Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Elbocsátásokkal járhat a minimálbér-emelés a kis- és középvállalkozások számára

Elbocsátással és munkaidő csökkentéssel látják kigazdálkodhatónak a hazai kis- és középvállalkozások a jövő évi kötelező bérfejlesztést a GKI Zrt. kutatása szerint, írta meg a Népszava. A 1044, négy fősnél nagyobb kkv válaszait vizsgáló kutatás szerint a kis- és középvállalkozások 3 százaléka tervez elbocsátásokat, ami 5-7 ezer ember munkáját veszélyezteti. A kutatást végző GKI szerint viszont ez a szám akár magasabb is lehet, hiszen a munkaadók a nyers- és alapanyagárak, valamint az energiaköltségek emelkedésével is küzdenek.

A vásárlókat már így is nagyon árérzékennyé tették a közelmúlt jelentős drágulásai, a GKI szerint kétséges, mekkora költségnövekedést képesek elfogadtatni velük a cégek. Ha a vállalkozások nem tudják a kiadásaikhoz igazítani az árakat, nagyobb arányú csőd vagy elbocsátási hullám is bekövetkezhet a kkv-k körében. 

A vállalkozások 3-4 százaléka csökkentené a munkaidőt, egyes dolgozókat átsorolnának más munkakörbe, valamint faragnának a cafeteria juttatásokról, derül ki a GKI felméréséből. A minimálbéreseket és garantált bérminimumosokat is foglalkoztató vállalkozások még ennél is nagyobb aránya, 6-7 százaléka tervezi meglépni ezeket a lépéseket.

A korábbi évekhez képest folyamatosan csökken a kkv-knál minimálbéren dolgozók száma, főként az elmúlt évek keresetnövekedési miatt. A GKI adatai alapján ez körülbelül 200-250 ezer dolgozót jelent a 4 fő feletti kis- és középvállalkozások esetében. A kevesebb főt foglalkoztató kkv-k esetében ez a szám valószínűleg jóval magasabb. A kisvállalatoknál dolgozók 16 százaléka kap legfeljebb garantált bérminimumot. Ez persze ágazatonként is eltérő. 

A felmérés szerint a kereskedelem foglalkoztatja  a legtöbb bérminimumos, vagyis majdnem minden ötödik dolgozó csak a garantált bérminimumot viheti haza. Ez az arány az üzleti szolgáltatások ágazatban 14, az építőiparban 12 százalék. Ezeket a számokat némiképp árnyalja, hogy ezekben az ágazatokban hagyományosan magas a feketemunka aránya, vagyis nem olyan ritka, hogy a dolgozók a bér egy részét zsebbe kapják. Tehát, ezekben az ágazatokban nagyon sok dolgozónak csak papíron nő majd a keresete, illetve „fehéredik” kicsit.

A Magyar Nemzeti Bank úgy számol, hogy a minimálbér-emelés a háztartások számára nettó 325 milliárd forint többletjövedelmet jelent majd 2022-ben, a vállalkozások pedig 540 milliárd bérköltségnövekedéssel számolhatnak. A GKI kutatása azt mutatja, hogy a minimálbéreseket is foglalkoztató kkv-k átlagosan 11 százalékos költségnövekedést várnak, ami az adókönnyítések hatását is beleszámolva 7 százalékkal növeli majd a költségeket.

A választások előtt bejelentett jelentős béremelés értelmében január 1-jétől majdnem 20 százalékkal nő a minimálbér és a garantált bérminimum, vagyis a jelenlegi bruttó 167 400 és 219 ezer forint helyett jövőre már bruttó 200 ezer, valamint 260 ezer forintot kapnak a  munkavállalók, igaz ebből csupán nettó 133 ezer, illetve 173 ezer forintot vihetnek haza. A kormány 4 százalékos járulékcsökkentéssel segíti a munkáltatókat a béremelés kigazdálkodásában, ez viszont még mindig csak töredéke a plusz költségeknek. 

A kormány csak úgy hajlandó javítani a munkavállalók helyzetén, ha annak költségeit nem neki kell megfizetnie, amit az is bizonyít, hogy októberben leszavazta azt a törvényjavaslatot, ami adómentessé tette volna a minimálbért.

Címlapkép: MTI/Vajda János