Facebook-posztban reagált a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a Szilágyi Liliána által nyilvánosságra hozott gyerekbántalmazási vádak kapcsán. Mint írják, a gyerekek sokszor nem tudnak szólni, amennyiben bántják őket, különösen akkor, ha közeli hozzátartozóról van szó. De ha verbálisan nem is „szólnak”, szólnak másképp, és a felnőtteknek kötelessége ezt észre venni.
A trauma által okozott zavarodottság, az érzelmi behatások, a kötődés, a szégyennek és bűntudatnak az érzete gyakran képtelenné teszi az embert, hogy ki tudja fejezni másoknak, ami vele történt. A történetek feldolgozásához hosszú idő és sokszor professzionális segítség szükséges, és nem elvárható, különösen egy gyerektől, hogy komplexen ki tudja fejezni a vele szemben történt atrocitásokat.
Vannak azonban figyelmeztető jelek, hangsúlyozza a gyerekjogi alapítvány, amelyekkel a gyerekek üzennek:
„A viselkedésükkel, a változásaikkal, a tetteikkel, egy-egy gesztusukkal, a csönddel, a harsánysággal,az önbántással, a visszahúzódással, az alvási nehézségekkel, a fogyással, a hízással, a haraggal, az elkerüléssel, a megdermedéssel, az indokolatlan dühvel, a félelemmel, a szorongással, a betegséggel, a hangulatingadozással, az érintéstől való visszahúzódással, a túl sok érintéssel.”
„Az odafigyelő közösség sokszor tudja, hogy valami nincs rendben.”
A Hintalovon kiemeli, hogy ilyen helyzetben a jeleket észrevevő felnőttnek sincsen egyszerű dolga: „nehéz jól segíteni, nehéz vállalni a jelzést és a tanúskodást”. Azonban felnőttként mindenkinek kötelessége szem előtt tartani a gyerekek jólétét és biztonságát.
„[…] [A]mi nekünk nehézség, az lehet, hogy a gyereknek az egyetlen esélye a túlélésre, a menekülésre, az egészséges felnőttkorra.„
”Minden felnőtt felelős azért, hogy észrevegye, ha bántanak egy gyereket
Korábban beszámoltunk róla, Szilágyi Liliána szerdán állt ki a nyilvánosság elé azzal, hogy éveken át testi, lelki és szexuális bántalmazást volt kénytelen elviselni az apjától. Dr. Szilágyi Zoltán egykori olimpikon, a lány apja minden vádat tagad, és bírósági feljelentést helyezett kilátásba.
A Magyar Úszó Szövetség elnöke, dr. Wladár Sándor közleményben jelezte, hogy a testület fegyelmi és gyermekvédelmi bizottsága vizsgálatot indít Szilágyi Liliána ifjúsági olimpiai bajnok, Eb-ezüstérmes úszónő vádjai alapján.
Az úszónő először egy Instagram-posztban írt arról, hogy apja őt és édesanyját is bántalmazta. A poszt megjelenésével párhuzamosan lett publikus D. Tóth Kriszta Elviszlek magammal című műsorának legújabb epizódja, amiben Szilágyi Liliána az őt ért traumákról beszél.
Később az ATV-nek adott interjújában az úszónő szexuális erőszakra is utalt. „ Bántalmazottként az ember sokszor elfelejti, el akarja felejteni azokat a dolgokat. De nekem a személyiségem nagyon olyan, ha nem az igazság mélyén járok, addig addig ások, amíg nem lesz meg a válasz. Mondjuk úgy, hogy egy évvel ezelőtt voltam képes szembenézni azzal, hogy az apám szexuálisan is bántalmazott” -fogalmazott, majd hozzátette, ennél többet nem oszthat meg a témáról.
Ha segítségre van szükséged
Ha támogatásra van szükséged, mert téged vagy ismerőseid bántalmazás vagy szexuális erőszak ért, itt találsz részletes információkat.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ingyenesen, éjjel-nappal hívható lelkisegély-szolgálatát 116 111 számon bármikor keresheted!
Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat elsőrendű célja, hogy segítséget nyújtson a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, a prostitúció és az emberkereskedelem áldozatainak és szükség esetén gondoskodjon az elhelyezésükről. Őket a +36 80 20 55 20 számon érheted el, bármikor, ingyen!
A Háttér Társaság információs és lelkisegély szolgálatot üzemeltet leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális (LMBTQI) emberek, családjuk, szakemberek és más érdeklődőknek minden nap 18 és 23 óra között a 137-37 telefonszámon
A NANE Egyesület segélyvonala bántalmazott és szexuális erőszakot átélt nőknek: 06 80 505 101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22; szerda 10-12 óráig; ingyenesen hívható mobilról is).
Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) telefonszáma: 06 80 20 55 20 (ingyenesen hívható napi 24 órában, abban az esetben hívja, ha menekülnie kell otthonról vagy krízisszállást keres.)
A PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 70 220 2505 (szerdánként 16-18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig, e-mailen: [email protected])
A biztonságos internethasználatról itt olvashatsz bővebben.