Szokásához híven február végén is megvásárolta – virtuálisan – képzeletbeli bevásárlókosarának termékeit a G7 gazdasági magazin, hogy képet kapjunk egy átlagosnak vélt nagybevásárlás költségeiről. Ezúttal különösen érdekes kérdés, hogy az elmúlt hónapok inflációja és a hatósági árstop milyen hatással van a kasszánál fizetendő összegre.

A lap tapasztalatai szerint összességében nem sok jóval: az egy évvel korábbihoz képest több mint 2265 forinttal volt drágább a bevásárlásuk, míg az árstop a végösszeget mindössze 311 forinttal kompenzálta.

Az árstopban, ami miatt februártól a tavaly októberi árakon kell forgalmazni őket, az alábbi termékek érintettek, a lap a jobb összehasonlíthatóság végett közölte a 2020. februári, vagyis két évvel ezelőtti árakat is.

• Cukor, kilója 2020 január végén 205-239 forint között volt, most üzlettől függően 239-269 forint lenne, az árstop pedig 229-249 forint közé szorította le.
• Liszt, kilója két éve 109 forint volt, most 159 lenne, az árstop következtében 10 forinttal olcsóbb, azaz 149 forintért elérhető.
• Csirkemell, (filé) kilója 1449 forint volt 2020 januárjában, most 1399-1649 között lenne, de az árstop következtében 1400-1499 forintba kerül.
• Napraforgó étolaj, literje 2020 elején 339-369 forint között mozgott, most 640 forint lenne, de az árstop következtében 540-579 közé ment vissza.
• 2,8-as UHT tej, literje két éve 209 forint volt, most 209-259 forint között mozogna, az árstop következtében 209-219 forintba kerül.
• Sertéscomb és csirke far-hát. Mivel ezek nem szerepelnek a G7 szokásos kosarában, nem terjedt ki rájuk a vizsgálatuk.

A lap az Aldi, Lidl, Penny Market és Tesco áruházakban hasonlította össze a 42 alapvető termékből álló kosarak árait. Míg 2021 február végén a kosarak árai 15 800 és 17 700 forint között mozogtak, addig idén 18 200-19 300 forintot kellet fizetni ugyanazokért a termékekért. Ezzel 11,7 százalékkal volt drágább átlagosan a bevásárlás, árstop nélkül pedig 13,6 százalékot mértek volna.

Az összehasonlítás egyébként azért sem lehet tökéletes, mert januárról származnak a legfrissebb, piaci, vagyis állami beavatkozástól mentes árakra vonatkozó információink, illetve nem gátolja semmi, hogy a kereskedők más termékek árába építsék be a különbözetet. Ahogy az is elképzelhető, hogy az árstop hatással van a vásárlói szokásokra, vagyis – vélhetően főleg a szegényebb, árérzékenyebb vásárlók – többet fogyasztanak az olcsóbb termékekből, míg más élelmiszerek kikerülnek a kosarukból a magasabb árak hatására.

Az árak összehasonlításából az látszik, hogy míg néhány termék esetében elenyésző a piaci áremelkedés, a legnagyobb dráguláson az étolaj ment keresztül, és a piaci árakon még nem látszik az ukrajnai háború hatása, ami azért lehet érdekes, mert az ország a világ legnagyobb napraforgó-termelője és olajelőállítója. Noha a kormány mindent megtesz a termelés fenntartásáért, várhatóan erősen visszaesik 2022-ben, ami a világ számos pontján drágíthatja a napraforgóolajat.

De más termékekre is hatással lehet a szomszédban zajló háború, és az elemzők jobbára egyetértenek abban, hogy az élelmiszerek globálisan drágulni fognak, és elsősorban a többek között orosz és ukrán élelmiszerimporttól jelentősen függő perifériaországokban éhínségek is kialakulhatnak. Magyarország már tett lépéseket az élelmiszerárak elszállása és a hiány kialakulása ellen azzal, hogy betiltotta a gabonaexportot. Bár vannak olyan, az élelmiszer-termelést érintő aspektusai a konfliktusnak, amik az elkövetkezendő hónapokban éreztetni fogják hatásukat, így például hogy a földgáz további drágulása miatt leállították a Nitrogénműveket, így drágább és kevesebb lesz az ipari mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen műtrágya. Vagyis a kormánynak előbb-utóbb több problémára is választ kell találnia, ha el akarja kerülni az élelmiszerárak drasztikus emelkedését.

Ebben szerepet játszhat az árstop fenntartása, ami viszont a termelőknek jelenthet problémát. Magáról az árstopról a Mércén is jelent meg korábban kritika, melyben azt jártuk körül, miért nem jelent – jelentett – valódi segítséget, de az ellenzék árstopra adott reakcióit is górcső alá vettük. Hogy a jelenlegi bizonytalan nemzetközi politikai és gazdasági helyzetben milyen szerepe lehet a társadalom ellátottságának biztosításában, az viszont még a jövő zenéje.