Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Országos Roma Önkormányzatnak (ORÖ) 13 órányi huzavona után sem sikerült hétfőn éjfélig jelöltet állítania a nemzetiségi jelöltállító közgyűlésén. Így a Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyilvántartása szerint több mint 33 ezer roma állampolgár nem szavazhat április 3-án nemzetiségi listára, de még szószólójuk sem lesz a következő parlamentben. A Mérce a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogi Projektjének szakértőjét, Döbrentey Dánielt kérdezte az előállt helyzettel kapcsolatban.

Döbrentey elmondta, aki egyszer regisztrál, hogy nemzetiségi listára szeretne szavazni pártlista helyett, a következő ciklusokon is arra tud majd voksolni, hacsak nem kérelmezi másképp. Mivel az ORÖ nem állított listát a törvényben szereplő határidőig, azaz jelen esetben február 1-ig, nem lesz a választásokon roma nemzetiségi lista. 

Az a 33 ezer választó viszont, aki korábban az országgyűlési választásokra is kiterjedő hatállyal kérte felvételét a nemzetiségi névjegyzékbe, nem marad listás szavazat nélkül: ők így automatikusan pártlistára szavazhatnak áprilisban.

„Nem állt elő tehát az az abszurd helyzet, hogy bárki is elveszítse szavazatát, mert nincs lista, amire szavazhatna”

– szögezte le Döbrentey.

A választókat tehát annyi sérelem érte, hogy hiába szerettek volna nemzetiségi listára szavazni, az ORÖ mulasztása miatt most kénytelenek listás szavazatukat pártokra leadni.

Kérdésünkre, hogy ilyen esetben a Nemzeti Választási Irodának van-e tájékoztatási kötelezettsége, a szakértő nem tudott pontos választ adni. Előfordulhat ugyanis,  hogy az NVI csak a szokásos választási értesítőt küldi ki az érintettek számára is,  hiszen a törvény nem szabályozza hogy ilyen esetekben tájékoztatási kötelezettsége legyen az intézménynek. Mivel az ORÖ a listaállításra rendelkezésre álló idő alatt nem tudott megállapodni a jelöltek sorrendjéről, már nem tud kérelemmel fordulni az NVB felé, hogy hosszabbítsák meg a határidőt.

Lista hiányában roma nemzetiségi szószóló sem lesz a parlamentben. A nemzetiségi lista első helye eddig garantált mandátumot jelentett az Önkormányzat által jelölt képviselő számára, ezért is volt olyan kiélezett küzdelem a kormány által favorizált Farkas Félix és Agócs János, az ORÖ-elnöke között.

Rácz Bélát, az 1 Magyarország Kezdeményezés társalapítóját még korábban kérdeztük e fejleményekkel kapcsolatban. Az aktivistát idézve, „a jelenlegi rendszer alapja, hogy nemzetiségi listákra leadott szavazatok révén, könnyített pályán, alacsonyabb küszöböt megugorva lehessen parlamenti mandátumhoz jutnia a kisebbségeknek. A valóságban viszont nagy szavazási részvételre van szükség, hogy meglegyen az egy képviselő bejuttatásához szükséges szavazat. Töredékszavazatok nincsenek, tehát összességében a jogalkotó nem teremtett olyan környezetet, mely szavatolná a parlamenti mandátumot.

Ehelyett az ORÖ-ben is az volt a valódi cél, hogy szószóló kerüljön a parlamentbe, hiszen a listán első helyen szereplő jelölt automatikusan bekerül a törvényhozásba, ez volt Farkas Félix és Agócs János valódi személyes és a támogató pártok mögöttes ambíciója is.”

Rácz szerint

a nemzetiségi listára történő szavazás okafogyott, és nem ad valódi lehetőséget a kisebbségeknek, ezen jogszabályoknak további könnyítéseket kellene eszközölnie a bejutási küszöb kapcsán, kiterjesztve azt a korábban működött kedvezményes önkormányzati mandátumra is.

Hidvégi-B. Attila, a RomNet nevű portál főszerkesztője korábban úgy nyilatkozott, az ORÖ „szégyenteljes, személyeskedő döntésével” megfosztotta attól a magyarországi cigányságot, hogy a következő négy évben parlamenti képviselettel küzdjön a közösség tagjait érintő legfontosabb célokért és az ország legnagyobb kisebbségének nem lesz hangja az áprilisi választások után felálló új országgyűlésben. Hozzátette, az ellenzék ígéretei ellenére nem állított befutó listás helyeikre roma politikusokat, és komolyan vehető roma programmal sem álltak elő. Éppen ezért úgy véli, hogy talán a romáknak nem is lenne szabad az ellenzéki közös listára szavaznia.