Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Igen, jöhet! Most nem.
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.
háború

A kormánynak azonnal rendeznie kell a menekülő kettős állampolgárok helyzetét – háborús összefoglaló

Ez a cikk több mint 2 éves.

A Mérce naponta két összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a március 2-i nap esti összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.

Kemény ellenállásba ütközik az orosz hadsereg, de lassanként halad előre

Forrás: Liveuamap. A linkre kattintva interaktív térkép nyílik.

Délután folytatódtak az orosz hadsereg támadásai Csernyigovnál, a helyi hatóságok szerint találat ért többek között egy kórházat is, az ápoltakat óvóhelyre vitték.

Harkov ellen is tovább folytatódtak a támadások. A második legnagyobb ukrajnai várost – melynek lakossága jelentős részben oroszajkú egyébként – napok óta próbálja bevenni Oroszország hadserege.

Tűzoltók Harkovban a város rakétázása után. Fotó: Marijenko Andrij / Unian

Amennyiben sikerrel járnak, annak mind szimbolikus, mind stratégiai szempontból nagy jelentősége lenne, azonban a védők még ha súlyos veszteségekkel is, de egyelőre állják a sarat.

Konotop városánál pedig ultimátumot adott az orosz hadsereg: miszerint vagy átadják a várost, vagy elpusztítják. Az alábbi videón a város polgármestere látható, amint átadja az üzenetet a polgároknak. Az elmúlt napokban számos ukrajnai városban álltak ellen akár fegyvertelen civilek a megszállóknak tüntetésekkel, vagy egyszerűen a harci járművek útjának elállásával.

 

Konotopban egyébként átokkal is fenyegették a lakosok az orosz megszállókat az alábbi videó tanúsága szerint.

 

Kijevet és más városokat menetrendszerűen rakétáz és lő tüzérségi eszközökkel az orosz hadsereg. Szergej Lavrov, Oroszország védelmi minisztere ismételten megerősítette, hogy a műveletek (értsd: megszállás) során a civil áldozatok számának minimalizálására törekszenek. Ez annyiban igaz, hogy a tankok nem hajtanak át az útjukat álló civileken, ugyanakkor a helyszíni beszámolók szerint a légicsapások és egyéb távolsági eszközökkel elkövetett támadások során számos esetben esnek áldozatul civilek, és jelentős károk keletkeznek a civil infrastruktúrában is.

Oroszország stratégáinak vélhetően szándékukban is áll a civil infrastruktúra rombolásán vagy elfoglalásán keresztül megtörni az ellenállást. Miután az Ukrajna energiaellátásában kulcsfontosságú országos gázhálózatot számos ponton megrongálták, így bizonytalanná téve a tüzelőanyag-ellátást, jelenleg Zaporozsjához közelednek.

A város kiemelten fontos az ország villamosenergia-ellátása szempontjából, egy nagy vízerőmű valamint a város fűtésében is szerepet játszó hőerőmű mellett itt található, Enerhodar településen Európa legnagyobb atomerőműve is.

Ha sikerül elfoglalni a várost és leválasztani Ukrajna többi részét ezekről a termelőkről, az az egész országban súlyos áramkimaradásokkal fog járni, miután az ukrán villamos hálózat február vége óta nincs összekapcsolva se az orosszal, se az unióssal – így nem tudnak honnan áramot importálni. Ukrajnában már jelenleg is spórolnak az elektromossággal, ugyanis az atom mellett jelentős részben függnek a szénalapú energiától, jelenleg viszont az ország széntartalékai is erősen apadnak.

Enerhodarnál a lakosok barikádokkal várják az érkező orosz hadakat:

 

A Guardian tudósítása szerint a szerdai nap során is rengetegen jelentkeztek az ukrán területvédelmi egységekbe. A jelentkezőket néhány napos kiképzésben részesítik, ennek keretében elsajátítják többek között a harctéri elsősegélynyújtás alapjait és más hasznos tudásokat.

Újoncok a Molotov-koktél használatát sajátítják el Zsitomirban. Fotó: Ratyinszkij Vjacseszlav / Unian

Az orosz és ukrán hatóságok időről időre különböző számokat adnak ki egymás és a saját veszteségeikről, ezek hitelessége azonban vice versa megkérdőjelezhető. Mindenesetre az oroszok szerint eddig 498 embert veszítettek, míg az ukránok szerint kb. 14-szer ennyit, a másik irányból pedig hasonlóan eltérő számok látnak napvilágot. Az egymással szembenálló erők a különböző adatok közzétételével az ellenség morálját igyekeznek rombolni, így a számháború tekintetében vélhetően csak később fogunk tisztább képet kapni, ha valaha.

Éjszaka ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a felek

A TASZSZ orosz hírügynökség szerint az információt megerősítette Vologyimir Zelenszkij, Ukrajna elnökének a hivatala. A hírügynökség szerint Belarusz területén, Belovezskaja Pusa településen rendezik meg a találkozót. Az első fordulóban nem sok mindenről sikerült megállapodni, de a felek azonosították a főbb problémákat.

Miután Oroszország célja – hivatalosan – Ukrajna demilitarizációja és „nácitlanítása”, a szerda éjszakai tárgyalásoktól sem várhatunk sok előrehaladást, a nácitlanítás alatt ugyanis az orosz kormány többek között a jelenlegi ukrán vezetés távozását is érti. Noha Ukrajnában valóban vannak tűrt és akár támogatott szélsőjobboldali csoportok – melyek elfogadottságát jelentősen növeli az orosz agresszió – a nácitlanítás nem legitim indoka Ukrajna megszállásának.

Kasszim-Zsomart Tokajev, Kazahsztán elnöke telefonon beszélt Zelenszkijjel. A beszélgetés során megállapodtak abban, hogy meg kell állítani a vérontást, és humanitárius együttműködést is ígért az országában zajlott felkelést nemrég orosz segítséggel vérbe fojtó kazah elnök ukrán kollégájának. Tokajev Putyint is felhívta, akivel az elnöki Twitter fiók szerint kereskedelmi kérdésekről beszélgetett, valamint az ukrán helyzet tárgyalásos rendezésének fontosságáról.

 

Az Egyesült Államok pedig szankciókat vezetett be az orosz hadiiparral szemben, emellett leállította az olajfinomítással kapcsolatos technológiák exportját Oroszországba, ami érvágást jelenthet az olajban gazdag ország számára. Bár azt is érdemes figyelembe venni, hogy Oroszország idestova több, mint száz éve foglalkozik az olaj finomításával, és a szankciók hosszabb távon vélhetően a saját kuatás-fejlesztést valamint gyártást fogják ösztönözni.

Megtépázott nemzetközi baloldal, tovább erősödő német militarizmus

A nemzetközi baloldal is megsínyli az orosz-ukrán háborút. A Razem lengyelországi baloldali párt bejelentette, hogy kilép a Progresszív Internacionálé és a Diem25 nemzetközi baloldali ernyőszervezetekből, miután az elmúlt napokban képtelenek voltak „elítélni az orosz imperializmust és támogatni az ukrán függetlenséget”. A Razemről rendszeresen írunk a Mércén, vonatkozó cikkeink itt érhetők el.

 

További érdekes külpolitikai fejlemény, hogy Németországban a CDU, vagyis a jobboldal jelenleg ellenzékben lévő részének kezdeményezésére megkezdődött a vita a sorkötelezettség visszaállításáról. Az Európai Unió legnagyobb gazdaságában ez nem akkora tabu mint nálunk, ugyanakkor a háború kitörése előtt nem valószínű hogy komolyan felmerült volna. Persze az sem volt valószínű, hogy Németország Szociáldemokrata Pártjának kancellárja jelenti be Németország újrafelfegyverkezését a XXI. század harmadik évtizedében majd közli hogy az Unióban ígyis, úgyis az van amit ők akarnak, mégis tanúi lehettünk.

Lehetetlen helyzetbe érkeznek a Kárpátaljáról menekülő kettős állampolgárok

A menekültek továbbra is folyamatosan érkeznek a határra Ukrajna felől. Az ellátottságuk jelenleg viszonylag jónak mondható a 444.hu tudósítása szerint, ahogy az elmúlt napokban mi is ezt tapasztaltuk a határ magyarországi oldalán.

Záhony vasútállomása 2022 februárjában menekültekkel. Fotó: Kiss Soma Ábrahám / Mérce

A Magyar Helsinki Bizottság szerint ugyanakkor csapdahelyzetben vannak az Ukrajnából menekülő magyarok, ezért azonnali kormányzati segítségre van szükség.

A háború előtt 120-150 ezer magyar élhetett Kárpátalján, akik jelentős része menekül Magyarország irányába, és számosan rendelkeznek közülük magyar állampolgársággal.

„Magyar állampolgárok viszont nem kaphatnak menedékjogot, így most ideiglenes védelmet sem, és nem részesülhetnek a menekülőknek járó ellátásokban, nem kapnak az államtól szállást, élelmezést és egészségügyi ellátást. Pedig sokan vannak, akik magyarországi kapcsolatok, jövedelem és szállás híján egy ideig bizonyosan ellátatlanul maradnak. Ukrán szomszédaikhoz hasonlóan ők is menekülni kényszerültek, lakásukat, állásukat hátrahagyva”

– emlékeztet a szervezet.

Menekült macskával a záhonyi vasútállomáson 2022 februárjában. Fotó: Kiss Soma Ábrahám / Mérce

A Helsinki szerint ezért a kormánynak gondoskodnia kell a jogi keretekről, amik biztosítják hogy a magyar állampolgársággal is rendelkező menekültek is részesülhessenek azon ellátásokból, melyek a magyar állampolgársággal nem rendelkező menekülteket megilletik. Különösen aggasztó a kárpátaljai magyar romák helyzete, akik már jelenleg is súlyos nehézségekkel kell hogy szembenézzenek.

Hogyan lehet Magyarországról segíteni?

A magyarországi társadalom látható része mozdult meg a menekültek segítésére úgy a határ mellett mint más településeken és a fővárosban, példás szolidaritásról tanúbizonyságot téve, ami a kormány hosszú évek óta tartó menekültellenes kampánya után nem kis szó – igaz, ezúttal a kormány is a menekültek megsegítése mellett foglal állást.

A mai összefoglalónkban összeszedtünk néhány módot, ahogy a menekülteken segíteni lehet.

A legjobb, ha valamilyen szervezeten keresztül nyújtunk segítséget, legyen szó tárgyi vagy immateriális segítségről, például tolmácsolásról vagy szállásadásról. A szervezetek ugyanis fel tudják mérni, milyen erőforrásokra van szükségük, és mivel rendelkeznek.

Így érdemes nézni a következő felületeket:

  • Migration Aid – a Facebook oldalukon rendszeresen közzéteszik az aktuális helyzetjelentést, valamint hogy épp mire van szükségük. Oldalukon megtalálható a telefonszámuk is.
  • A települési önkormányzatok online felületei, Facebook-oldalai – a határmenti települések, mint például Záhony vagy Fényeslitke, közzéteszik felhívásaikat, hogy mire van szükségük a menekülők ellátásához. Ugyanígy országszerte számos önkormányzat írja ki, hogy milyen segítségre van szükségük akár helyben berendezett humanitárius központjaikhoz, akár hogy a határra küldjék.
  • Egyházi szervezetek – többek között a Mazsihisz, az EMIH, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Máltai Szeretetszolgálat is részt vesz a menekülők segítésében, velük is felveheti a kapcsolatot, aki segítséget ajánlana.
  • De ha valaki egyszerűen kimegy a Keleti vagy a Nyugati pályaudvarra beszélgetni, segíteni helyben az érkezőket, az is hatalmas segítségnyújtás, és a helyben dolgozó segítők bizonyára meg tudják mondani, milyen tárgyi vagy nem tárgyi segítségre van szükségük.

A szakszervezetek azonnali és hatékony fellépést sürgetnek

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) és vele összhangban magyarországi tagszervezete, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) közös nyilatkozatban követelik a háború végét. Az ETUC

„Szolidaritását fejezi ki az ukrán nép, a munkavállalók és a szakszervezetek iránt”,

és elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót, valamint az orosz csapatok távozását és a katonai műveletek azonnali leállítását követeli. Emellett Végrehajtó Bizottsága megbízza az ETUC titkárságát, hogy „szorosan kövesse figyelemmel az ukrajnai és a szomszédos országokban kialakult helyzet alakulását, és tegyen meg minden szükséges lépést és intézkedést, amelyek célja az érintett szakszervezetek és munkavállalók segítése, valamint a háború megállítása, a béke, a demokrácia, a társadalmi fejlődés és igazságosság helyreállítása az országban.”

A VB pontokban szedte össze, mely területeken sürget fellépést az ETUC titkársága részéről:

  • Lobbizzon az uniós intézményeknél és a nemzeti kormányoknál, valamint az Európa Tanácsnál az ETUC követeléseinek támogatása és a nyomás fenntartása érdekében.

  • Támogasson minden szükséges intézkedést az orosz kormány és vezetés ellen, beleértve a szükséges szankciókat és az orosz termékek, áruk és szolgáltatások elleni bojkottálási kezdeményezéseket.

  • Szorgalmazza az EU átmeneti védelemről szóló irányelvének gyors aktiválását.

  • Segítsenek humanitárius folyosók létrehozásában a menekültek támogatására a régió országaiban és az összes többi uniós országban.

  • Ismerje el a nők és gyermekek különleges helyzetét a konfliktusövezetekben, beleértve a nemi alapú erőszak, különösen a szexuális erőszak kockázatát.

  • Segítsen biztonságos átjutást biztosítani az uniós határokon az Ukrajnában tartózkodó, schengeni vízummal nem rendelkező harmadik országok állampolgárai számára.

  • Szorgalmazza a háború és a kapcsolódó szankciók társadalmi-gazdasági hatásainak minimalizálása érdekében a gazdaság, a szociális védelmi rendszerek és a foglalkoztatás támogatására irányuló rendkívüli intézkedések létrehozását/folytatását.

  • Támogassa a szakszervezeteket Ukrajnában és az orosz támadás következményeinek leginkább kitett országokban.

  • Kezdeményezzenek mozgósító akciókat uniós és nemzeti szinten, beleértve egy globális szinten koordinálandó, Ukrajnáért szervezett akciónapot.

  • Az ukrán szakszervezeteken keresztül nyújtsanak pénzügyi és humanitárius segítséget az ukrán lakosságnak – ebben a tekintetben szorgalmazzák a külön hozzájárulásokat az Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) Szolidaritási Alapjához, illetve népszerűsítsék az ETUC és az ITUC által közösen elindított nyilvános platformot.ű

  • Az ETUC rendelkezésére álló uniós projektalapok (UnionMigrantNet) átirányítása az EU határain és az EU területén tartózkodó ukrán menekültek megsegítésére.

  • Az ETUC tartalékainak mozgósítása 500 000 euró erejéig, szintén az uniós források bevonása érdekében, az ukrán lakosságnak nyújtandó humanitárius segélyre, az ukrán szakszervezetekkel együttműködve.

  • Létre kell hozni egy ETUC „Béke munkacsoportot” az ilyen akciók koordinálására, valamint egy ETUC „Békefigyelőt” a tagszervezetekkel és a tagszervezetek között történő információcsere céljából.

A holnapi nap folyamán ismét két összefoglalóval jelentkezünk az ukrán helyzetről.

Címlapkép: Marijenko Andrij / Unian
Kommentelj a Facebook-poszt alatt!
Olvass tovább!
Előre a főoldalra!
A Mércén vannak sütik. Infó.
Rendben