Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Elmondtuk máskor is, elmondjuk most is: A járványhelyzetre hivatkozva nem lehet korlátozni a sajtószabadságot

A koronavírus-járvány első hullámaiban bevezetett korlátozásokkal nem csak mindennapi életünk, de mintegy a közélet is karantén alá került. A nyilvános részvételt igénylő demonstrációk, tüntetések, vagy sajtótájékoztatók elmaradtak, ám a politika akkor sem állt le teljesen. A pártok nyilvános eseményeiket lassanként átszervezték a közösségi oldalakra, de maga Orbán Viktor is hónapokon keresztül a Facebook-oldaláról irányította az országot. Ma már bevett gyakorlattá vált az online sajtótájékoztató műfaja, ahol a politikusok saját, vagy pártjaik oldalán közvetíthetik élőben bejelentéseiket. Még ha ennek a gyakorlatnak a kezdetben valóban az inkluzív megjelenés is volt a lényege, ma már kifejezetten hátráltatja a felelős újságírást.

Ha egy politikus elindít egy élő videót a Facebookon, az még nem lesz sajtótájékoztató

A közösségi oldalak megjelenésével a politikum ma már bármilyen társadalmi réteghez irányítottan juttathatja el üzenetét, a sajtó közbeiktatása nélkül. A politikusok megnövekedett közösségimédia-használatával viszont tovább nőtt a politikailag befolyásolt tartalom a médiában. A rengeteg információ áradatában az újságírókra pedig egy értelmezői szerep is hárul. Az objektív tájékoztatás egyik fontos alapköve, hogy egy sajtóorgánum ne egy politikai párt szócsöve legyen, amely kritikátlanul leközli egy oldal álláspontját.

Az online „sajtótájékoztató” műfaja pedig sokszor pont, hogy a kritikai újságírást akadályozza azzal, hogy nem hagy lehetőséget a sajtó kérdéseinek. Habár az ellenzéki pártok számára kiemelten fontos kommunikációs eszköz, közösségi médiás élő bejelentkezéseikkel nem tesznek többet annál, hogy saját kampányígéreteiket hangoztatják, amelyekre aztán a sajtó oldaláról nem hagynak reflexiót, ha utóbbiak képviselői még csak a helyszínen sincsenek.

Vasárnap az ellenzéki pártok közleményben jelentették be online sajtótájékoztatójukat, melyről helyszínt nem mellékeltek, ám az ATV és az RTL stábjának mégis sikerült az EMMI elé jutnia, ahol a politikusok többek között a Völner-Schadl ügyről is beszéltek. Hogy még miről, azt már nem lehetett érteni, ugyanis a pártok élő videója folyamatosan akadozott, majd egy bizonyos ponton teljesen meg is szakadt. A sajtó képviselői minőségi garanciát is nyújtanak az üzenetek közvetítésében, ám mivel a helyszínre nem tudtunk kimenni, közlemény pedig nem érkezett az eseményről, a Mérce sajnos nem tud beszámolni a „sajtótájékoztatóról”.

A járvány miatt már nincs hely a sajtónak

Nemrég nyilvános lakossági fórumot hirdetett meg a Fidesz józsefvárosi szervezete Facebookon. A február 2-i rendezvényre a választókerület regnáló parlamenti képviselőjét, Kocsis Mátét és a Fidesz idei jelöltjét, Sára Botondot hívták meg, amelyre a Telex és a 444 sajtósai számára már a járványhelyzetre hivatkozva nem jutott hely.

A helyi pártiroda a hírportál megkeresésére közölte, hogy az esemény nem sajtónyilvános. A Telex szerint a jogszabályok szerint nem is tehetnének ilyet. A gyülekezési jogról szóló törvény szerint ugyanis nincs olyan, hogy egy nyilvános esemény csak részben nyilvános, tehát ha a sajtót nem engedik be a nyilvánosan meghirdetett gyűlésre, akkor szabálysértést követnek el. A hírportál figyelmeztette a törvényi előírásokra a rendezvény szervezőit, akik ezután a járványhelyzetre és a terem korlátolt befogadóképességére hivatkozva nem engedték be a sajtó munkatársait.

Az esettel kapcsolatban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) vasárnap közleményt adott ki, amelyben kijelentik, a tájékozódáshoz való jog a választó alapvető állampolgári joga, a választási kampányban pedig ez egy különösen érzékeny alapjog. A MÚOSZ szerint járványra hivatkozva egyetlen párt sem szelektálhat az újságírók között, nem akadályozhatja meg a sokszínű tájékoztatást. A szövetség egyetért a Telex álláspontjával, miszerint  

 „Ha a sajtót nem engedik be a nyilvánosan meghirdetett gyűlésre, akkor szabálysértést követnek el. A szabálysértési törvény szerint gyülekezési joggal való visszaélésnek számít, ha a gyűlés szervezője vagy vezetője kizár egy újságírót a rendezvényről.”

A járványhelyzetre hivatkozva már korábban is tapasztalhattunk a sajtószabadság korlátozását. Tavaly márciusban több tucat szerkesztőség, köztük a Mérce is, nyílt levelet írt Orbán Viktornak, miután a kormány kitiltotta a sajtót a kórházak épületéből, és az egészségügyi dolgozóknak is megtiltotta, hogy nyilatkozzanak a médiának, mindezt a világjárvány kellős közepén, ahol a hiteles tájékoztatás életeket menthet.

Akkor is és most is, égető szükség van a független sajtóorgánumokra. A választási kampány előrehaladtával a dezinformáció, a propaganda és a kampányígéretek csak tovább nehezítik a választók tájékozódását. Viszont ha a sajtó értelmező funkcióját is korlátozzák, akkor csak tovább mélyül a politikai oldalak közötti információs asszimmetria.