Országos és helyi fókuszú közvélemény-kutatást végzett a Momentum a Fertő tó partjára tervezett óriásberuházással és a tó helyzetének rendezésével kapcsolatban, hogy kiderüljön, milyen változásokat látnának – vagy nem látnának – szívesen a környék és az ország lakosai.

A több mint 3 500 fő, ebből csaknem ezer soproni által kitöltött felmérésből kiderült, hogy a társadalom jelentős része elutasítja a tópart lebetonozását és a radikális, voltaképp csak a tehetősek érdekeit szolgáló beruházást.

A Momentum felméréséből megismerhetők külön-külön úgy a helyiek véleményei, mint az országos attitűdök. Ezekből kiderül, hogy országosan a kitöltők kicsit több, mint fele tartja kívánatosnak a tópart fejlesztését, helyi szinten azonban több, mint kétharmaduk.

Ahogy azonban Supka-Kovácsné Holzhofer Tünde, a Momentum soproni helyi képviselőjének videójából is kiderül, a fejlesztéseket egész másképp képzelik el a felmérés kitöltői, mint a NER. Mint Brenner Koloman, a körzet ellenzéki országgyűlési képviselőjelöltje, az országgyűlés alelnöke a videóban elmondta,

„a helyi lakosok nem értenek egyet azzal a megalomán fideszes beruházással, amely több, mint két éve már nyomasztó árnyékként vetődik a Fertő tó partjára.”

A videót az alább lehet megnézni:

A több mint 3 500 válaszból kiderült, hogy a helyiek és az ország többi részén lakó kitöltők egyaránt féltik a természetet, szükségtelennek, károsnak tartják a beruházást úgy környezeti mint társadalmi szinten, és ezzel összefüggésben úgy vélik, hogy le kellene állítani.

Hovatovább túlnyomórészt egyetértenek abban, hogy a Fertő tó Natura 2000-es területén csak közérdeket szolgáló beruházást lehessen megvalósítani.

Ennek megfelelően a lehetséges fejlesztések közül a legfontosabbaknak sorrendben a

1. minél több zöldfelület megtartását,
2. tanösvény létesítését,
3. szabadstrand kialakítását,
4. valamint kerékpárospont telepítését

tartották a kitöltők. A helyi kitöltők esetében a preferenciasorrend

1. zöldfelületek,
2. szabadstrand,
3. kerékpárpont,
4. valamint játszótér kialakítása.

A kitöltők általánosságban nem akarnak szállodát, teniszpályákat és nagy vitorláskikötőt.

Ami nem csoda, hisz a kitöltők elsősorban a környezetvédelmi szervezetek álláspontjával értenek egyet, a beruházók, valamint kormánypárti és ellenzéki politikusok attitűdjeivel önbevallásuk alapján jóval kevesebben azonosulnak. Figyelemreméltó az is, hogy a közpénzből végrehajtott beruházás esetén elvárják, hogy megvalósulása esetén a köz szolgálatába állítsák.

Természetesen a felmérés eredményeit torzíthatja, hogy egy ilyen kérdőívre elsősorban azok válaszolnak, akiknek erős véleményeik vannak az adott kérdésről. A válaszadók demográfiai szempontból sem fedik le Magyarország társadalmát: a kitöltők uszkve kétharmada férfi, a legtöbben a 31-50 éves korcsoportba tartoznak, és felülreprezentáltak a felsőfokú végzettségűek valamint az ellenzékiek – noha pártpreferenciáját a kitöltők csaknem fele nem adta meg.

Mindazonáltal mindeddig ez a legszéleskörűbb társadalmi attitűdvizsgálat a Fertő tavi fejlesztésekkel kapcsolatban, és a csaknem ezer helyi kitöltő erős véleménye is hasznos fogódzót jelenthet, mikor a fejlesztések helyi megítélését próbáljuk felmérni.

A Fertő tó partjára tervezett luxusszállodát, kikötőt és egyéb üdülőegységeket magába foglaló komplexum megvalósítása – az eddigieken túl is – súlyos környezetkárosítással járna: a Natura 2000 besorolású, és számos környezetvédelmi egyezmény által védett területen alapvetően változtatják meg az ökoszisztémát, és számos állat és növény életét veszélyeztetik. Az is aggasztó, hogy a Nagy Tavak Koalíció szerint az állami beruházás mérete varázslatosan megnőtt a közbeszerzési kiírásban szereplő adatok alapján:

• Az engedélyekben szereplő teljes beruházási terület 36,9 hektár, a beépítésre engedélyezett terület pedig 2,8 hektár, ugyanakkor a közbeszerzési hirdetményben 52,8 hektár teljes beruházási területet említenek.
• A tervekben eleinte szerepelt 20 üdülőház építése, amit a környezetvédelmi szervek nem hagytak jóvá. A hirdetménybe mégis belekerült, most már 26 üdülőház építése.
• A hirdetményben 3638 négyzetméter alapterületű és 2556 négyzetméter vízfelületű medencék és kapcsolódó uszodagépészet kialakítása szerepel, míg a környezetvédelmi engedélyhez készített környezeti hatásvizsgálati dokumentációban 3 medence szerepel 1770 négyzetméter felülettel.

Noha az év végére bejelentett megszorítócsomagnak hála a beruházásra vonatkozó gyorsított közbeszerzési eljárást visszavonták, ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy teljességében törölték volna, és a kormány tervei szerint továbbra is napirenden van a megvalósítása.

A beruházás ellen már eddig is hangosan tiltakoztak úgy civilek – elsősorban a Nagy Tavak Koalíció – mint környezetvédő szervezetek és az ellenzéki pártok képviselői. A tiltakozók szerint – ami mint kiderült, a felmérés szerint egybecseng a társadalmi igényekkel – kisebb volumenű, természetközeli szemléletű és mindenki által hozzáférhető tóparttal járó fejlesztést szorgalmaznak.

A hétvégén civilek és a Greenpeace szerveztek tüntetést Sopronba a beruházás leállításáért, itt Rodics Katalin, a Greenpeace munkatársa azt kérte minden résztvevőtől és érdeklődőtől, hogy „állítsuk meg ezt a soha jól nem lakó gazdasági mániát, ami a vezetőinket uralja. Nem lehet, hogy tönkre tegyék az összes értékünket, és mire változás jöhetne, addigra egy kiürült országban találjuk magunkat!”

A rendezvényen mi is ott voltunk, videónk az alább nézhető vissza.