Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Sokkolja a világot a Kijevhez közeli Bucsa városában elkövetett mészárlás, a front kelet felé tolódik – háborús összefoglaló

A Mérce napi összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a április 4-i nap összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.

Miközben az elmúlt napokban úgy éreztük, hogy legalább részben fellélegezhetünk – valamint a hétvégét elsősorban az országgyűlési választások bűvöletében töltöttük – a valóság az, hogy hozzánk rém hangosan és irtó közel továbbra is pusztít az elmúlt évtizedeben a kontinensünket sújtó egyik legsúlyosabb konfliktus, az orosz-ukrán háború. Annál is inkább igaz ez, hogy a tegnapi napon egy újabb, sokkoló bizonyítékát kaptuk a putyini rezsim szerint éppen Ukrajna „nácítlanítását végrehajtó” végrehajtó orosz hadsereg által elkövetett kegyetlenkedéseknek.

Az ukrán hatóságok hatalmas jelöletlen tömegsírokat találtak a felszabadított Bucsa városában

Ahogy azt már legutóbbi, pénteki összefoglalónkban is megírtuk, az ország fővárosát, Kijevet és térségét célba vevő invázió nagyon úgy néz ki, hogy kudarcba fulladt. Az orosz csapatok február 24. óta se elfoglalni, se körbezárni nem voltak képesek az ukrán fővárost, kisebb részsikereken kívül semmilyen jelentős sikert nem tudtak elkönyvelni, és a Kreml pár nappal ezelőtti bejelentéséhez híven jelentősen csökkent is a térségben az orosz hadsereg aktivitása. Nem úgy az ukrán hadseregé, amely tegnap óta több kisebb Kijevi-környéki települést is visszafoglalt, így a jelentések szerint a korábban elvesztett Csernobilt is.

Azonban nem tartott sokáig a fellélegzés.

Ugyanis a fővárostól északnyugati irányban 30 kilométerre fekvő Bucsában az ukrán hatóságok városszerte legalább 300 civil holttestét azonosították

A közösségi médiában terjedő felkavaró képsorok alapján számos kínzás nyomait viselő holttestre hátrakötött kezekkel, megcsonkítva találtak rá.

A 36 ezres ukrajnai városban műholdfelvételek egy körülbelül 13,5 méteres árkot is azonosítottak egy templom közelében, ahol egy tömegsírt találtak. Sajtóértesülések szerint más Kijevhez közel fekvő városokban is az utcán fekvő civil áldozatokra bukkantak az ukrán hadsereg egységei és összesen már legalább 410 áldozatot azonosítottak.

 

 A Bucsában elkövetett mészárlásért az ukrán kormány és a nyugati országok egyaránt az orosz hadsereget teszik felelőssé.

A városba látogató elnök, Volodomir Zelenszkij arról beszélt, hogy a Bucsában történt háborús bűnöket „népirtásként fogja elismerni a világ”, valamint hozzátette, hogy az atrocitások fényében nehezebbé válik a béketárgyalások folytatása Oroszországgal.

A nemzetközi közvélemény szinte egyöntetűen elítélte a mészárlást. A háború lezárása érdekében Vlagyimir Putyinnal többször is tárgyalásokat folytató – és ezért Lengyelország miniszterelnökétől, Mateusz Morawieckitől nemrég éles bírálatot elszenvedő – francia elnök, Emmanuel Macron háborús bűnként hivatkozott a Bucsában történtekre, melyért megítélése szerint szinte teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy az orosz hadsereg a felelős és az elkövetők elleni nemzetközi fellépést sürgetett. A mészárlásra adott reakció részeként Németország kormánya negyven orosz diplomatát utasít ki az Európai Unió legnépesebb országából. Hasonlóan tesz a korábban már számos orosz diplomatát távozásra felszólító Litvánia és Franciaország is.

A kezdetben sokak szerint a háború kapcsán túlságosan óvatoskodónak mutatkozó berlini vezetés „bekeményítését” jelzi az a tény is, hogy a zöldpárti gazdasági miniszter, Robert Habeck mai bejelentése alapján a német kormány átmenetileg állami irányítás alá vonja az Oroszország egyik legnagyobb állami energiacégének számító Gazprom németországi leányvállalatát, annak érdekében, hogy biztosítva legyen az ország földgáz-ellátása. Habeck azonban sietett leszögezni, hogy a szeptember 30-ig tartó átmeneti időszak után a berlini kormány nem tervezi állami tulajdonba venni a vállalatot. A döntésre azután került sor, hogy a Gazprom pénteken bejelentette a kivonulását Németországból.

A mészárlás kapcsán „példátlan brutalitásról” beszélt Norvégia egykori miniszterelnöke, a jelenleg a NATO főtitkári pozícióját ellátó Jens Stoltenberg, az Európai Tanács elnöke, Charles Michel pedig a 168 óra információi alapján szintén sokkolónak nevezte a történteket, hozzátéve, hogy az Európai Unió kész megadni minden segítséget az ukrán hatóságoknak annak érdekében, hogy össze tudják gyűjteni a szükséges bizonyítékokat, és eljárás indulhasson a nemzetközi bíróságokon.

Az USA elnöke, Joe Biden bár nem mutatkozott hajlandónak arra, hogy ukrán kollégájához hasonlóan népirtásként hivatkozzon a mészárlásra, de kijelentette, hogy a Bucsában történtekért  az általa „brutális háborús bűnösnek” tartott Vlagyimir Putyinnak nemzetközi bíróság előtt kéne felelnie. Az USA kormányfője további, eddig nem részletezett szankciókat is ígért, valamint Linda Thomas-Greenfield az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete bejelentette, hogy Washington mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy Oroszországot kizárják az Egyesült Nemzetek Szervezetének Emberi Jogi Tanácsából.

Moszva ezzel szemben határozottan tagadja, hogy az orosz hadsereg lenne felelős a mészárlásért, melynek elkövetésével „ukrajnai nácikat” vádolja, kormányzati tisztviselők pedig a Bucsából származó felvételeket pedig hamisnak minősítették.

Az orosz kormány szerint a nyugati országok és Zelenszkij elnök azon mesterkednek, hogy megteremtsék a boszniai muszlimok ellen elkövetett 1995-ös srebrenicai mészárlás „hibrid, hazug változatát”. Egy Kremlhez hű propagandista,  Vlagyimir Szolovjov egyenesen arról beszélt, hogy a mészárlást a brit kormány tervelte ki.

A bucsai mészárlás nyomán a közösségi médiában elkezdtek terjedni olyan képek, melyen fiatal ukrán nők hívják fel rá a figyelmet, hogy akár ők is ott lehetnének a meggyilkolt, megkínzott, nemi erőszaknak áldozatul esett civilek között, ha a nemzetközi közösség nem hajlandó végre érdemben fellépni az Oroszország által elkövetett agresszióval szemben.

 

Az orosz hadsereg a Donyec-medencére összpontosít, délen továbbra is válságos a helyzet

Az orosz hadi vezetés néhány napja bejelentette, hogy a háború első felvonását „lezártnak tekintik” és a továbbiakban az Ukrajna egészét érintő offenzíva helyett elsősorban az ország keleti és déli részén zajló műveletekre összpontosítják erőiket. Ennek bizonyítékaként a tegnapi napon az orosz határhoz közel fekvő, a háború kezdete óta súlyos veszteségeket elszenvedő Harkov városának egyik lakónegyedét ismét rakétatámadások érték, melyben legkevesebb heten életüket vesztették és 34-en megsebesültek.

A megszálló hadsereg kiemelt célja a keleti Donyec-régió elfoglalása. A térségben a Donyeci és a Luhanszki Népköztársaság képében már 2014 óta létezik két oroszbarát szakadárállam, melynek azonban csak egy szűk, néhány ezer négyzetkilométeres szegmensének van fennhatóságuk alatt ám szándékukban áll az irányítás megszerzése Donyec-medence több mint 50 ezer négyzetkilométeres területének teljes egésze felett. Az itteni erősödő orosz hadműveletekről tanúskodik, hogy vasárnap bombatalálat ért egy Rubizsnében található kórházat, melyben egy ember életét vesztette, hárman pedig megsérültek. Emellett a CNN értesülései szerint az ukrán hadsereg régiós vezetője arról számolt be, hogy az orosz hadsereg nagy számban csoportosít csapatokat Luhanszk térségébe, amely szerinte egy hamarosan kezdő offenzívára enged következtetni.

Továbbra is válságos a helyzet az ország déli, a Fekete-és Azovi-tengerhez közel eső részén, ahol az orosz hadsereg célja Ukrajna elvágása a tengerhez való hozzáféréstől, valamint a Moszkva által 2014-ben egyoldalúan annektált Krím-félsziget és a Donyec-medencében található szakadárállamok közötti szárazföldi összeköttetés megteremtése. Ennek az orosz szándéknak esett áldozatul a békeidőben közel félmilliós Mariupol is, melyet a már több mint egy hónapja tartó bombázások majdhogynem a földdel tettek egyenlővé.

A humanitárius katasztrófa sújtotta iparvárosban a polgármester elmondása szerint még mindig több 100 ezer lakos várja az evakuálást, melyet megnehezít, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt tagjai biztonsági okokra hivatkozva továbbra sem tudják elérni az evakuált várost, ahol a Le Monde információ szerint már legalább ötezer ember vesztette az életét a harcokban. Az ukrán miniszterelnök-helyettes azzal vádolta az orosz hadsereget, hogy megakadályozta a Vöröskereszt buszainak bejutását Mariupolba.

Az orosz hadsereg továbbra sem tett le a harmadik legnagyobb ukrán város, a tengerparti Ogyessza elfoglalásáról, melyet nehezít azonban, hogy az ukrán hadsereg ellenállása nyomán a megszálló csapatok eddig még nem tudták elérni a szárazföldön. Azonban ahogyan arról a France 24 is beszámolt, vasárnap légicsapások rázták meg az egymilliós kikötővárost, melyek egy olajfinomítót és üzemanyag tárolására használt épületeket vettek célba.

Budapesten ismeretlenek szétverték az ukrán háború túlélőinek képéből készített kiállítást

Az Azonnali főszerkesztője, Kósa András számolt be róla, hogy a választás éjszakáján a budapesti Móricz Zsigmond körtéren valaki megrongálta az kiállítást, melyet az ukrajnai háború elől hazánkba menekülők fényképeiből hoztak létre. Az installációt egy hete Karácsony Gergely főpolgármester, a XI. kerület DK-s polgármestere, László Imre és Barabás Richárd kultúráért felelős párbeszédes kerület alpolgármester közösen adták át a háborúban tanúsított álláspontjáért az Orbán-kormányt többször is élesen bíráló ukrajnai nagykövettel, Ljubov Nepoppal. A portál emlékeztetett rá, hogy már az átadót is többen oroszbarát bekiabálásokkal zavartak meg, tegnap pedig valaki több képet is letépett, míg másokra a háború súlyosságát relativizáló feliratokat firkált.

 Már több mint 4,2 millió embert üldözött el az otthonából az ukrajnai háború pusztítása

Legfrissebb értesülések szerint már több mint 4,2 millióra emelkedett azoknak a száma, aki elmenekülni voltak kénytelenek az ukrajnai háború miatt, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy

az orosz invázió alig több mint egy hónap alatt elüldözte otthonából a 44 milliós Ukrajna lakosságának közel tizedét.

Ezzel a jelenleg zajló háború már most is az Európát a második világháború óta érintő legsúlyosabb menekültválságának számít. A kontinensen zajló háborúk közül legutóbb a jugoszláv konfliktus teremtett hasonló mértékű humanitárius válságot, melynek 10 éve alatt hozzávetőleg két és félmillióan voltak kénytelenek elhagyni a Balkán térségét.

Hogyan lehet Magyarországról segíteni?

A magyarországi társadalom látható része mozdult meg a menekültek segítésére úgy a határ mellett mint más településeken és a fővárosban, példás szolidaritásról tanúbizonyságot téve, ami a kormány hosszú évek óta tartó menekültellenes kampánya után nem kis szó – igaz, ezúttal a kormány is a menekültek megsegítése mellett foglal állást.

Összefoglalónkban összeszedtünk néhány módot, ahogy a menekülteken segíteni lehet.

A legjobb, ha valamilyen szervezeten keresztül nyújtunk segítséget, legyen szó tárgyi vagy immateriális segítségről, például tolmácsolásról vagy szállásadásról. A szervezetek ugyanis fel tudják mérni, milyen erőforrásokra van szükségük, és mivel rendelkeznek.

Így érdemes nézni a következő felületeket:

  • Migration Aid – a Facebook oldalukon rendszeresen közzéteszik az aktuális helyzetjelentést, valamint hogy épp mire van szükségük. Oldalukon megtalálható a telefonszámuk is.
  • A Budapest Bike Maffia és az Age of Hope Alapítvány szintén naponta közzéteszi, mire van szükség. Jelenleg tábori ágyakat kérnek.
  • A települési önkormányzatok online felületei, Facebook-oldalai – a határmenti települések, mint például Záhony vagy Fényeslitke, közzéteszik felhívásaikat, hogy mire van szükségük a menekülők ellátásához. Ugyanígy országszerte számos önkormányzat írja ki, hogy milyen segítségre van szükségük akár helyben berendezett humanitárius központjaikhoz, akár hogy a határra küldjék.
  • Egyházi szervezetek – többek között a Mazsihisz, az EMIH, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Máltai Szeretetszolgálat is részt vesz a menekülők segítésében, velük is felveheti a kapcsolatot, aki segítséget ajánlana.
  • Ezen az oldalon magyarul, ukránul és angolul találhatnak hasznos információkat a menekülők.
  • De ha valaki egyszerűen kimegy a Keleti vagy a Nyugati pályaudvarra beszélgetni, segíteni helyben az érkezőket, az is hatalmas segítségnyújtás, és a helyben dolgozó segítők bizonyára meg tudják mondani, milyen tárgyi vagy nem tárgyi segítségre van szükségük.

 

Címlapkép: Forrás: Unian