Az alábbi szöveg angol változatát a Facebook-oldalán tette közzé a Progresszív Internacionálé, amely a szerzőkre mint egy új háborúellenes szocialista koalícióra hivatkozik. 

Az orosz kormány megszegte a békére és stabilitásra tett ígéreteit. Háborúba és gazdasági katasztrófába vezette az országot.

Ahogy a történelem minden háborúja, ez is táborokra oszt minket: a háború mellettiek és a háborút ellenzők táborára. A Kreml propagandája arról igyekszik meggyőzni minket, hogy a nemzet egységesen a kormány mögött áll – és hogy csak a szánalmas árulók, nyugatbarát liberálisok és ellenség bérencei követelik a békét. Ez tarthatatlan hazugság. Ezúttal a Kreml öregjei kisebbségben vannak.

A legtöbb orosz nem akar testvérgyilkos háborút, még azok sem, akik továbbra is bíznak az orosz kormányban.

Ők minden erejükkel igyekeznek csukva tartani a szemüket, hogy ne lássák, miként hullik darabjaira az orosz propagandisták által megfestett világ. Sokan továbbra is azt remélik, hogy ez nem háború, pláne nem agresszív háború, csupán „különleges hadművelet”, amelynek célja az ukrán nép „felszabadítása”. A városok brutális bombázását és ágyúzását mutató szörnyű képsorok ezt a mítoszt hamarosan szertefoszlatják. És akkor még Putyin leghűségesebb szavazói is azt mondják majd: nem adtunk felhatalmazást erre az igazságtalan háborúra!

Országszerte már eddig is több tízmillió ember fejezte ki megdöbbenését és undorát a Putyin-adminisztráció intézkedései miatt.

Ezek az emberek különféle meggyőződésűek. A propagandisták állításával ellentétben legtöbbjük nem liberális. Sokuk baloldali, szocialista vagy kommunista nézeteket vall. És természetesen ezek az emberek – népünk többsége – igazi hazafiak.

Azt mondják, hogy a háború ellenzői képmutatók: nem a háborút ellenzik, hanem a Nyugat mellett állnak. Ez hazugság. Soha nem támogattuk az Egyesült Államokat és annak imperialista politikáját. Amikor az ukrán hadsereg Donyecket és Luhanszkot lőtte, felemeltük a szavunkat. Most sem fogunk hallgatni, amikor Putyin és klikkje parancsára Harkovot, Kijevet, Odesszát bombázzák.

Számtalan oka van, hogy miért harcolunk a háború ellen. Számunkra, a társadalmi igazságosság, egyenlőség és szabadság pártolói számára több ok is különösen fontos.

• Ez egy igazságtalan, hódító háború. Az orosz államot nem fenyegette és nem fenyegeti olyan veszély, amely indokolná, hogy katonáinkat gyilkolni és meghalni küldjük. Senkit sem „szabadítanak fel”. Semmiféle népi mozgalmat nem segítenek. A reguláris hadsereg békés ukrán városokat rombol le néhány milliárdos utasítására, akik arról álmodoznak, hogy örökre a markukban tarthatják Oroszországot.
• Ez a háború mérhetetlen katasztrófát okoz népeinknek. Az ukránok is és az oroszok is drágán fizetnek érte a saját vérükkel. De még a frontvonaltól távol is szegénység, infláció és munkanélküliség vár mindenkire. Nem az oligarchák és nem a bürokraták fogják megfizetni ennek árát, hanem a szegény tanárok, a dolgozók, a nyugdíjasok, a munkanélküliek. Sokunknak nem lesz miből etetni gyermekeinket.
• Ez a háború Ukrajnát rommá, Oroszországot pedig börtönné változtatja. Az ellenzéki médiát már le is kapcsolták. Embereket börtönöznek be, amiért szórólapokat terjesztenek, ártalmatlan tüntetéseken vesznek részt, vagy akár csak posztokat osztanak meg a közösségi médiában. Hamarosan az oroszok csak a börtön és a besorozás között választhatnak majd. A háború olyan diktatúrákat hoz létre, amilyet a ma élő nemzedékek még nem láttak.
• A háború megsokszorozza az országunkra leselkedő kockázatokat és veszélyeket. Még azok az ukránok is, akik egy hete Oroszország mellett álltak, ma már a hadseregbe jelentkeznek, hogy csapataink ellen harcoljanak. Agressziójával Putyin semmissé tette az ukrán nacionalisták összes bűnét, az Egyesült Államok és a NATO héjáinak összes ármánykodását. Putyin indokot szolgáltatott nekik arra, hogy új rakétákat és katonai támaszpontokat telepítsenek határaink közelébe.
• Végezetül: a békéért való harc minden orosz állampolgár hazafias kötelessége. Nem csupán azért, mert a történelem legborzalmasabb háborújának emlékét őrizzük, hanem azért is, mert a mostani háború Oroszország integritását és létét fenyegeti.

Putyin igyekszik saját sorsát országunk sorsával összekötni. Ha sikerrel jár, akkor elkerülhetetlen veresége a nemzet egészének veresége lesz. És akkor az a sors várhat ránk, mint a háború utáni Németországra: megszállás, területi felosztás és a kollektív bűnösség kultusza.

Egyetlen módja van annak, hogy elkerüljük ezeket a katasztrófákat. Nekünk magunknak, Oroszország férfiainak és nőinek kell megállítanunk ezt a háborút. Az ország a miénk, nem pedig néhány zaklatott öregemberé, megannyi palotával és jachttal. Ideje visszavennünk országunkat.

Ellenségeink nem Kijevben és Odesszában vannak, hanem Moszkvában. Ideje kirúgnunk őket.

A háború nem Oroszország. A háború Putyin és a rezsimje. Ezért mi, orosz szocialisták és kommunisták, ellenezzük ezt a bűnös háborút. Meg akarjuk állítani, hogy megmentsük Oroszországot.

Nem a beavatkozásra! Nem a diktatúrára! Nem a szegénységre!