A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete tisztviselői szerdán délután kettőtől ismét sztrájktárgyalásokat folytattak az Emberi Erőforrások Minisztériumában a kormány képviselőivel.

Az újabb tárgyalás a korábbi kettőhöz hasonlóan kudarcos volt.

Ahogy Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja a tárgyalást követő sajtótájékoztatón elmondta, a szakszervezetek azt kérték a kormánytól hogy függesszék fel a kötelező oltással összefüggő rendeletek végrehajtását, és ha nem vonják vissza, akkor módosítsák. Nem értenek egyet azzal, hogy az oltatlanokat fizetés nélküli szabadságra küldenék, ezzel szemben rendszeres, kötelező és ingyenes tesztelést várnak el, valamint hogy ne legyen különbség az egyes, vírus ellen védett személyek között. Ezzel kapcsolatban hétfőig várnak választ, ugyanis a következő tárgyalási forduló december 15-én esedékes, azonban a rendelet is ettől a naptól hatályos.

Ahogy korábban írtuk, a pedagógusok kötelező oltása miatt 15 000 tanárt fenyeget az elbocsátás, ez pedig már a közoktatás összeomlásával járhat.

Nagy a még elégséges szolgáltatással kapcsolatban elmondta, hogy írásbeli javaslatot nyújtottak be, erre egyelőre várják a kormány válaszát. Nem tudják elfogadni, hogy a sztrájk idején a tanórák 75 százalékát meg kell tartani, ugyanis a sztrájk

„munkabeszüntetés mindazok számára, akik sztrájkolnak”.

Szabó Zsuzsanna, a PSZ elnöke a közös Facebook-bejelentkezésükön elmondta, hogy a béremelésekre vonatkozó elképzeléseik sem közeledtek egymáshoz a kormánnyal.

„Kaptunk egy olyan ajánlatot, ami egyáltalán nem megnyugtató, hanem vérlázító”

– értékelte Szabó a tárgyalásokat.

A kormány ugyanis fenntartotta jelenlegi ajánlatát – vagyis hogy 10 százalékkal emelkedjen a szakmai pótlék, és évi egyszeri 200 ezer, szerződéses tanárok 100 ezer forintot kapjanak SZÉP-kártyán – ehhez pedig a mostani tárgyaláson belengette, hogy 30 ezer forint szakkönyvvásárlási támogatás.

„Határozottan elutasítottuk, azt mondtuk, a pedagógusoknak, a megélhetést kell biztosítani. Nem ilyen – nem is tudom minek nevezzem – alamizsnát kell csöpögtetni”

– nyilatkozta a szakszervezeti vezető.

A szakszervezet emellett azt javasolta, hogy ne 22-24 órában határozzák meg a tanárok heti óraszámát, hanem 22-ben az osztályfőnökökét, és 24-ben a többi tanárét. Sérelmezik, hogy a kormány nem hajlandó a 2023-as évre vonatkozó vállalásokat tenni.

Nem jutottak közelebb céljaikhoz a gyógypedagógusok és asszisztensek ügyében sem. Problémás ugyanis, hogy sok kollégát beküldenek helyettesíteni, gyerekfelügyeletet ellátni – ennek során pedig nem biztosítanak számukra elegendő pihenőidőt.

A szakszervezetek Facebook-bejelentkezését az alább lehet visszanézni.

A PDSZ előzetes felmérése alapján jelezte a tárgyalások napján, hogy a tagság véleménye alapján továbbra sem tartják elfogadhatónak a kormány ajánlatát.

Az 1 420 fős mintájú felmérésből kiderült, hogy a pedagógusok túlnyomó többsége – több, mint 90 százalékuk – elutasítja a kormány béremelési ajánlatát, és átlagosan minimum 49,7 százalékos béremelést tudnának elfogadni. A válaszadók elégedetlenek emellett

• a kormány munkaidőre vonatkozó javaslatával, miszerint 22-24 órát kelljen hetente tanítaniuk – hisz az órákra való felkészülés és egyéb munkaköri teendők is rengeteg időt igényelnek;
• elégedetlenek azzal hogy a technikai személyzet bérét mindössze a garantált bérminimumra emelik;
• elfogadhatatlannak tartják a kötelező oltást – valamint hogy míg az állami szférában kötelező, az egyházi és önkormányzati intézményeknél helyi szinten hozhatnak döntést;
• ugyanakkor egyetértenek, hogy az oltatlanokat kötelezzék rendszeres tesztelésre vagy maszkviselésre;
• csaknem 90 százalékuk sztrájkolna, több, mint 94 százalékuk részt venne néhány órás figyelmeztető vagy egynapos sztrájkban, több, mint 88 százalékuk sztrájkolna 3 napig is, és több, mint 70 százalék támogatná a határozatlan idejű sztrájkot is, elsősorban érzékenyebb időszakban.

A tanárok elkötelezettsége érthető, ha arra gondolunk hogy jelentős részük elégedetlen a fizetésükkel, és

a válaszadók több, mint 95 százaléka jelezte, hogy anyagi gondjai, megélhetési problémái vannak tanári fizetés mellett.

Mint Totyik Tamás, a PSZ elnöke korábban kifejtette, legalább 30%-os béremelésre lenne szüksége a pedagógusoknak ahhoz, hogy a pályakezdő fiatalok bérét felzárkóztassák, a pedagógusok elvándorlásának megakadályozására pedig 60-70%-os béremelésre lenne szükség a kormány 10%-os ajánlatával szemben.

A szakszervezetek követelései a következők voltak eredetileg:

1. A pedagógus illetményalap vetítési alapja szeptember elsejétől visszamenőlegesen a mindenkori minimálbér összege legyen.
2. Szintén szeptembertől visszamenőlegesen emelkedjen az oktatásban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak garantált illetménye is.
3. Követelik továbbá, hogy a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 2021. szeptember elsejétől legfeljebb heti 22 óra legyen.
4. A negyedik követelés pedig, hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek – akik jelenleg heti 40 órában látják el feladataikat – maximum heti 35 órában legyenek foglalkoztathatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti 5 órát tölthessenek regenerációval, felkészüléssel intézményen kívül.

Ez egészült ki később egy ötödik ponttal, miszerint „A PDSZ és a PSZ által létrehozott sztrájkbizottság követeli az állami intézményekben elrendelt, koronavírus elleni kötelező oltásról szóló rendelkezés visszavonását!”

A tárgyalásoknak két fordulója volt az elmúlt hónapokban, azonban eleddig nem sikerült érdemben közelíteni a felek álláspontjait. Emlékezetes, hogy miután a kormány nagy nehezen belement abba, hogy tárgyal a pedagógusokat képviselő szakszervezetekkel, októberben az első tárgyalási nap rögtön kudarcba is fulladt, a szakszervezetek szerint a kormány slendriánsága miatt. A kormányt képviselő Kisfaludy László ugyanis nem tudott a pedagógusok számára elfogadható megbízólevelet felmutatni.

Ezt a hibát egyébként a rákövetkező, november 4-i tárgyalásra sem sikerült kiküszöbölni, holott a kormány egyetlen konkrét vállalása lett volna, hogy sikerül olyan megbízólevelet produkálnia Kisfaludy államtitkár számára, amin mindkét szakszervezet fel van tüntetve. Emellett – akárcsak a mostani tárgyalások után – a kormány tartalmi ajánlatával sem voltak elégedettek a pedagógusok.

Ebből a szempontból nem jelent különösebb meglepetést a mai tárgyalások kudarcossága.

A pályakezdő pedagógusok száma az elmúlt három évben 8 000-ről mindössze 2 000-re csökkent a pályakezdő pedagógusok száma, és az alacsony bérek melletti rossz munkakörülmények nem segítenek népszerűbbé tenni a hivatást.