A Mérce naponta két összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a március 2-i nap délelőtti összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.
Hetedik napja zajlanak a harcok Ukrajnában. Kijevet és más ukrajnai városokat újabb bombázások érték szerdán kora reggel. Úgy tűnik, a hétfőn kezdődött, egyelőre sikertelen béketárgyalások dacára az oroszországi hadsereg fokozza a támadásait, és egyre közelebb vonul a fővároshoz.
Az elmúlt napokban folyamatos támadás alatt álló Harkivot már kedd este újra rakétákkal lőtték. Jelentések szerint szerdán hajnalban légiernyős csapatok szálltak le Ukrajna második legnagyobb városában. Eközben a rakétatámadások is folytatódtak: röviddel nyolc óra után találat érte a regionális rendőrkapitányság épületét és lángra kapott a Karazin Egyetem épülete is. A város polgármestere szerint legalább 21 ember halt meg és további 112 megsérült.
Оперативна інформація #Харків
❗️У Харкові було завдано ракетного удару по будівлі обласного Управління поліції. Будівля практично зруйнована pic.twitter.com/cfALU5evA9
— НВ (@tweetsNV) March 2, 2022
A reggeli rakétatámadás során tűz ütött ki a harkivi regionális rendőrkapitányság épületében.
2 березня близько 08:10 у м. Харків внаслідок ракетного удару по будівлі СБУ у Харківській області, ГУ Нацполіції у Харківській області та будівлі Харківського національного університету ім. В. Н. Каразіна попередньо постраждало 3 особи. pic.twitter.com/GjAIpYooft
— DSNS.GOV.UA (@SESU_UA) March 2, 2022
Harkiv városa napok óta támadás alatt áll, nemrég az orosz hadsereg szétlőtte egy harckocsizó egység bázisát, de rakétacsapás érte a repteret is.
Az orosz hadsereg más ukrajnai városokat sem kímélt: Zsitomirt bombázni kezdték, Kijev külvárosi részein robbanásokat lehetett hallani, Mariupolt pedig helyi források és a brit védelmi minisztérium információ szerint körülzárták az orosz csapatok.
Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint elfoglalták Herszon 300 ezres kikötővárosát, ugyanakkor ennek ellentmond a város polgármesterének Facebook-bejegyzése, mely szerint a város tartja magát.
Biden: Putyin elszámította magát
Joe Biden amerikai elnök szerda hajnalban tartotta elnökségének első évértékelő beszédét az amerikai kongresszusban. Az egyérós beszédének első negyedóráját az orosz–ukrán háborúnak szentelte. Biden arról beszélt, hogy „Vlagyimir Putyin elszámolta magát” az ukrajnai invázióval, és „borsos árat fog fizetni az agresszióért”. Az amerikai elnök hivatalosan is bejelentette, hogy az USA lezárja légterét az orosz repülőgépek előtt.
Az elnök nagy reményeket fűzött az Oroszországgal szembeni intézkedésekhez, melyeknek a nézete szerint bizonyosan hatása lesz „az orosz oligarchákra és korrupt vezetőkre, akik dollármilliárdokat csaltak ki ebből az erőszakos rendszerből. Ennek vége!”. Azt is állította, hogy „Oroszország gazdasága hanyatlik, és egyedül Putyin a hibás”.
Az amerikai elnök ezután az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai, gazdasági és humanitárius támogatásra tért rá.
„Több mint egymilliárd dollárt adunk közvetlen támogatásként Ukrajnának” – ígérte Biden.
„De hadd legyek világos! Csapataink nem vesznek részt és nem fognak részt venni az orosz erőkkel folytatott ukrajnai konfliktusban. Csapataink nem azért mennek Európába, hogy Ukrajnában harcoljanak, hanem hogy megvédjék NATO-tag szövetségeseinket abban az esetben, ha Putyin úgy döntene, hogy tovább nyomul nyugat felé” – jelentette ki az amerikai elnök, aki a beszéde további részében a koronavírus-járvány elleni küzdelemről és az amerikai mentőcsomagról szólt.
Joe Biden elnök kongresszusi beszéde 3 percben.
A Sberbank kivonul Európából
Elhagyja az európai piacot Oroszország legnagyobb hitelezője, a Sberbank, mivel ottani leányvállalatai nagymértékű készpénzkiáramlással, valamint „az alkalmazottak és a tulajdon biztonságot fenyegető veszélyekkel” szembesülnek – közölte a bank szerdán. Ez annak ellenére történik így, hogy noha az Európai Unió nagykövetei megállapodtak abban, hogy hét orosz bankot kizárnak a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből, ezek közt nem szerepel a Sberbank és a Gazprom pénzintézete, a Gazprombank.
A Sberbankot Magyarországon is felszámolják, ezt kedd este jelentette be a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A betéteseket 100 ezer euróig fogják kárpótolni. A magyar bankrendszer stabilan működik – hangsúlyozta Kandrács Csaba, az MNB alelnöke az Indexnek. A magyar Sberbank sorsát az pecsételte meg, hogy nagy összegű betétje ragadt benn az osztrák anyabanknál, ezért döntött az MNB a végelszámolás mellett.
Szlovéniában a Nova Ljubljanska Banka, Horvátországban a Hrvatska Postanska Banka vásárolta meg a Sberbank Europe AG ottani leányvállalatait. Szerbiában az AIK Bank vette meg a Sberbankot, így az AIK az ország egyik legjelentősebb bankjává válik.
A háború eseményei miatt a magyarországi tőzsde továbbra is lejtmenetben.
Kedden már 380 felett jár az euróval szembeni jegyzése, az OTP részvényeit pedig már csak 10 forinton jegyzik. A bank Oroszországban és Ukrajnában is jelen van, a két operáció adja a bankcsoport hitelállományának több mint 8 százalékát, a saját tőke több mint 13 százalékát, a tavalyi első 9 hónapban a bankcsoport profitjának 16 százalékát.
Vonatkozó hír, hogy az európai szankciók miatt csődöt jelentett és elbocsátotta mind a 106 alkalmazottját az Északi Áramlat 2 gázvezetéket működtető, svájci bejegyzésű cég. Gerhard Schröder volt német kancellár, a cég igazgatósági elnöke az ukrajnai háború hírére sem vált meg a tisztségétől.
Az orosz Gazprom elkezdte csökkenteni a Jamal vezetéken Európába szállítandó gázmennyiséget, csütörtökre az elérhető szállítási kapacitás mindössze 20 százalékát foglalta le – írta a Portfolio. A csütörtöki kereskedésben délelőtt fél 10-ig máris 58 százalékkal emelkedett a földgáz ára a holland gáztőzsdén.
Egy nap alatt közel 20 ezer menedékkérő érkezett Magyarországra
Kedden kevéssel nőtt az ukrán–magyar határszakasz forgalma, 18 426 menedékkérő érkezett Ukrajnából. Február 24. és március 2. között összesen 116 348 fő érkezett Magyarországra Ukrajna felől.
Az ukrajnai háború elől 2022. március 1-jén, kedden 4058 menekült, köztük 532 gyerek érkezett Budapestre vonattal. A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 37 ember, köztük 7 gyermek elhelyezését és odaszállítását oldották meg a hatóságok.
A háború miatt Ukrajnából Magyarországra menekülõk, középen egy kislány a beregsurányi polgármesteri hivatalnál kialakított segítségpontnál 2022. március 1-jén.
MTI/Czeglédi Zsolt
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága kedden azt jelentette, eddig összesen 677 000 ember hagyta el Ukrajnát.
A Wizz Air százezer ingyenes jeggyel segíti az ukrajnai menekülteket, amelyeket az Ukrajnával szomszédos országokból (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia) induló kontinentális európai repülőjáratokon használhatnak fel – közölte a légitársaság az MTI-vel. A jegyek azonban csak azokat illetik meg, akiknek ukrán papírjaik vannak – tehát az Ukrajnából érkező külföldieket nem.
Ahogyan arról a Mérce is beszámolt, az Ukrajnában tanuló külföldiek sérelmet szenvednek a lengyelországi határeátkelőkön. Több nigériai egyetemista is arról számolt be, hogy nem engedik át őket a határon, félreállítják őket, nehezítik az átkelésüket.
BBC, Reuters, CNN, Spiegel.de, Telex, Danas, Taz.de, FAZ és mások nyomán.
