Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nincs megegyezés, tovább robognak a mozdonyvezetők a sztrájk felé

Barsi Balázs, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke a MÁV-val folytatott mai sztrájktárgyalások kapcsán lapunknak elmondta, egyetlen dologban tudtak megállapodni: abban, hogy az egyeztetéseket folytatni fogják.

„Nincs elmozdulás, a munkáltató nem mondott mást most sem, mint amit a kollektív munkaügyi vita lezárását követően mondott két hónappal ezelőtt. Nem ismeri el, hogy reálkereset vesztesége van a vasutasoknak, mozdonyvezetőknek, motorvonatvezetőknek. Ugyanazokat a paneleket ismételgetik”

– mondta el a szakszervezeti vezető, hozzátette, a felek közti következő egyeztetés várhatóan jövő héten lesz. Akkora már a a bíróság is döntést hoz elsőfokon  a szakszervezet követeléseinek jogszerűségéről, ami Barsi szerint ki fog jelölni egy irányt a további tárgyalásokban.

A bíróság döntése a határidők alapján e hét péntekre várható, az eljárásban azt vizsgálják, hogy a szakszervezet bruttó 546 ezer forintos kompenzáció követelése jogszerű-e. Erre azért van szükség, mivel a sztrájktörvény megnevezi azokat a követeléseket, amelyek esetében nem lehet sztrájkolni. Ilyenek például a vonatkozó kollektívszerződést és a költségvetést érintő ügyek – foglalta össze Barsi Balázs.

Ha a bíróság a követelések jogossága mellett dönt és a munkáltató mégsem hajlandó eleget tenni azoknak, akkor a dolgozók tovább folytatják a március 10-re ígért sztrájk szervezését.

Ennek részleteit a sztrájk előtt legkésőbb két nappal közzé kell tenni, hogy az utazóközönség megfelelő tájékoztatáshoz jusson.

A MÁV-START ma délután megjelentetett közleményében jogellenesnek nevezte a sztrájkfenyegetést és a sztrájkot, ezért benyújtotta ellenkérelmét a sztrájk jogellenességéről dönteni jogosult Fővárosi Törvényszékhez. Közleményükben úgy fogalmaznak:

„A vasúttársaság a Mozdonyvezetők Szakszervezetének sztrájkfenyegetését jogellenesnek tartja, különös tekintettel arra, hogy a bérmegállapodás módosításakor a kollektív szerződést kötő szakszervezetek kijelentették, a 2021. és 2022. évre vonatkozó bértárgyalásokat lezártnak tekintik. A hároméves bérmegállapodásban foglaltak a MÁV-START Kollektív Szerződésének a részét képezik, így az annak megváltoztatása érdekében meghirdetett sztrájk a sztrájktörvény értelmében jogellenesnek minősül.”

A vállalat szerint valótlan a MOSZ-nak az az állítása, amely szerint tavaly nem történt többletkifizetés. A cég azt állítja, 2021-ben a MÁV-START több más egyéb bérjellegű juttatás mellett alanyi jogon járó SZÉP-kártya juttatást vagy a munkavállalók döntése szerint készpénzt utalt a munkavállalók részére összesen 300 ezer forint értékben.

Amint arról korábban beszámoltunk, a Mozdonyvezetők Szakszervezete szerint a 2021. évi 0%-os béremelést és az elszabadult infláció okozta reálkereset veszteséget a munkáltatónak kompenzálnia kell – bruttó 546 ezer forintos vagy nettó 363 ezer forintos béren kívüli juttatás formájában.

A szakszervezet vezetője akkor lapunknak elmondta, 2021 nyarán a a szakszervezetek kötöttek egy bérmegállapodást, amelyben a 2021-es évre 0%, a 2022-esre 10%, 2023-ra pedig 5%-os béremelés szerepelt. A MOSZ javasolta, hogy tegyenek feltételeket a megállapodásba, hogy ha az infláció és ha a minimálbéremelés magas lesz, akkor a vasúti dolgozók bére is lekövesse ezeket a változásokat. A munkáltató ezt nem fogadta el, ezért a MOSZ nem írta alá a bérmegállapodást.

A MOSZ azután döntött a március 10-i sztrájk meghirdetése mellett, hogy múlthéten nem tudtak egyességre jutni a Máv-Volán csoport tagjaira (így a vasutasokat foglalkoztató MÁV-Start Zrt.-re is) érvényes, a 2021-2023 közötti időszakot szabályozó bérmegállapodás kapcsán felmerülő vitás kérdésekben.

Korábban már mi is foglalkoztunk vele, hogy az érdekvédelmi szervezetek nyomására részben újratárgyalásra került az említett bérmegállapodást. A Vasutasok Szakszervezete és a Közúti Közlekedési Szakszervezete is jelezte, hogy a MÁV-Volánnál érvényben levő korábbi megállapodás a 20 százalékos minimálbér-emelés miatt elégtelennek bizonyul a dolgozók fizetésének rendezésére,  a bértorlódás miatt pattanásig feszült helyzet pedig a szolgáltatás biztonságát is veszélybe sodorhatja

A bértárgyalásokat lezáró megegyezés értelmében a MÁV-Volán az érdekegyeztető tanács január 17-ei ülésén a 2021-23. évre szóló bérmegállapodást aláíró felek módosították a megállapodás 2022. évi béremelésre vonatkozó pontját. Eszerint a minimálbér és garantált bérminimum közel 20 százalékos emeléséből következő bértorlódást a változtatás úgy kezeli, hogy

az alanyi jogú béremelés mértéke 10 százalék, de minimum 40 000 forint kell, hogy legyen.

Ez azt eredményezi, hogy

  • azoknak a munkavállalóknak, akiknek 2021. december 31-én a személyi alapbére nem érte el a 400 000 forintot, 2022. január 1-től 40 000 forinttal nő az alapbérük,
  • akiknek 2021. december 31-én az alapbére 400 000 forint vagy annál magasabb összeg volt, 2022. január 1-től 10 százalékkal lesz magasabb a bérük.

A bérmegállapodással kapcsolatban azonban így is hiányérzete van a Mozdonyvezetők Szakszervezetének (MOSZ), amely saját honlapján közölte, hogy bár a MÁV-Volán csoport egészét tekintve az alapbéremelésen túli 2022-es bérnövekedés 55 000 munkavállalóból közel 43 000 főt érint, ők nem értenek egyet azzal, hogy a bérintézkedés nem vonatkozik a MÁV-csoport valamennyi dolgozójára. Az érintettek köréből szerintük leginkább a mozdonyvezetői munkaköri családba tartozó, valamint technikusi, mérnöki munkakört ellátók esnek ki.

Címlapkép: MTI/Kovács Attila