Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Még az államtitkár szerint is többen sztrájkoltak volna, ha van „jogi felhatalmazás”

A pedagógusok hétfői kétórás, több mint húszezer tanár, tanító és óvodapedagógus részvételével zajló figyelmeztető sztrájkját követően Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a kormányközeli Hír TV esti műsorában értékelte a történteket.

Az államtitkár elmondta: a folytatódó sztrájktárgyalások során a tanárok sztrájkbizottságának

„azt azért el fogjuk mondani [a minisztérium], hogy az utóbbi évtizedekben arra nem nagyon volt példa, hogy jogi felhatalmazás nélkül, törvénytelen sztrájkot szervezzen szakszervezet.”

Ezen a ponton Maruzsa Zoltán arra is tett egy elejtett megjegyzést (a felvételen 8 perc, 10 másodpercnél hallható),  hogy szerinte a sztrájkra komolyabb igény is mutatkozott volna – vagyis még mindig jóval több az elégedetlen tanár, mint a sztrájkolók egyébként sem csekély, húszezres csoportja -, de a többek számára nem egyértelmű jogi feltételek sokakat elriaszthattak:

„Felelőtlenség volt, azt gondolom, a szakszervezeti vezetők részéről, hogy munkavállalókat ebbe helyzetbe manővereztek bele. Én azt gondolom, hogy ez a részvételi arányon is visszatükröződött, hiszen sokan azért nem vettek részt a sztrájkban.”

Mint ismert, az Emmi álláspontja szerint a Kúria pénteken meghozott, még elégséges szolgáltatásokról szóló döntésének jogerőre emelkedéséig nem lett volna törvényes a sztrájk, a pedagógus-szakszervezetek szerint azonban a sztrájk törvénytelenségét csak bíróság állapíthatja meg, ehhez pedig a kormánynak egy külön nem peres eljárást kellene indítania. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, és a Pedagógusok Szakszervezete ezért a pénteki kúriai ítéletet követően arra buzdította a tanárokat, hogy szervezzék tovább a sztrájkot, miután a bíróság megállapította, hogy a hétfőre tervezett sztrájk jogszerű, és a még elégséges szolgáltatás mértéke és feltételei a sztrájkbizottság tagjai által előterjesztett kérelemmel azonosak.

Maruzsa Zoltán a műsor korábbi pontján ugyanakkor még arról beszélt, hogy az, hogy az iskolákban dolgozók mindössze egyötöde sztrájkolt, „minden oldal számára megfontolandó adat”. Az államtiktárt meglepte, hogy a szakszervezetek ezt úgy kommunikálták, hogy az általuk vártnál többen vettek részt a sztrájkban, mert szerinte a sztárjktárgyalásokon ennél nagyobb aktivitásról számoltak be az irányukban.

Az államtitkár szerint „annak, hogy sztrájk volt, nincsenek nyertesei, a gyerekek nem tudtak tanulni, a szülők nem tudtak dolgozni menni, olyan kézzel fogható eredményes sincs, amitől azt lehet mondani, hogy ettől bárkinek jobb lesz”.

A Hír TV műsorvezetője felidézte, hogy a szakszervezetek tolmácsolása szerint több helyütt fenyegetőzéssel próbálta rávenni a pedagógusokat a tankerület, hogy ne vegyenek részt a sztrájkban. Erre Maruzsa Zoltán a minisztériumi közlemények szövegeire hivatkozva tagadta, hogy bárkire is nyomást gyakorolt volna az oktatási kormányzat, arra ugyanakkor nem reflektált, hogy a PDSZ közlése szerint több tanár arról számolt be, hogy a sztrájk ellenére munkára kötelezték őket az intézményvezetők, amivel megsérthették a sztrájkjogot.

Maruzsa szerint „sokkal nagyobb jogbiztonságban” sztrájkolhattak volna a tanárok, ha nem ragaszkodnak a január 31-i sztrájkhoz, hanem – tudva azt, hogy a bíróság  múlt hét végére a rá vonatkozó határidő miatt mindenképpen hoz egy első fokú ítéletet a még elégséges munkavégzésről – elhalasztják azt. (Ezt a minisztérium részéről már korábban is hangoztatott érvet egyébként a szakszervezetek hamar visszatutasították, miután  a bírósági végzésük csak és kizárólag január 31-ére szólt.)

A múlt pénteki bírósági ítéletet megelőző várakozásról beszélve az államtitkár arra is utalt a Hír TV műsorában, hogy nem a szolidaritás, hanem a kaotikus kommunikáció miatt nem vitte be sok szülő a gyermekét hétfőn reggel az iskolákba:

„Minden szülőtársam tudja azt, hogy milyen kommunikáció ment az iskolákból: hogy lesz, nem lesz, mikor lesz, mégse lesz; és azt gondolom, hogy sok szülő meg is unta ezt, és inkább kivette a szabadságot a mai napra és otthon tartotta a gyereket.”

Arra műsorvezetői kérdésre, hogy hogyan lehet meggyőzni a pedagógusokat, hogy maradjanak a pályán, Maruzsa elismerte, hogy a legnagyobb gond a pályakezdők „pályára való húzásával” és motiválásával van. Majd azzal érvelt, hogy ma ez azért különsen nehéz, mert „máshogy dübörög a gazdaság, mint tíz évvel ezelőtt”:

„Nem kisebb egyébként a pályára lépők aránya mondjuk a frissen diplomázottak körében, mint mondjuk tíz vagy tizenkét évvel ezelőtt, de a munkaerőpiaci helyzet az más, a gazdaság máshogy dübörög, máshogy lehet elhelyezkedni  bármilyen diplomával a magyar munkaerőpiacon, tehát nekünk is változtatnunk kell.”

Arra felvetésre, hogy a tanári állásokkal szemben a különböző áruházláncok nyitott pozícióra milyen magas kezdő fizetéssel keresnek dolgozókat – a műsorvezető egyébkén ezt az összhasonlítást „hangulatkeltésnek” nevezte –Maruzsa így felelt:

Tíz évvel ezelőtt is „nagyjából 170 ezren dolgoztak a magyar köznevelésben és szakképzésben, és az elmúlt év októberében is rendkívül hasonló volt az összlétszám, de ennek elolszlása országosan változik”. Maruzsa szerint a magyar köznevelésben „megvan a szükséges munkaerő, de más az összetétele, változott a korösszetétele”, és „nyilván azon kell dolgoznunk, hogy megteremtsük a megfelelő utánpótlás feltételeit” – tette hozzá.

Arr a kérdésre, hogy mi a következő lépés a minisztérium részéről, az államtikár azt mondta szeretnék végigvinni a bírósági folyamatokat, hiszen most a fellebbezésa kormányon múlik., maj arra utalt, hogy ezt be is fogja nyújtani a kormány:

„Másodfokon is természetesen a bíróság meg fogja tárgyalni a még le nem zárt folyamatot, azt gondolom egyébként, hogy ez sok kérdésre pontot fog tenni” –

mondta Maruzsa.

A pedagógussztrájkot a Mérce szorosan követte, hétfői cikkeink a témában itt érhetők el.

Címlapkép: MTI/kormany.hu