Írásbeli választ igénylő kérdéseket intézett dr. Kozma Ákos alapvető jogok biztosához a pedagógusok márciusra tervezett sztrájkját korlátozó, péntek este kiadott kormányrendelettel kapcsolatban Szél Bernadett, a tavaszi országgyűlési választáson a Momentum színeiben Pest 2. választókerületében induló független országgyűlési képviselő – ezt a politikus választási kampánykörútjának budaörsi állomásán jelentette be.
A beadványban Szél két fő kérdést intéz az omdusmanhoz:
- Az egyik arra vonatkozik, hogy Kozma Ákos megítélése szerint összhangban van-e az Alaptörvénnyel, és a járványveszély leküzdésével összefüggő alapjogkorlátozásnak minősül-e szerinte a kormány sztrájkot ellehetetlenítő rendelete? (A rendeleti jogalkotást és a rendkívüli jogrendet ugyanis a továbbra is a két éve érvényben levő, a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhezet teszi lehetővé – a szerk.)
- A másik pedig arra, hogy kezdeményezi-e az Alkotmánybíróságnál a jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát?
Szél Bernadett a témában írt Facebook-posztjában azt írja, szerinte abszurd a járványra hivatkozva oktatásra kötelezni a tanárokat.
„A sztrájkjog még a saját alaptörvényük szerint is alkotmányos alapjog, az pedig, amit most látunk, a veszélyhelyzettel és a rendeleti kormányzással való masszív visszaélés” – véli a politikus.
A képviselő szerint – miután időhúzással és az érdekképviseletekkel való egyeztetések szabotálásával a kormány nem tudta ellehetetleníteni a sztrájkot – a bíróságok kezéből veszik ki a jogot a járványra hivatkozva, rendeleti úton, hogy meghatározzák a még elégséges szolgáltatás feltételeit.
Az ombudsmannak címezve pedig azt is hozzáteszi Szél, hogy miután rendelettel vesznek el egy alapjogot a pedagógusoktól, ha az alapvető jogok biztosa valóban aggódik a jogállamiságért, akkor ki kellene állnia a tanárok mellett.
Mint ismert, pénteken este a kormány rendeletet adott ki, amely rendkívül szigorú szabályokat ír elő a közoktatási intézményekben zajló sztrájkok idején megvalósítandó még elégséges szolgáltatással kapcsolatban, vagyis gyakorlatilag előírták a pedagógusoknak, hogy a sztrájk idején is dolgozzanak.
A rendelet értelmében egy esetleges sztrájk esetén a tanulóknak minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és iskolák esetében 16 óra, általános iskola esetében 17 óra, óvodák esetében 18 óra között kötelező szakképzett pedagógus által vezetett felügyeletet biztosítani. A kormány továbbá arról is rendelkezett, hogy míg az óvodai foglalkozások elmaradhatnak, addig a sztrájk által érintett iskolákban kötelező a tanórák 50 százalékának megtartása, az érettségi előtt álló diákoknak pedig a kötelező érettségi tantárgyainak egyetlen tanórája sem maradhat el a sztrájk miatt.
A kormányrendelet elleni tiltakozás jeléül tegnap és ma is polgári engedetlenséghez folyamodtak tanárok több oktatási intézményben: hétfőn a kőbányai Szent László Gimnáziumban, kedden a terézvárosi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, szerdán pedig árhatóan a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban nem vették, illetve veszik majd fel a munkát, a sztrájk jog által előírt feltételeit nem teljesítve.
A sztrájktárgyalásokon résztvevő két nagy pedagógus-szakszervezet szombaton azt írta a kormányrendeletről: szerintük a sztrájk alatti tanítás elrendelésének köze sincs a járványhoz. Ezt az elsőfokú bíróság is megállapította, a másodfokú bíróság pedig jogerősen helybenhagyta.
„A szakszervezetek nem hagynak fel a sztrájkjog védelmezésével, ha kell, nemzetközi bíróságra viszik az ügyet. Nem teszünk le a sztrájk előkészítéséről, és válaszlépésként tervezünk más, nagyszabású akciókat is” -írták.
