Hosszú hónapok előkészületei után hétfőn lezajlott a pedagógus szakszervezetek figyelmeztető sztrájkja, amely végül sikeresnek bizonyult. Az EMMI és a tankerületek megfélemlítése ellenére több mint 20 ezer szakmabeli csatlakozott az országos megmozduláshoz. A Mérce még a sztrájk előtt kérdezte Tóth Endrét, az egységes ellenzék oktatáspolitikai felelősét, aki reálisnak tartja a szakma követeléseit, ám a kötelező oltás eltörlése még szerinte is keményebb dió.

„Azt gondolom, hogy a sztrájk egy legitim eszköze a munkavállalóknak, és engem személy szerint felháborít, hogy gyakorlatilag egy teljes szakmát nem engednek  élni ezzel az alapvető joggal.”

Tóth Endre szerint nevetséges, hogy a kormányzat még a 2 órás figyelmeztető sztrájk idejére is elvárta volna a pedagógusoktól, hogy tanítsanak, hiszen a sztrájk lényege, hogy a munkáltató érezze a különbséget, mikor a szektor érintettjei nem dolgoznak. Úgy véli, meg kell erősíteni a sztrájkjogokat:

„Bármennyire maga ellen beszél egy oktatáspolitikus vagy egy kormányzat ilyenkor, hiszen egy új kormány ellen is lehet majd sztrájkolni, de mi azt gondoljuk, hogy ezt bevállaljuk, és hogy ha tényleg úgy érzik, akkor sztrájkoljanak, mert ez egy alapvető jog, amit biztosítani kell.”

A kormányzatnak meg kell teremteni az állam és a szakszervezetek közös érdekegyeztető fórumait, ha valóban a szakma képviselőivel egységben akarnak kormányozni, és olyan intézkedéseket akarnak hozni, melyekkel tényleg egyetértenek az érintettek.

„Ezeket az egyeztetéseket folyamatossá kell tenni, és bármilyen intézkedést, aminek a bevezetéséről tervez dönteni egy kormányzat, természetesen meg kell futtatni megfelelő véleményezési idővel és megfelelő konzultációs formákon keresztül a szakszervezetekkel és más civil szervezetekkel, képviseleti szervezetekkel, mert egyszerűen ez a biztosítéka annak, hogy egy-egy reform, egy újítás társadalmi támogatást is megszerezze magának” – hangsúlyozta a politikus.

Hozzátette, szerinte „azért is van ilyen gyenge szakszervezeti kultúra jelenleg Magyarországon, mert a szocializmus korszaka sokszor felülről hozta létre és irányította ezen intézményeket, így nem volt meg a tényleges, organikus fejlődésük, amik biztosították volna a munkavállalói érdekképviselet kultúrájának kiépülését… mint például Franciaországban, Olaszországban és más nyugat-európai országokban”.

Az ellenzék oktatáspolitikai programja a pedagógusbérek tényleges, folyamatos és kiszámítható növelésével tenné vonzóbbá az oktatói pályát. Így a mindenkori minimálbérhez kötnék a szakmabeliek fizetését, ami a sztrájkbizottság egyik követelése. Tóth Endre elmondta, a politikai ajánlatuk kialakítása során figyelembe vették a szakszervezetek követeléseit is: „Azt látjuk, hogy a pedagógusok csupán valamivel több mint 60%-át keresik más diplomások átlagbérének, és nyilván ez óriási elszívóhatást generál.”

A T-Tudok nemrég publikált közoktatást vizsgáló jelentése szerint a diplomát szerzett pedagógusok csupán 37%-a helyezkedik el a közoktatásban, amit Tóth megdöbbentőnek tart. Az ellenzék ezt az arányt szeretné a jövőben feljebb tornászni, és Tóth szerint a szakszervezetek követelései reálisak, úgyhogy azoknak eleget kell tenni.

Hogy ennek forrásait miből fogják megteremteni, arról még folynak az egyeztetések. A  programalkotásnak abban a szakaszában járnak, ahol beárazzák az ígéreteiket, és gazdasági szakemberekkel egyeztetnek, hogy mi mennyibe kerül, és hogyan tudnák kigazdálkodni a költségvetést. A politikus mindenesetre bízik abban, hogy az oktatás témaköre kellő prioritást élvez majd egy esetleges új kormány felállása után: „Azt gondolom, hogy az ellenzéknek erős ígérete és állítása, hogy prioritássá teszi az oktatási szektort, és ennek meg kell nyilvánulnia a költségvetés oktatási költéseiben is.” Szerinte ez az elképzelés a miniszterelnök-jelölt támogatását is élvezi – Tóth úgy érzi, „ő is szívén viseli ezt a területet”.

,,Ha valaki bármit akar megújulás címszó alatt az oktatásban, akkor annak az első lépése a pedagógusbéremelés. Enélkül nem lehet pozitív irányváltozást elérni.”

A politikus támogatja a kötelező óraszámok csökkentését is, ami szintén olyan sztrájkkövetelés, ami az ellenzéki közös programban is helyet kapott. Ezt a szakmabeliek közoktatásba való visszacsábításával szeretnék elérni, illetve utazási kedvezményeket is biztosítanának a tanároknak. „A T-Tudok jelentése azt is megállapította, hogy egyszerre van pedagógushiány és pazarlás a rendszerben, amit meg kell szüntetni. Például szolgálati autót kell biztosítani a pedagógusoknak, hogy több intézményben is tudjanak tanítani.”

A kötelező oltás eltörlése Tóth Endre szerint már „keményebb dió”. Megjegyezte, hogy Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje nem támogatja a kötelező oltás általános bevezetését. 

„Azt látjuk, hogy egy óriási hiba történt, hiszen olyan állapotban van az oktatás, hogy egyszerűen nem lehetne bevezetni a kötelező oltást, mert már így is akkora a pedagógushiány, hogy a szakszervezetek szerint 12 ezer szakember hiányzik a szektorból.” A kötelező oltással további 1000 pedagógus esett ki a rendszerből, akik jelenleg is fizetetlen szabadságon vannak, ez pedig nagyon sok intézményben okozott problémát… „Nem is a kötelező oltás kérdése az igazán izgalmas, hanem az, hogy milyen állapotban érte az oktatási rendszert az intézkedés.”

Tóth Endre szerint az oktatásban jelenleg működtetett szükségtelen bürokratikus rendszereket el kell törölni, és erősíteni kell a helyi intézmények autonómiáját. „Fontos programpontunk, hogy a helyi képviseletnek visszaadjuk a beleszólást abba, hogy saját iskoláikról döntsenek, ezt a bürokratikus szörnyszülöttet, amit Klebelsberg Központként emlegetnek pedig meg kell szüntetni.” Az oktatáspolitikus szerint az intézményvezető választások során a pártpolitikai kötődés nagyobb prioritást élvez, mint a helyi közösségek, szülők, diákok és pedagógusok bizalmának elnyerése.

Tóth Endre szerint az intézményvezető választásokon „felülről oktrojálják a Fideszhez kötődő embereket az intézmények élére”. A politikus arról is beszámolt, hogy saját választókerületében évekig tartó csatározás volt abból, hogy egy intézménybe egy olyan igazgatónőt neveztek ki, aki jó politikai kapcsolatokkal rendelkezett, de a nevelőtestületnek egyáltalán nem élvezte a bizalmát.

„Nemrég posztoltam arról a közösségi oldalamon, hogy a tankerületi vezetők milliós jutalmat kaptak, miközben a pedagógusok egy bejglit vagy egy kétezer forintos könyvutalványt kaptak karácsonyra. Már csak ez is mutatja, hogy mekkora igazságtalanságok vannak a rendszerben. Mi egy olyan önkormányzati fenntartásból épülő rendszert szeretnénk, ahol állandó konzultációk történnek, és be vannak vonva a szülők, a diákok és a pedagógusok is.”

Az ellenzék számos nagyívű változtatást is tervez az oktatási rendszerben, többek között egy új kerettanterv bevezetését, a pedagógusképzés reformját, illetve a szegregáció visszaszorítását, mindehhez pedig egy külön oktatási minisztériumot is létrehoznának. Tóth Endre tisztában van vele, hogy ezen intézkedéseknek hosszadalmas az átfutási ideje, de úgy véli, egy új kormányzat már az első négyéves ciklusban is komoly változtatásokat tudna elérni. Ha áprilisban győz az ellenzék, reálisnak látja, hogy szeptemberig visszavezessék a szabad tankönyvválasztást a közoktatásba, de olyan szimbolikus döntéseket is megvalósíthatónak lát, mint például a Lex CEU eltörlése, illetve lépéseket tenne, hogy az egyetem visszatérjen Magyarországra.

A jelenlegi, családi életre nevelés kerettantervét sok pedagógus és civil szervezet is kritizálta, ugyanis egyik nagy hiányossága, hogy nem biztosít megfelelő szexuális felvilágosítást a diákok számára. Tóth Endre szerint fontos állami feladat, hogy az iskolákban legyen felvilágosítás, mert nem minden gyermek tudja megkapni otthon. Az erőszak szintén egy súlyos probléma, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket a megfelelő korban elsajátítsák a felismeréséhez szükséges ismereteket, emellett pedig a tanárokat is képezni kell, hogy ezeket az információkat kellő felkészültséggel tudják átadni.  ,,A szülő természetesen a gyermek elsődleges nevelője, tehát ha úgy gondolják, hogy ezt ők szeretnék átadni a gyermeknek, akkor megteszik előbb. De például akik állami gondozásban nőnek fel, vagy valamilyen okokból nem tudnak erről beszélni szüleikkel, azoknak nagyon fontos, hogy releváns, tudományosan alátámasztott és pszichológiailag is keretezett ismereteket kapjanak ezen a területen.”

,,Én azt gondolom hogy az állam részéről kell egy minőségbiztosítás. Minden gyermeknek alapjoga, hogy megkapja ezeket az ismereteket.”

Az ellenzék visszaállítaná a rugalmas iskolakezdés rendszerét is, hiszen jelenleg csak az Oktatási Hivatal dönthet arról, hogy mikor mehet egy gyermek iskolába. Tóth Endre szerint az új rendszer nagyon sok problémát szült, egyre több gyereknél fordulnak elő különböző fejlődési zavarok, a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek száma pedig évről évre egyre nő.

„Az ő nevelésükben kritikus lehet, hogy mikor lépnek át az iskolába. Muszáj visszaállítanunk azt a rendszert, hogy a pedagógusok és a szülők is beleszólhassanak abba, hogy egy gyermek mikor kezdi meg az iskolát, hiszen ők ismerik legjobban a fejlődését.” Biztosítani kell, hogy a pedagógusok rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, amikkel meg tudják adni az SNI-s gyermeknek számára azokat a differenciált oktatási eszközöket, melyek segítik a nevelésüket. Ehhez  továbbképzésre van szükség, a többletfeladatokat pedig plusz juttatásokkal honorálnák. Az iskolapszichológusokra is szükség van, ezért újra vonzóvá kell tenni számukra a szakmát, hogy azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülei nem tudják megengedni maguknak, biztosítva legyen a pszichológiai ellátás.

A szegregáció visszaszorításával kapcsolatos kérdésünkre az oktatáspolitikus kiemelte, hogy fel kell készíteni a nevelőtestületeket, illetve a legnehezebb helyzetben lévő iskolákra kell koncentrálni: „Mi azt szeretnénk, hogy az integráció és az inklúzió ne járjon együtt az oktatás minőségének romlásával. Az integrációhoz anyagi többletforrások is szükségesek, ugyanis csak így lehet sikeres az oktatási reform.”

A politikus szimbolikusnak tartaná, ha egy új oktatási miniszter az első tanévnyitóját egy szegényebb térségben lévő hátrányos helyzetű iskolában tartaná, kimutatva, hogy prioritásként kezeli ezeket az intézményeket: „Ha minden így megy tovább mint most, akkor ez egy olyan kettészakadt társadalomhoz fog vezetni, ahol ott vannak az elit gimnáziumok, ahol középosztálybeli gyerekek tanulnak, és ott vannak a „gettóiskolák”, ahol gyakorlatilag nem lehet jó minőségű oktatást tartani.”

A felsőoktatás terén az ellenzék egyik ígérete, hogy elkezdik az alapítványosodott egyetemek visszaszerzését is a fideszes kuratóriumi tagoktól. „Jelenleg dolgozunk azon, hogy ezt pontosan hogyan lehet megvalósítani. Úgy vélem, nagyon sok egyetem érdekelt abban, hogy egy szabadabb irányítás mellett átalakuljon a kuratórium összetétele, vagy teljes állami fenntartásba vétel történjen, ami az ellenzék elsődleges iránya lenne.”

Ehhez le kell ülniük a szenátussal és a diákok képviseletével, és meg kell egyezniük, hogy ők milyen fenntartásban szeretnének tovább működni: „Fontos, hogy ha az egyetemeket finanszírozzuk, akkor ne a fideszes pártpolitikusok kapjanak milliós fizetéseket.”

Egy másik ígéret az első diploma ingyenessé tétele. Tóth Endre elmondta, a kormány adatai szerint családi háttér szempontjából a társadalom legalsó egyharmada 11%-os részvételt mutat a felsőoktatásban, míg a felső egyharmad 71%-osat, ami óriási különbség.

Az olló összehúzásához az első lépés lehet az ingyenes diploma. Ezt az ellenzék az igazságtalan kettős ponthatárok rendszerének megszüntetésével kívánja elérni, valamint a hallgatók lakhatási költségeinek csökkentésével. Az utóbbit a Diákvároshoz hasonló projektek megvalósításával, a kollégiumi helyek növelésével és a szociális támogatási rendszer átalakításával akarják elérni.

Habár az ellenzék átfogó programot fogalmazott meg az oktatási rendszer átalakítására, egyelőre még nem tudni, hogy ezekre a reformokra mekkora keretösszeg áll majd rendelkezésre egy esetleges kormányváltást követően. A pedagógusok hétfői sztrájkja azonban nemcsak a jelenlegi kormánynak címzett üzenet volt, hanem versenytársaiknak is:  a türelem elfogyott, azonnali változásokra van szükség.