Szombat napközben két rakéta csapódott a tengerbe Tel-Aviv partjainak közelében. Éjjel Izrael megtorló akcióval, a Hamászhoz tartozó katonai célpontok bombázásával válaszolt – adta hírül a Reuters hírügynökség.

A gázai, palesztin területről indított rakétákért egyelőre senki nem vállalata a felelősséget, illetve a Hamász sem adott ki közleményt. A tudósítások szerint a területet vezető palesztin terrorszervezetre jellemző, hogy a tenger irányában kilőtt rakétákkal végez kisérleti robbantásokat. A hírügynökség idézi a Hamászhoz köthető Paltimes című lapot, amely szerint a palesztin támadást lehetséges, hogy egy hiba okozhatta.

A támadásnak egyelőre nincsen áldozata, illetve anyagi kárról sem számoltak be a lapok.

A rakétákra válaszul az izraeli hadsereg a Hamászhoz köthető katonai célpontokat bombázott az éjjel. A Times of Israel tudósítása alapján a sugárhajtású repülőgépekről mért csapásokkal elsősorban rakétagyártó üzemeket vettek célba, tankokkal pedig katonai állomásokra támadtak.

A mostani konfliktust megelőzően december 29-én egy palesztin támadásban enyhén megsérült egy izraeli állampolgár, amire az izraeli állam tankokról indított robbantásokkal válaszolt – számolt be a  CBS News. A támadás az első komolyabb összecsapásnak számított a májusi 11 napos háború óta eltelt tűzszünetben.

Tavaly májusban súlyos összecsapások alakultak ki Izrael és a Hamász között, ami 11 napig tartott, és egyiptomi közvetítéssel létrejött tűzszünettel zárult. A konfliktusban legalább  230 palesztin és 12 izraeli vesztette életét. A harcok során az izraeli hadsereg többek között megsemmisített egy 12 emeletes épületet, amiben az Associated Press és az Al-Jazerra helyi irodája is működött. A támadások miatt körülbelül 74 ezren kényszerültek elmenekülni az otthonaikból.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Michelle Bachelet akkor mind a két felet elítélte. A Hamász által indított rakéták „nem szelektív” csapásai a nemzetközi humanitárius jog egyértelmű megsértését jelentették.

Arra azonban a szervezet nem talált bizonyítékot, hogy az Izrael által lebombázott épületekben valóban ellenséges milíciák tartózkodtak volna. A biztos akkor kilátásba helyezte, hogy amennyiben bebizonyosodik, hogy az állam nem szelektív módon és aránytalanul intézett támadásokat, akkor azok háborús bűncselekményeknek minősülhetnek.