Nagy számban érkezett alkotmányjogi panasz az Alkotmánybírósághoz (AB) az egészségügyi dolgozók kötelező oltásával, illetve szankcionálásával kapcsolatban, amelyekről most egy kalap alatt döntöttek is – szúrta ki a 444.

Az Alkotmánybíróság mai napon közzétett határozata szerint az indítványozók mind egészségügyi dolgozók, akiknek az álláspontjuk szerint „a sérelmezett rendelkezések sértik az emberi méltósághoz való jogot, az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez való jogot, valamint a testi és lelki egészséghez való alapjogot. Az indítványokban kifejtettek szerint a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló kormányrendeletek az Alaptörvényben foglalt felhatalmazáson túlterjeszkedve, aránytalanul súlyos joghátrányt fűznek a védőoltás felvételének elmulasztásához, és az elérni kívánt cél szempontjából észszerűtlenek.”

Az Alkotmánybíróság ezzel szemben határozatában megállapította, hogy „a támadott szabályozás az egészségügyi ellátórendszer folyamatos működését, illetve a betegellátás biztonságát, ezen államcélok keretei között pedig a társadalom tagjai, a betegek élethez és egészséghez való jogának érvényesülését szolgálja.”

Az Alkotmánybíróság határozatában, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontjára is utalva hangsúlyozta, hogy a közegészségügyi célok elérése – így különösen egy súlyos járvány megfékezése, következményeinek enyhítése – indokolhatja végső eszközként a kényszerítő jogi eszközök alkalmazását.

Az AB arra is kitér, hogy az oltás felvétele érdekében a jogalkotó direkt kényszerítést ugyan nem alkalmazott, „de kétségtelenül erős nyomást gyakorolt az egészségügyben dolgozókra” azzal, hogy hátrányos jogkövetkezményeket – azaz kirúgást – helyezett kilátásba, amennyiben a megadott határidőig nem veszik fel az oltást. „Ennek célja az, hogy az átoltottság a járványhelyzet leküzdése szempontjából a legkritikusabb ágazatban, az egészségügyben növekedjen” – és ennek fényében nem avatkozott bele aránytalanul az indítványozó egészségügyi dolgozók egészségügyi önrendelkezési jogába – érvel az Alkotmánybíróság.

Összességében tehát az előírt alapjogi korlátozás szükséges és arányos, így nem állapított meg alaptörvény-ellenességet, és elutasította az alkotmányjogi panaszokat.

Mint arról beszámoltunk, november közepén újra visszatért a felmondási tilalom az egészségügyben, valamint kötelezővé tették a harmadik oltás felvételét is. Azokat az egészségügyi dolgozókat, akik nem adatják be a harmadik oltást, a rendelet szerint továbbra is végkielégítés nélkül elbocsáthatják.

Utóbbi a TASZ szerint jogsértő, ilyesmire ugyanis csak akkor van lehetősége a munkáltatónak, ha a munkavállaló „vétkes magatartásával megszegi fontos munkaköri kötelezettségét”. Ilyen eshetőség lehet az egészségügyi dolgozók esetében, ha valaki megsérti a betegek emberi méltóságát vagy ittasan áll munkába. Az, hogy ezekhez hasonlóan kezeli a kormány, mint munkáltató az oltás elmulasztását a TASZ szerint arról árulkodik, hogy a szemükben az nem különbözik a vétkes munkavállalói kötelezettségszegéstől, holott van különbség.