Civil szervezetek jelentése szerint a kínai Linglong gumifeldolgozó gyártelep építéséhez a tulajdonosok rabszolgamunkát vesznek igénybe. A szerbiai vállalkozás az első abroncsgyártó üzem lesz Európában, de a jelek szerint az eszközök, amiket a tulajdonosok bevetnek a gyors és olcsó építkezéshez nem valami újak, sőt, leginkább a századfordulós állapotokhoz hasonlítanak. Mi folyik Nagybecskereken, és hogyan lehetséges, hogy mindezt megússza a vállalkozó?
Öt embernek elegendő melegvíz egy ötszáz fős barakkban
A szerb N1 televízió oknyomozó riportja derített fényt a Nagybecskerek (Zrenjanin) környékén fekvő gyárterületen tapasztalható áldatlan állapotokra:
a hónapok óta ott dolgozó mintegy hétszázötven, többségében kelet-ázsiai vendégmunkás szélsőségesen rossz körülmények között kénytelen dolgozni, így elhagyatott raktárépületekben vannak elszállásolva, ahol nincs hozzáférésük elegendő tiszta vízhez, elektromossághoz,
de elvették tőlük az irataikat és a költőpénzüket is, tehát ha akarnának se tudnának kiszabadulni a leginkább koncentrációs táborokra hajazó körülmények szorításából.
„Ötszázan lakunk itt, és mindössze öt embernek elegendő meleg víz áll rendelkezésre. A többi fürdőhelyiségben is ugyanez a helyzet.”
– nyilatkozott egy ott dolgozó vietnami munkás.
Többen próbáltak már hazajutni az N1-nek nyilatkozó munkás szerint, de a szerbiai beutazásukat intéző közvetítő cég szőrén-szálán felszívódott, a kínai munkáltató pedig lefoglalta az útleveleiket. Ez utóbbi lépést Mario Reljanović helyi munkajogász az „embercsempészet tipikus módszerének” nevezte a riportban.
„Nehéz anyagi helyzetüket kihasználva vették őket alkalmazásba. A papírjaikat lefoglalták, így hát nincs más választásuk, mint maradni. Az, hogy ők ebbe mennyiben egyeztek bele, vagy milyen bérezést kapnak, teljesen irreleváns ezen a ponton. Megkérdezhetnek egy ügyészt, de számomra úgy néz ki, hogy az embercsempészet tankönyvi példájával állunk szemben.”
– tette hozzá Reljanović.
Szerb kormányzat: Itt nincs, kérem, semmi látnivaló
„Nyomozókat küldtünk a helyszínre, engedve a közvélemény nyomásának. A körülmények tényleg nem jók, de egyre jobbak”
– közölte Aleksandar Vučić szerb elnök nemrégiben a sajtóval.
Az államfő gyorsan leszögezte, hogy hiába rosszak a körülmények, nem fog „elüldözni 900 millió dollárnyi befektetést.” Hogy mennyire fontos az amúgy német és egyéb nyugati nagybefektetőket is aktívan országába csábítgató elnöknek az a 900 millió, jól mutatja, ami az üggyel foglalkozó A11 nevű emberi jogi civil szervezet szakértője, a Deutsche Wellének nyilatkozó Danilo Curcic szerint egyenesen „bűnsegédlet”: a jogász szerint nincs más magyarázat arra, hogy a szerb állam „szemet huny a saját törvényei felett, de még a nemzetközi jogot se tartja tiszteletben.”
Miután Vučić elnök „média- és politikai kampánynak” titulálta az oknyomozást, illetve annak következményeit, illetve az építkezést felügyelők is értesültek a hírek kijutásáról, a Deutsche Wellének nyilatkozó források szerint a vietnami munkásokkal „intenzív beszélgetést” tartottak a gyár vezetői, ami leginkább fenyegetőzésekből állt arra az esetre, ha még egyszer szóba állnának a médiával. Természetesen nem bármilyen média szerepel tiltólistán: múlt hétvégén feltűnt az építkezés színhelyén a feltétlen Vučić-párti Pink televízió riportere, akinek különös módon kizárólag helyzetükkel tökéletesen elégedett vietnámi munkások nyilatkoztak.
Linglong – a szívesen látott kizsákmányoló
A Linglong gumiabroncs gyár nem véletlenül választotta Nagybecskereket európai központjául. 2018-ban ugyanis az Európai Bizottság úgynevezett dömping-ellenes vámot vetett ki a Kínából származó gumiabroncsokra, így ezek forgalmazása megdrágult a kínai befektetőknek.
A dömping-ellenes bírságolás gyakorlata azt jelenti, hogy egy adott ország vagy vámunió külön vámfizetésre kötelezi azon kereskedőket, amelyek az adott országba behozott áruikat a térségben megszokott minimumnál kevesebbért kezdik forgalmazni, olyan, e szabályozás szerint tisztességtelen versenyelőnyből, amelyet a terméket előállító cég például túlzott állami támogatással, vagy túltermelésből fakadó árutöbblettel ér el. Az Európai Unió dömpingellenes vámokat leggyakrabban Kínára, illetve kínai cégekre ró ki, így például 2016 októberében 50 különböző kínai importárura (napelemekre, biciklikre, alumíniumra, cementre, kerámiákra, üvegre és acélra) vetett ki ilyet. Történetünk szempontjából a legérdekesebb, hogy az EU éppen 2017-ben döntött a dömpingáruk elleni keményebb fellépés mellett, és 2018 májusában jelentősen megemelte ezekre az árukra kiszabott vám mértékét.
Még ebben az évben Pekingbe sietett a szerb elnök, és megállapodást kötött a Linglong gyár felépítéséről, ami 2020-ban a lehető legnagyobb szerb állami segítséggel kezdte meg az építkezést: első körben a gyár közel 12 millió euró értékű, 96 hektár kiterjedésű földet adományozott a vállalkozásnak, majd az év októberében további, közel 76 millió eurós pénzügyi segítséget nyújtott, majd idén márciusban mindezt megfejelte további 10 melléképület építési engedélyével, minden környezeti hatástanulmány készítésének kötelezettségétől mentesen. Ha mindez nem lenne elég, a hatóságok elutasították mind a 215 panaszt, amit az építkezéssel kapcsolatban nyújtottak be civilek és helyi lakosok, a rendőrség pedig rendre készségesen megakadályozott minden demonstrációt a környéken.
A jelek szerint a szerb állam továbbra is mindent el fog követni a gigaberuházás támogatására és az azt ellenző hangok elnémítására. A gyár elkészültekor így minden bizonnyal zavartalanul gördülhet ki az üzem területéről napi több száz teherautó a gumiabroncs-szállítmányokkal, egy olyan település közelében, ami így is Szerbia legszennyezettebb területei közé tartozik: a levegő kén-dioxiddal és korommal telített, a településnek 15 évig nem volt rendes, tiszta ivóvize.
