A pandémia nagyrészében a tömeges gyülekezések be voltak tiltva, így országos vagy helyi népszavazásokat sem lehetett tartani. Aztán a politikai érdek közbeszólt: Orbán Viktor júliusban, a Pegasus-botrány kellős közepén országos népszavazást jelentett be, amely által rögtön értelmet nyert az aznap reggeli, a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet arról, hogy hirtelen újra lehet országos népszavazást tartani.
Azonban a kormányrendelet „megfeledkezett” a helyi népszavazásokról, ezek szerint tehát a homofób népszavazás nem, de a helyi népszavazások veszélyesek a lakosságra, illetve veszélyesek lennének, ha a kormány nem védene meg tőlük. Így megvédte állampolgárait a tatai, vagy éppen a gárdonyi helyi népszavazásoktól is, amelyeket a környezetpusztító és elkerítő nagyberuházások ellen próbáltak megtartani a helyi lakók. Nyáron lapunknak a tatai népszavazást szervező Stop Avalon Tata alapítója, Szalay Ildikó így kommentálta a sajátos járványügyi védekezést:
„Rendkívül érdekes pandémia az, ami egy országos népszavazáson nem terjed, de Tatán terjed.”
Azóta már lezajlott egy nyári nyitás, egy teljes előválasztás, október 15-ei tömegtüntetések, majd az ősz végi zárás, de helyben azóta sem lehetett népszavazást tartani. Az abszurd helyzetet, amely egyben rámutat a rendeleti kormányzás önkényére is, végre feloldotta a kormány:
mostantól az időközi választások 2022. április 10-től kitűzhetők, illetve ugyanígy április 10-től helyi népszavazás is kezdeményezhető.
Így – ugyan csak az országgyűlési választások után – újra esélyt kaptak a tatai és a gárdonyi lakosok, hogy dönthessenek a saját tópartjaik leendő beépítettségéről. A tatai népszavazás célja, hogy megakadályozza az állam által előszeretettel támogatott Hell Energy csoporthoz tartozó Avalon 120 szobás, tóparti luxusszállodájának megépülését. A helyi civilek minden erejüket mozgósítva belevetették magukat az aláírásgyűjtésbe, majd hamar kiderült: kezdeményezésük óriási támogatottságnak örvend.
Bár a népszavazás elindításához szükséges aláírásgyűjtésre 30 nap áll rendelkezésre, a határidő előtt sikerült hatezernél is több aláírást összegyűjteniük, bőven túlteljesítve ezzel a népszavazás kiírásához törvényileg szükséges 4175 darabot.
A tatai aláíróívek viszont azóta is csak arra várnak, hogy végre leadják őket, és megkezdődhessen a népszavazás, amelyre az új kormányrendelet értelmében végre lehetőség nyílt.
A tatai szálloda építése ellen kezdeményezett referendum mellett Gárdonyban is be kellett „fagyasztani” egy helyi népszavazási aláírásgyűjtést, amelyet a helyiek részben szintén a tóparti beépítések, részben pedig a fejér megyei város zöldterületeinek csökkentése ellen indítottak. A lakosok összesen hat különböző kérdéssel próbáltak gátat vetni a zöldfelületek csökkentésének, a parti területek beépítésének, és az önkormányzati ingatlanok ciklusok óta tartó kiárusításának.
Gárdonyban a népszavazási folyamat 2020 novemberében mindössze tíz napig tarthatott, ezalatt az idő alatt a mintegy 3 000 szükségesből 1086 darab szignó gyűlt össze. Április 10-től további 20 nap áll rendelkezésre az aláírást gyűjtők számára.
Szalay Ildikó még novemberben úgy látta, hogy a népszavazási tiltás kifejezetten ellenük szól, a civil aktivista elmondta lapunknak, hogy szerinte egyértelműen a tatai polgárok „altatására, kifárasztására” megy ki a játék. Ugyanígy a gárdonyi polgárok kezdeményezését is sikeresen fagyasztotta be több mint egy évre a járványhelyzet és az abszurd rendeleti kormányzás. Kérdés, sikerrel járt-e a feltételezett taktika, vagy a helyi lakók újra tudnak szerveződni. A tét nagy: a nagyberuházók kezébe kerül, vagy marad a természeté és a helyieké az Öreg-, illetve a Velencei-tó?
Frissítés 18:45
Ma délután tiltakozást tartott a A STOP kiemelt beruházások szövetség a Parlament előtt. Az eseményt a Mérce közvetítette, felszólalt Szalay Ildikó is (1:05:30). Szalay Ildikó kiemelte, hogy esélyt kaptak rá végre, hogy befejezzék a népszavazást, élni fognak vele.
