénytelen szavazat leadását, akkor miért lenne jogsértő így szavazni,
- logikailag sem áll meg, hogy miként lehet az erre való felhívás jogszerűtlen,
- a határozat tartalmi alapon korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát, és az egész tulajdonképpen leginkább egy politikai deklaráció a kormány népszavazása mellett.
Fazekas Tamás arra is rámutatott, hogy az NVB indoklásában egy orosz bíró, bizonyos Dmitrij Dedov 2020-ban írt érvelése köszön vissza, aki 2020-ban az Emberi Jogok Eurppai Bíróságán 18 bíró közül az egyetlen volt, aki különvéleményt írt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt javára, ugyancsak egy népszavazási kampány kapcsán hozott ítélethez. Mint ismert, a Helsinki képviselte az MKKP-t azt követően, hogy a hat évvel ezelőti kvótanépszavazáson a Kutyapárt arra buzdította a választókat, hogy szavazzanak érvénytelenül, és a lefotózott szavazólapot osszák meg az MKKP erre készített telefonos appjával. Az MKKP-t az NVB és a Kúria is elmarasztalta. Strasbourgig kellett menniük, hogy ott kimondják: semmilyen törvényt nem sértettek meg, és bár a véleményszabadsághoz fűződő jognak lehetnek korlátai, de ezek közül egyik sem merült fel, az NVB és a Kúria döntései ezért sértették a véleményszabadság szabad gyakorlását.
A megbírságolt civilek szerint el akarják hallgattatni őket az érvénytelen népszavazás miatt, ezért felülvizsgálati kérelmet adtak be a Kúriához. A 444-hez eljuttatott érvelésük szerint a szólásszabadság korlátozásának számít, ha nem engedélyezik az érvénytelen voksolást.
Ahogy arról korábban már írtunk, az április 3-az országgyűlési választásokkal egy napon tarott, a kormány által gyermekvédelminek mondott népszavazás érvénytelen lett.
A Telex összesítése szerint szerint a népszavazáson végül 1,5 millió feletti számmal minden idők legmagasabb érvénytelenszavazat-arányát produkálták a választók, minden harmadik leadott voks érvénytelen volt. Így fordulhatott elő az, hogy bár többen szavaztak nemmel, mint ahányan a Fideszre voksoltak, mégsem lett érvényes a kormány által kezdeményezett népszavazás. Ha igennel szavaztak volna azok, akik nem értettek egyet a Fidesz által kampánytémává tett melegellenességet napirenden tartó népszavazás kérdéseivel, akkor a népszavazás eredménye érvényes lett volna, és a Fidesz által szorgalmazott nemek nyertek volna.
