A magyar állam megsértette egy afgán menedékkérő család emberi jogait azzal, hogy embertelen körülmények között 209 napon át tartottak fogva a röszkei tranzitzónában – mondta ki az Az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön a család jogi képviseletét ellátó Magyar Helsinki Bizottság Közleménye szerint.

Az ítélet szerint a fogvatartási körülmények annyira rosszak voltak, hogy azok embertelen és megalázó bánásmódnak minősülnek az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerint. Ezért az ítélet 17 ezer euró igazságos elégtételt, azaz kártérítést ítélt meg a panaszos családnak.

A Helsinki Bizottság közlése szerint 2017-ben 209 napon át tartották fogva a hazai hatóságok. A családfő, M. B. K. egy amerikai cégnek dolgozott hazájában, majd miután  a tálibok megölték munkatársát, őt is összeverték, és maradandó sérülései keletkeztek, a hazara nemzetiségű és síita családnak nem lehetett tovább maradása Afganisztánban, el kellett menekülniük. Szerbiában kilenc hónapon át kellett várakozniuk arra, hogy beléphessenek a röszkei tranzitzónába.

A tranzitzónában a legnagyobb forróságban laktak szűkös konténerbörtönükben, a zónában semmi árnyék nem volt. A sérült és beteg apa megfelelő orvosi kezelést nem kapott. Az iskoláskorú gyerekekkel öt hónapon át nem foglalkoztak a hatóságok. Az egyik gyereket viszont tolmácsolásra használták: más, sokszor megbilincselt menekülők egészségi ellátásánál kellett fordítania.

Őt súlyosan traumatizálta, amikor rendszeresen szemtanúja volt annak, ahogy  menedékkérőket, köztük akár állapotos nőket megbilincselve szállítottak rendőrök a tranzitzónán kívüli kórházi ellátásra.

Az afganisztáni család szabadulására a strasbourgi bíróság ideiglenes intézkedését követően is csak akkor került sor, amikor végül menekültként elismerő döntést kaptak.

A tranzitzónában elszenvedett súlyos traumák és a védelemben részesülők számára megszüntetett minden állami integrációs segítség teljes hiányával szembesülve a szabadulást követően a család más európai országban talált új otthonra – írják a család jogi képviseletét ellátó civilek.

„Természetesen üdvözöljük az ítéletet. A strasbourgi döntés ugyan nem törli el a 209 napos fogvatartás traumatikus emlékét, de mégiscsak visszaigazolja, hogy amit embertelenségnek éltek meg a fogva tartott gyerekek és szüleik, az az írott jog szerint is embertelenség volt. Általánosabb értelemben is fontos ítélet született, mert a strasbourgi bíróság egy újabb ítélettel ismét igazodott az Európai Unió Bíróságának 2020. májusi ítéletéhez, amely a tranzitzónás elhelyezést fogvatartásnak, méghozzá  jogellenes fogvatartásnak mondta ki. Ez reményt adhat a Helsinki Bizottság sok-sok ügyfelének is, akik még várnak a strasbourgi bíróság döntésére” – értékelte a mai ítéletet Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, az afgán család jogi képviselője.

A Helsinki azt is felidézi, hogy az Európai Unió Bíróságának ítéletei nyomán  2020 májusában végérvényesen felszámolták a röszkei és tompai tranzitzónákat, és beszüntették a menekülők jogellenes tranzitzónás fogvatartását. Ehhez képest újabb és újabb nemzetközi ítéletek marasztalják el a magyar államot azért, mert szisztematikusan embertelen, megalázó bánásmódnak vetette alá az ott fogva tartott embereket.