Hosszabb közleményben reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) azon okfejtésére, hogy a koronavírus elleni védőoltást nem felvevő pedagógusok kiesése miatti tanárhiány nem több, mint a „baloldal és szövetségeseinek hergelése”.
Mint ahogy azt már korábban megírtuk, a kormány ősszel kötelezővé tette a védőoltás felvételét a közszférában, így az oktatás területén dolgozók számára. A pedagógusok év végéig kaptak határidőt arra, hogy beoltassák magukat, ha pedig addig ezt nem tették meg, akkor január 3-ától fizetés nélküli szabadságra küldik, egy évvel később pedig el is bocsáthatják őket állásukból.
Az EMMI szerint a közoktatásban tevékenykedő 78 ezer munkavállaló 94%-a már felvette az oltást, 3% szakorvosi ellenjavallattal, 1 % miniszteri mentesítéssel rendelkezik, további 1% van betegállományban, illetve vár mentesítési kérelme elbírálására, mely napokon belül lezárul és csak egy százalék azok aránya, akiket fizetetlen szabadságra küldtek. A minisztérium szerint tehát nem áll fenn olyan tanárhiány, amely jelentős hatással lenne az oktatási rendszer működésére.
A PDSZ szerint azonban annak a két százaléknyi pedagógusnak a hiánya, akik a kötelező oltással összefüggésben nem taníthatnak, így is 30 ezer diákot érint.
Az Inforádiónak adott interjújában Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke nemrég arról beszélt, hogy a kötelező oltás miatt kialakuló tanárhiány nem egyenletesen oszlik el az országban: míg Budapesten nagyon magas az átoltottság, illetve nagyobb létszámúak az iskolák, így könnyebb átszervezni az oktatást az egy-egy kieső tanárt pótolva, addig vidéken komoly gondot fog jelenteni az általános tanárhiányt tetéző kényszerszabadság. Ha egy olyan pedagógus esik ki, aki egy kisebb tantestület tagja, az ő munkáját szinte lehetetlen lesz pótolni.
Ráadásul a PDSZ által 638 különböző állami intézményben dolgozó pedagógus bevonásával készített felmérés szerint
olyan súlyos, rendszerszintű problémát jelent a tanárhiány, hogy a relatíve kevés kieső munkavállalók pótlását is jórészt csak törvénytelen megoldásokkal tudják megoldani.
Az egyik ilyen a kényszerszabadságra küldött tanárok óráinak szétosztása, amelynek következtében emelkedik a ledolgozandó óraszám, miközben ezért a túlmunkáért nem kapnak megemelt juttatást az azt elvállaló pedagógusok. Számos intézményben gyakori még a kieső tanárok eseti helyettesítéssel való pótlása, ami azonban a szakszervezet szerint szembemegy azokkal a hatályos jogszabályokkal,melyek értelmében ilyen típusú helyettesítés csak akkor írható elő, ha egy adott munkakör nincs betöltve, a pályázat kiírása, a pályáztatás folyamatban van, esetleg ha a pályáztatás sikertelen volt, illetve „ha munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.
A szakszervezet szerint minek után az intézményvezetők két hetes-egy hónapos határidőt szabnak meg az oltás felvételére a tanárok számára, így az azt megtagadó pedagógusok kiesése semmiképpen sem nevezhető váratlannak.
Továbbá a PDSZ szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány az oltást nem felvevő tanárok pótlását a megbízási szerződéssel óraadóként tanító pedagógusok és a mesterpedagógusok maximális heti óraszámát egy egyszerű miniszteri utasítással 14-rő illetve 18-ról 20-ra emelték. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a Kásler Miklós által adott miniszteri ukáz szembemegy a hatályos kormányrendeletekkel, melyek értelmében a megbízásos szerződéssel rendelkező tanárok továbbra is csak heti 14, a mesterpedagógusok pedig legfeljebb 18 órát taníthatnak (illetve 17-et ha osztályfőnökök).
A szakszervezet szerint emellett súlyos problémák vannak a oltás alóli miniszteri felmentés rendszerével is, hiszen nem világos, hogy az oltatlan pedagógus mire kap felmentést. Az orvosi igazolásra adott mentesítésekre pedig nem létezik egységes eljárási mód, melynek következtében a kérelmek fele elutasításra kerül, sok esetben pedig nem tudni, mire kapható orvosi igazolás.
A PDSZ szerint ezért a kormánynak a pedagógusokat célzó lejárató kampányok helyett a korrekt, átlátható működés megteremtésén kéne dolgoznia,
