A Mérce hétköznapokon két, hétvégén napi egy összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a március 10-i nap reggeli összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.
Napra pontosan két hete történt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna lerohanása mellett döntött. Moszkva eredeti elképzelése szerint az orosz hadsereg egy néhány napos villámháborúval kényszerítette volna térdre nyugati szomszédját, azonban ahogy a gyors győzelmet hirdető katonai tervekkel általában lenni szokott, az élet elég hamar felülírja őket. Ennek látjuk most a következményét Ukrajnában, ahol nem látszik, mikor lehet vége az egyre csak nagyobb emberáldozatokat követelő háborúnak.
Zelenszkij a mariupoli gyermekkórház bombázásáról: Oroszország népirtást követ el Ukrajnában
Mi is megírtuk, hogy szerdán Mariupol város vezetése és az ukrán elnöki hivatal is arról tájékoztatott, hogy a megszálló, illetve Mariupolt (is) ostrom alatt tartó orosz csapatok lebombázták a város gyerekkórházát, és a romok alatt rekedt több gyermek, illetve vajúdó nő is.
Petrifying war crime in Mariupol. Russian air strike targeted a hospital and a maternity house. We could stop this barbarism by protecting our skies. For the sake of humanity, provide us with aircraft, now! Lives are being lost while this is being considered over and over again. pic.twitter.com/CkacLlF0ZQ
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) March 9, 2022
A Liz Cookman újságíró által közzétett megrázó videofelvétel tanúsága szerint a gyerekkórházat ért pusztítás mértéke valóban elképesztő:
This one appears to show people being helped out of the hospital #Mariupol pic.twitter.com/pL8D1wsAhb
— Liz Cookman (@liz_cookman) March 9, 2022
Az incidens jelentős felzúdulást keltett a nemzetközi közösségben, Boris Johnson brit miniszterelnök is megszólalt az ügyben, aki a támadást Twitterén „züllöttnek” nevezte, Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere pedig az angol városok második világháborús bombázásához hasonlította az ukrajnai városok mostani orosz bombázását.
There are few things more depraved than targeting the vulnerable and defenceless.
The UK is exploring more support for Ukraine to defend against airstrikes and we will hold Putin to account for his terrible crimes. #PutinMustFail https://t.co/JBuvB78HVC
— Boris Johnson (@BorisJohnson) March 9, 2022
Tegnap éjszaka Ukrajna elnöke, Volodomir Zelenszkij tévébeszédben értékelte a mariupoli terrombombázást, melynek az ukrán hatóságok szerint legalább 17 sebesültje van.
Zelenszkij szerint a gyermekkórház bombázása végsőn bizonyítékául szolgál annak, hogy az orosz hadsereg népirtást követ el az ukrajnaiak ellen.
Ukrajna elnöke az inváziót igazolni kívánó moszkvai háborús propaganda néhány legarcpirítóbb elemét beleszőve beszédébe szarkasztikusan azon töprengett, hogy
Egy gyermekkórház mivel fenyegette Oroszországot? Vajon csöpp kis nacionalisták bujkáltak ott? Valaki a kórházban megsértette az orosz anyanyelvűeket? Az ott lévő terhes nők rakétákat akartak lőni az oroszországi Rosztovra? Esetleg a kórház „nácítlanításának” lehettünk tanúi?
Beszédében Zelenszkij emellett élesen bírálta a nyugati országok tétlenségét, valamint felhívta rá az európai országok közvéleményét, hogy nem fordíthatják el többé a fejüket a háború borzalmai elől. Éjszakai tévébeszédében Ukrajna elnöke további szankciókat követelt a NATO-tagországoktól, beleértvén egy repüléstilalmi zóna kialakítását. Ettől a legtöbb NATO-s ország erősen ódzkodik, mivel egy ilyen no-fly zone kialakítása azt vonná maga után, hogy NATO-s vadászgépeknek kellene ellenőrizne és akár fegyveres erővel érvényt szereznie annak, hogy senki sem léphet be Ukrajna légterébe, beleértve az ott háborút folytató Oroszországot is.
Miközben a mariupoli tragédia felhívta a világ figyelmét az ukrajnai lakossági infrastruktúra elleni folyamatos támadásokra a megszálló hadsereg részéről, nem árt elfelejteni, hogy
az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint Ukrajna-szerte már legalább 18 kórházat értek támadások, melyekben összesen 16 egészségügyi dolgozó sérült meg, 10-en pedig életüket vesztették.
Jelentős pénzbeli támogatások Ukrajnának
Ha katonákat már nem is, de jelentős pénzbeli juttatásokat számos ország biztosít a világ egyik legerősebbjének tartott orosz hadsereggel szembenéző Ukrajnának.
A tegnapi napon az Amerikai Egyesült Államok törvényhozásának alsóháza, a Képviselőház szavazott meg egy 13,6 milliárd dolláros támogatást a kelet-európai országnak
– a New York Times értesülései szerint ennek az összegnek az egyik fele menne katonai célokra (lőszerek, hírszerzési segítségnyújtás a kijevi kormánynak) a másik pedig olyan humanitárius segítségnyújtási célokra menne el, mint az élelmezés vagy az orvosi ellátás.
A Képviselőház nagy többséggel arról is döntött, hogy támogatja Oroszország Oroszország Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) betöltött tagságának felülvizsgálását. Szó volt ugyan, de a demokrata képviselőházi többség végül Joe Biden elnök kérésére és az USA szövetségeire való tekintettel elállt attól az ötlettől, hogy annak a státusznak a megszüntetését követelje, melynek értelmében a 2012 óta WTO-tag Oroszországgal szemben a Kereskedelmi Világszervezet többi tagországa nem vethet be a WTO által meghatározott szintnél magasabb vámokat és importálási kvótákat.
Nemcsak az amerikai kormány mutatkozott bőkezűnek Ukrajnával: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,4 milliárd dollárnyi támogatást ítél meg az országnak.
Miközben a most megszavazott támogatás igencsak jól jön a háború által sújtott Ukrajnának, nem árt észben tartani, hogy Kijev éve óta csatározik a megszorításpártiságáról ismert washingtoni szervezettel. Ennek részleteiről 2020 tavaszán, a koronavírus-járvánnyal összefüggésben írtunk hosszabb elemzést.
Törökországban találkozik Ukrajna és Oroszország külügyminisztere
Bár a tegnapi mariupoli terrorbombázás valószínűtlen, hogy a háború deeszkalálódása felé hatna, így is jelentős várakozások előzik meg a mai találkozót, amelyet Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter, illetve a török állam gyámkodásával igyekeznek tető alá hozni. A találkozón a jelen állás szerint részt vesz majd Szergej Lavrov oroszországi és Dmitro Kuleba ukrajnai külügyminiszter, így az eddigi nagyon alacsony szintű fegyverszüneti tárgyalások komolyabb szintekre emelkedhetnek.
Dmitro Kuleba már meg is érkezett Antalayába és a két szemben álló fél közötti, nemrég elkezdődött csúcstalálkozó előtt még Törökország külügyminiszterével is egyeztetett.
🇺🇦 Глава МЗС Дмитро Кулеба прибув до Анталії. Там заплановані переговори з міністром закордонних справ росії Лавровим. pic.twitter.com/SH2bcu1v6y
— Телеканал „Прямий” (@prm_ua) March 10, 2022
A Törökország elnöke, Recep Taypip Erdoğan számára lehetőségeket biztosító ukrajnai háborúról, illetve az autokrata vezető Putyinnal ápolt viszonyáról Billay Gábor írt a Mércére szerdán elemzést.
